Nehéz helyzetbe került szentföldi iskolákat támogat a kormány – Beszélgetés Azbej Tristannal

Nézőpont – 2020. július 27., hétfő | 15:05

A Hungary Helps Program az elmúlt hónapokban nehéz helyzetbe került szentföldi iskolák újranyitásához járult hozzá, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátuson keresztül. Azbej Tristannal, az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárral beszélgettünk.

– Hogyan kerültek kapcsolatba a Hungary Helps Programon keresztül a szentföldi iskolákkal, illetve a klasszikus Szentföld (Izrael, Palesztin Hatóság, Jordánia, Ciprus) területén található iskolákról van szó?

– A mostani támogatásunk a palesztinai és jordániai területeken lévő iskolákat érinti. Az év kezdetén programot indítottunk a Szentföldi Ferences Kusztódia izraeli területen lévő iskoláinak támogatására. Magyarország 2016 elején indította el az üldözött keresztények támogatását célzó programot: ez az általános, humanitárius programunk, a Hungary Helps Program egyik legismertebb és legfontosabb része. A koronavírus-járvány során azt tapasztaltuk az általunk támogatott keresztény közösségekkel kapcsolatban, hogy a keresztény kisebbségeket ez a pandémia halmozottan sújtotta. Ez igaz azokra az országokra, ahol üldözik a keresztényeket – ezekben a fizikai üldözéshez kapcsolódott a gazdasági diszkrimináció –, de igaz azokra is, ahol nem üldözik a keresztényeket. A Szentföld országai is ilyenek, ebből a szempontból a béke szigetének számítanak. A keresztények az egész Közel-Keleten kisebbségben vannak, lélekszámuk három-négy százalék, azaz 12-15 millió ember. A Szentföldön azonban biztosított számukra a vallásszabadság. Jordániában a katolikus karitász nemcsak a nehéz helyzetű helyi keresztény és nem keresztény emberektől gondoskodik, hanem az Irakból és Szíriából odamenekültekről is. A támogatáskérést a katolikus egyházi vezetőtől, a Jeruzsálemi Latin Patriarkátus vezető adminisztrátorától, Pierbattista Pizzaballától kaptuk, illetve a korábban már támogatott Jeruzsálemi Latin Patriarkátus jordániai vikárius püspökétől, William Shomalitól. Mindketten jártak már Magyarországon. Beszámolójuk szerint a tágabb értelemben vett Szentföld legfontosabb intézményei, a katolikus iskolák a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt egészen kilátástalan helyzetbe kerültek. Több millió dolláros hiányuk halmozódott fel, emiatt nem tudják folytatni a működésüket. Ezért a jordániai egyházi vezetők segítségkéréssel fordultak hozzánk. Ez több szempontból is súlyos, hatalmas probléma, és túlmutat az ottani kereszténység helyzetén és jövőjén. Többgyermekes családapaként úgy gondolkozom: ha gondok merülnének fel a gyerekeim taníttatása terén, keresnék olyan iskolát, ahol biztosított a nevelésük, oktatásuk. Ha az oktatási-nevelési intézmények nem maradnak fenn, az hozzájárulhat a keresztények Szentföldről való elvándorlásához. A palesztinai és jordániai keresztény iskolákba nem csak keresztények járnak, sőt a diákok több mint fele muszlim. A keresztény iskolák fenntartásának missziója tehát nemcsak a kereszténység fenntartását szolgálja, hanem hosszú távon a békés egymás mellett élést is, a keresztények és muszlimok kölcsönös elfogadását, ami az egész régió békéjét és a keresztények fennmaradását is szolgálja. Ezért tartottuk fontosnak ezeknek az intézményeknek a támogatását.

– A koronavírus-járvány mennyiben hátráltatta a segítség gyakorlati megvalósítását?

– Amikor elindult itthon a járvány elleni védekezés, úgy gondolkoztunk: Magyarország nagyon fontos küldetése a világon élő keresztény közösségek megsegítése, de most először magunkat kell megmenteni, hogy majd másokon is tudjunk segíteni. Ezért semmilyen olyan támogatást nem fogunk külföldre vinni, amire itthon szükség van a koronavírus-járvány elleni küzdelemhez, a magyar emberek megsegítéséhez. Mivel azonban a hazai védekezés első szakasza sikeres volt, a magyar kormány úgy döntött, hogy a Szentföldről érkezett segítségkérést nemcsak meghalljuk, hanem támogatni is fogjuk. Ezért egymillió dollárral támogatjuk a szentföldi iskolákat. Palesztinában és Jordániában negyvenhárom iskolát tart fenn a Katolikus Egyház. Közel húszezer diákról van szó, az ő oktatásuk folytatásához járultunk most hozzá.

– A Hungary Helps Program folytatódik?

– Igen, mégpedig teljes gőzzel. A nemrég megszavazott jövő évi költségvetési törvényben az eddigi súlyának megfelelően szerepel a Hungary Helps Program.

– Ön a minap úgy nyilatkozott, nem tudják, hogyan kezeljék a nyugati világban egyre jobban terjedő keresztényellenességet. Mire gondolt?

– Pontosítanám a gondolatomat, amennyiben a Hungary Helps Program a tettek és nem a szavak programja. Valljuk, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Ez egy humanitárius, nemzetközi segítségnyújtási program. A világban eddig az erőszakos keresztényüldözés Afrikában, Ázsia egyes régióiban és a Közel-Keleten zajlott, nagyon súlyos mértékben, 260 millió keresztény hívőt diszkriminálnak, vagy éppen a népirtás szintjén üldöznek a keresztény hite miatt. Ez egy olyan emberjogi, történelmi válság, amit Magyarország természetesen nem tud egyedül megoldani, de legalább megvannak az eszközeink, hogy segítsünk. Ez a humanitárius segítségnyújtás, ezért küldünk életmentő gyorssegélyeket keresztényellenes terrortámadások után, támogatjuk az egyes országokon belül a menekült keresztények ellátását. Támogattuk Irakban, Szíriában, Nyugat-Afrikában lerombolt keresztény települések, iskolák, kórházak templomok újjáépítését.

Ami a Nyugaton tapasztalt keresztényellenességet illeti: eddig következetesen így neveztük, mert egyértelműen elkülönült a keresztényüldözéstől. Az a kulturális offenzíva, ami a kereszténység köztérből való direkt vagy indirekt kiszorítását célozta, egy intellektuális keresztényellenesség volt, nem akartuk egy szintre emelni azzal, ami például Nyugat-Afrikában zajlik: az modern kori népirtás, genocídium. Az elmúlt hetek eseményei azonban nagy piros jelet tettek minderre. A korábbi, intellektuális keresztényellenesség egyre inkább erőszakos tettekbe kezd átcsapni. Az Egyesült Államokban két nap alatt öt templomot támadtak meg, megpróbálták felgyújtani őket. Kaliforniában le is égett a megtámadott templom. Ezek már egyértelműen erőszakos cselekmények. Nem kell ahhoz vészmadárkodni, hogy kijelentsük: egyenes következménye lesz ennek, amikor emberek ellen zajlanak majd ezek az erőszakos támadások. Nyugat-Európában, de még Magyarországon is hajlamosak a megszólalók elbagatellizálni a problémát: „Ne dimenzionáljuk túl, az intellektuális és erőszakos támadások lassan elmúlnak, ne mártírkodjunk.” Ám ha csak a mostani eseményeket nézzük, az öt megtámadott templom közül – amelyiket megpróbáltak felgyújtani – az egyikben hívek gyülekeztek szentmisére. Félek, hogy a nem távoli, hanem akár már a közeli jövőben keresztény életeket fognak támadni az erőszakos tüntetők. Ahol klasszikus keresztényüldözés zajlik, ott általában valamelyik szélsőséges vallási csoport támad, legtöbbször a dzsihadisták, sajnos ez beszivárgott Európába is. Boldog Jacques Hamel atya esetét idézem fel, akit 2016-ban meggyilkoltak Franciaországban, dzsihadisták. Itt azonban másfajta ideológia áll a háttérben, amit nagyon nehéz definiálni, mert önmagát emberi jogvédő kezdeményezésnek állítja be mint a legkülönbözőbb kisebbségek – afroamerikaiak, feminista, LMBT-csoportok – emberi jogi védelmező csoportjai. Másról van azonban szó: egy szélsőbalos, ateista, militáns mozgalomról. Az emberi jogi törekvéseiket csupán mázként használják, de egyébként mindent támadnak, ami a keresztény kultúrkörhöz kapcsolódik.

– Jézus az utolsó vacsorán egyértelműen megmondta tanítványainak: „A világ gyűlölni fog benneteket az én nevemért.” Az elmúlt kétezer évben nem volt a történelemnek olyan időszaka, amelyben a világ valamely pontján ne üldözték volna a keresztényeket. Lehet, hogy együtt kell ezzel élnünk. A kérdés, hogyan tudjuk ezt krisztusi lelkülettel kezelni.

– Tertullianus ókori egyházatya pedig azt mondta, hogy a mártírok vére a kereszténység magvetése. Katolikus keresztény hívőként értem ennek az üzenetnek az értelmét. Ám a magyar kormány tisztviselőjeként a mögöttes tartalom mellett sem tudom elfogadni azt a vélekedést, hogy szó nélkül hagyni kell, hogy a keresztényeket bárhol a világban üldözzék. Ez ellen fel kell emelni a szavunkat, nem csupán keresztény megfontolásból, hanem az emberi jogi védelem alapján. Nemcsak Magyarországnak kellene humanitárius programot indítania a világ legüldözöttebb vallási közösségének védelmében, hanem az egész keresztény világnak, sőt a nem keresztény többségű országoknak is fel kellene ismerniük, hogy a keresztény hívők jogait is tisztelni kell. Büszkeség számomra, hogy sikerült olyan országokat az oldalunkra állítani ebben az ügyben, mint az Egyesült Államok, Lengyelország. Legutóbb pedig Észtországgal kötöttünk együttműködési megállapodást. Az üldözött keresztények megsegítése fontos nemzeti küldetésünk, csakúgy, mint az, hogy megpróbáljuk az egész világot mozgósítani ebben az ügyben. Nagyon lényeges az is, hogy Magyarország kormánya deklaráltan kereszténydemokrata szellemiségű kormány.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria