Napi sajtószemle

A Népszabadság (12. o.) Ferenc pápa a genderelmélet ellen címmel ír arról, hogy a velencei polgármester tiltólistára helyezett gyermekkönyveket, amelyekben egynemű szülők nevelik a kicsiket. Az egyik szerző, Francesca Pardi kérte Ferenc pápát, tartóztassa fel egyes katolikus szervezeteknek a melegek elleni támadásait. A szentszéki államtitkárságról érkezett válasz szerint nem támogatják az evangéliummal ellentétes magatartásokat és tanításokat. Emlékeztetnek rá, hogy a pápa áprilisban leszögezte: „A genderelmélet talán frusztráció kifejeződése, azért szeretné eltörölni a szexuális különbséget, mert nem tudja, hogyan kezelje a vele való szembesülést… fennáll a veszély, hogy előrelépés helyett hátrafelé teszünk egy lépést. A különbség eltörlése a probléma, nem a megoldás.”

A Székelyhon.ro Konferencia és megemlékezés Márton Áron püspökről címmel harangozza be, hogy a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum és a püspök nevét viselő egyesület konferenciát és megemlékezést szervez a község jeles szülötte tiszteletére a mai napon.

A Népszava Szép Szó című mellékletében (2. o.) hárman is megemlékeznek az augusztus 17-én, életének 89. esztendejében elhunyt Paskai László bíborosról, egykori esztergom-budapesti érsekről. Simon Zoltán Paskai, a hullámvölgy címmel így foglalja össze az elhunyt főpásztor életpályáját: „Jelentéseket írt az állambiztonsági szolgálatoknak, majd esztergomi érsek. Magyarország prímása, bíboros lett. Ferencesnek készült, filozófiát tanított, jelentései visszafogottak voltak, prímási időszaka alatt a pápa kétszer is Magyarországra látogatott.”

Rónay László A szerény bíboros címmel felidézi, hogy az Új Ember főszerkesztőjeként a múlt század kilencvenes éveiben többször személyesen is találkozott a bíborossal. Szerinte akik azt híresztelték róla, hogy kollaborált a szocialista rendszerrel, megfeledkeztek az egyház érdekében kifejtett óvatos, de eredményes tevékenységéről, amelyet II. János Pál pápa is nagyra értékelt. Rónay kiemeli Paskai László vezérgondolatát: „A hit s vele az erények erősítése.” Szerinte ha megírják majd a modern magyar egyház történetét, az elhunyt bíborost külön fejezet illeti, „mint jeles egyházfőt, igaz embert, példaadó keresztényt.”

Giczy György Lesz-e magyar aggiornamento? címmel úgy véli, hogy Paksai László bíboros halála a magyar katolikus egyház egy jelentős korszakának lezárulását és egy küszöbönálló változás eljövetelét jelzi. „Joggal tehetnénk fel a kérdést: lesz-e aggiornamento?” A cikkíró emlékeztet rá, hogy ezt a fogalmat a II. Vatikáni Zsinatot 1962-ben összehívó pápa, XXIII. János használta, s korszerűsítést, újjászületést jelent, abban az értelemben, hogy az egyháznak minden korban fel kell fedeznie az idők jeleit. Giczy szerint „ha a katolikus egyház vezetése a magyar társadalom egészével folytatandó párbeszéd helyett csak a politikai vezetést tartja méltónak a párbeszédre, ha a lelkipásztorkodó papság nem képes a hívek szellemi-lelki igényeit nagykorúságuknak megfelelő színvonalon kielégíteni, akkor az egyház mozgástere fokozatosan beszűkül, és az emberek máshová, adott esetben az ezoterikus vallásosság közéletünket is veszélyeztető szélsőségei felé fordulnak, amelyek a Szent István-i hagyományokat tagadva egy új-pogány, antiszemita és rasszista ideológia elterjedésében érdekeltek. A katolikus egyháznak a felelőssége és halaszthatatlan feladata, hogy hívei körébe ezeknek az eszméknek a beszivárgását meggátolja s hogy az egész magyar társadalmat mérgező ideológia minél hamarabb megszűnjön.”

A Népszabadság („A rabbi nem prédikál, a rabbi tanít” Hétvége 6-7. o.) Raj Ferenccel, a népszerű amerikai-magyar rabbival és elismert orientalistával készített interjút, aki elmondta: „A vallásközi párbeszédre nagy szükség van. A problémát abban látom, hogy nem ismerjük eléggé egymást, és erős a mástól, az idegentől való félelem. Mindnyájunknak, különösen az ábrahámi vallások képviselőinek, zsidóknak, keresztényeknek és muszlimoknak követniük kellene a bíbliai parancsolatot: ’Az idegent ne szorongasd, hisz ti ismeritek az idegen lelkületét, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.’ Fontos, hogy mindig szem előtt tartsuk az időrendben utolsó héber próféta, Malakás tanítását, amit ő egy kérdésben fogalmazott meg: ’Nemde egy (Mennyei) Atyánk van mindannyiunknak, nemde egy Isten teremtett minket? Miért hűtlenkednénk ki-ki testvére ellen, megszentségtelenítve őseink szövetségét? Hasonló megközelítéssel lehetségesnek tartom a muszlim-zsidó kapcsolatok megjavításáét is, és mint született optimista, aki egyike a remény ’megszállottjainak”, el tudom képzelni, hogy eljön a nap, amikor béke lesz Izmael és Izsák leszármazottai között. A bosszú a leghelytelenebb válasz, hiszen már a Talmud bölcsei is átértékelték, nem vették szó szerint a ’szemet szemért’ bibliai kijelentést.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír