Nemzetközi nyári egyetemet szerveztek a pécsi hittudományi főiskolán

Hazai – 2019. május 19., vasárnap | 15:02

Május 6–10-ig rendezték meg a IV. PPHF Nemzetközi Nyári Egyetemet a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán. A bioetika oktatásának módszertanával foglalkozó eseményre 15 országból érkeztek oktatók, hallgatók. A rendezvényről Horváth Sarolta és Szolnoki Barna írt beszámolót, melyet szerkesztve közlünk.

A program kezdetén, május 6-án reggel Udvardy György püspök köszöntötte a résztvevőket. A Pécsi Egyházmegye főpásztora arra biztatta a vendégeket, hogy fedezzék fel a város keresztény emlékeit.

James F. Keenan SJ, a Boston College és a Gregoriana Pápai Egyetem tanára a bioetika oktatása során szerzett tapasztalatairól tartott előadást. Bemutatta, milyen módszerek segítségével vezeti be hallgatóit az alkalmazott etika területére. Példaként a HIV/AIDS témájában meghirdetett kurzusának módszertani hátterét ismertette. Utazásai és levelezése során rendkívül sok, a HIV/AIDS problémájához kapcsolódó történetet ismert meg – ezek bemutatásán keresztül hívja a hallgatókat a kritikus, átfogó és rendkívül gyakorlatias gondolkodásra.

Később Keenan atya az erényetika aktuális kérdéseibe vezette be a hallgatóságot: „A bioetikában különösen fontosnak tartjuk, hogy az erkölcsi elveket és az erényeket együtt vegyük figyelembe, hiszen az elvek erények nélkül tehetetlenek, az erények pedig elvek nélkül vakok.” A négy sarkalatos erényből kiindulva az előadó az erények egész családját gyűjtötte össze a hallgatók segítségével. Kiemelte: „Egyetlen erény sem áll meg magában.” Az erényetika közérthető nyelvet használ, átlátható rendszert kínál; az élet teljességére irányul, és mindig megkívánja az együttműködést, nem vak engedelmességre hív. James F. Keenan javasolta, hogy ne féljünk tizenéveseknek erényekről beszélni, hiszen ez az, amihez mindenki tud kapcsolódni, amiről mindenkinek van véleménye és tapasztalata. Az erényekben mindenki fejlődni szeretne, tette hozzá.

A nyári egyetem második napját Antonio Autiero, a münsteri egyetem erkölcsteológia professzorának előadása nyitotta meg, melynek középpontban a keresztény antropológia állt. „Mit jelent az, hogy az ember Isten képmása?” – tette fel a kérdést az előadó. Bemutatta az istenképiségről alkotott különböző felfogásokat és azok fogalomtörténeti fejlődését. Hangsúlyozta, hogy az istenképiség fogalmának megértése is történelmi folyamat, amely gyakran esik egy-egy történelmi korszak korlátainak csapdájába.

Roman Globokar, a Ljubljanai Egyetem erkölcsteológia professzora gyakorlati foglalkozást tartott az orvosi kísérletek etikai problémáiról és a gyógyszerkísérletek etikai hátteréről. Interaktív előadása során a résztvevők szemléletes módon ismerhették meg az etikus kísérletezés irányelveit, majd együtt dolgozták fel egy 20. századi, emberi alanyokkal operáló sikeres amerikai gyógyszerkísérlet esetét, rávilágítva az aggályokra, tanulságokra és az erkölcsi szürke zónákra.

Az első két nap előadói kerekasztal-beszélgetésre várták a hallgatókat, Kovács Gusztáv rektor vezetésével. A három professzor jól szemléltette, mennyire különböző, mégis összekapcsolódik a különböző országokból, kontinensekről érkező teológusoknak az egyes bioetikai kérdéseket illető nézőpontja. E nézőpontok találkoznak, felismerve, hogy együtt kell megoldást találnunk a teremtett világot fenyegető problémákra.

A harmadik napon az Opoléból érkezett Piotr Moriciniec erkölcsteológus a bioetika szórakoztató oktatásához alkalmazható gyakorlati eszközöket mutatott be  (edutainment). A résztvevők a játékos tanítási módszerekkel való ismerkedés után a Váratlan szépség című filmdrámában felmerülő bioetikai problémákkal (szeretteink elvesztése, a halál, egy halálos betegséggel való megküzdés) foglalkoztak.

Az olmützi egyetem erkölcsteológusa, Dominik Opartný „Hogyan beszélhet az erkölcsteológia a nyugati egyházat az elmúlt évek során ért botrányok után?” témájú előadásában a következő kérdéseket tárgyalta: Mit jelent az, hogy az Egyház a világban létezik és ki van téve a különböző gondolati áramlatoknak? Milyen irányt mutathat a keresztények számára e konkrét vonatkozásban az engedelmesség, önmérséklet, bátorság és igazságosság erénye? Mi a szerepe a bűnbánatnak, és hányféle megbocsátás létezik? – E kérdésköröket kifejtve a hallgatók arra is lehetőséget kaptak, hogy meglátásaikat gyakorlati, oktatási helyzetben mutassák be egymásnak.

Zdravko Jovanović belgrádi professzor az őszinteség szerepét és kihívásait elemezte előadásában. Katharina Mairinger, a bécsi egyetem tanársegédje az iskolai szexuális nevelésről beszélt.

A nyári egyetem hallgatói a Pécsi Püspökség szervezésében interaktív városnézésen is részt vehettek.

A rendezvény végén arra is lehetőség nyílt, hogy a hallgatók kipróbálják a megismert oktatási módszereket: a Szent Mór Iskolaközpont harminc diákja számára tartottak angol nyelvű kísérleti órákat, melyek során a diákok megismerhették a bioetika alapkérdéseit, és idegen nyelvű oktatási helyzetben próbálhatták ki magukat.

A nemzetközi nyári egyetemet jövőre is megrendezi a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, a téma Afrika lesz.

Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria