NEK 1938 – Örökség kötelezettséggel: Osztie Zoltán az eucharisztikus kongresszusról a múlt tükrében

A Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Osztie Zoltán szerint óriási lehetőség, hogy a magyarság és hazánk megmutassa, mire képes. A Gondola.hu-nak adott interjúban elmondta: közösségében decemberben elkezdik a kilencedet, amellyel a jövő évi eucharisztikus világkongresszusra készülnek.

A budapest-belvárosi Nagyboldogasszony-templom plébánosa lebilincselőnek tartja, ahogy elődeink viszonyultak az 1938-as kongresszushoz. „Az elődeink és maga az esemény is kötelez bennünket.” Sokszor hangzik el az 1938-as kongresszussal kapcsolatban, hogy csak a külsőség számított, és a Horthy-éra megalomániája jelent meg. „Valójában ha megnézzük a statisztikát, láthatjuk ennek az állításnak a cáfolatát: hány lelkigyakorlat, triduum volt; a missziók, amelyek valamennyi korosztálynak és társadalmi rétegnek szóltak: a gyári munkásoktól a falvak lakóin át a gyárigazgatókig, bankárokig. A papság hihetetlen gazdag spirituális felkészítést végzett el” – fejtette ki Osztie Zoltán.

Emlékeztetett: a városrendezés gondossága, a Hősök terének mai kialakítása is az 1938-as világeseményhez kötődik. Összességében méltó volt előkészületében, lebonyolításában, utóéletében a kongresszus ahhoz, akit ünnepeltünk és ünneplünk: Jézushoz.

Az interjúban Osztie Zoltán beszélt a fiatalok Oltáriszentséghez fűződő viszonyáról, továbbá arról, hogyan fogadták az emberek, hogy a belvárosi templom két éve éjjel-nappal nyitva áll.

A plébános hangsúlyozta:

az eucharisztikus kongresszus azért fontos a 21. században is, mert lehetőséget ad arra, hogy a lényegre koncentráljunk: Jézusra.

Az interjút teljes terjedelmében ITT olvashatják.

Forrás: Iec2020.hu

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír