Bello Matawalle, az érintett Zamfara állam kormányzója elmondta: tárgyaltak az emberrablókkal, de nem fizettek váltságdíjat. Nyilatkozata összhangban van azzal a megállapodással, amelyet a nigériai vezető tisztségviselők hoztak, miszerint nem fedik fel a nyilvánosság előtt az elrabolt emberek kiszabadításának körülményeit, részleteit.
Február 26-án, pénteken terjedt el a hír, hogy 317 diáklányt elraboltak Zamfara államban a jangebei iskolából. Március 2-án 297 lányt szabadítottak ki a fogságból, de a többiek is biztonságban vannak, nekik ugyanis már a támadás során sikerült elmenekülniük. A Twitteren Matawalle ezt írta: „Csatlakozom minden jóakaratú nigériai ember öröméhez, a lányaink szabadok.”
Ferenc pápa vasárnap délben imádkozott a szabadulásukért. Még azon a vasárnapon elterjedt a hír, hogy kiszabadultak, de a hatóságok cáfolták az információt. Végül kedden adták hírül, hogy jól végződtek a tárgyalások, és közzétették az iszlám szokás szerint kendőt viselő diáklányok fényképét.
Az egyik lány elmondta az Associated Press hírügynökségnek, mi történt az emberrablás éjszakáján: „Éjszaka volt, aludtunk, amikor egyszer csak lövéseket hallottunk. Megállás nélkül lövöldöztek. Felkeltünk az ágyból, és azt mondták nekünk, fussunk, itt vannak az emberrablók.”
*
Nigériát egyre mélyebben sújtja a terrorizmus. Március elsején este az Iszlám Államhoz köthető ISWAP (Iszlám Állam nyugat-afrikai szervezete) dzsihadista csoport az ország északkeleti részén kettős támadást indított Dikwa városa ellen, megtámadott egy ENSZ-bázist, ahol több mint húsz humanitárius munkatárs dolgozik – ők egy bunkerban találtak menedéket –, valamint egy katonai támaszpontot. A humanitárius központot felgyújtották; eddig nem érkezett hír sebesültekről. A negyven kilométerrel távolabb fekvő Marte városából küldtek katonai erősítést, hogy visszaverjék a dzsihadista támadást.
Patrick Alumuku, az abujai érsekség kommunikációs igazgatója elmondta, hogy számos dzsihadista erő működik a térségben: a Boko Haram és a Líbiából, Maliból, Csádból, Nigerből érkező iszlamista csoportok, melyek Nigériába mennek, és azt gondolják, mivel muszlim elnöke van az országnak, bármit megtehetnek. Véleménye szerint az ENSZ-központ megtámadása azt jelzi, hogy nemcsak a nigériai kormánynak akarják megmutatni erejüket, hanem a Nemzetközi Közösségnek is, jelezve, hogy bárkit képesek megtámadni.
Fordította: Thullner Zsuzsanna
Forrás: Avvenire; Vatican News
Fotó: Avvenire
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria