Nő a keresztényellenes támadások száma – hol a határ?

A francia oldal 2017 óta interaktív térképeken mutatja be ezeket, hat kategóriába sorolva őket: gyújtogatás, gyilkosság/támadás, vandalizmus, rablás, bombázás és emberrablás. A nantes-i esetet követően – amelyben végül ma beismerő vallomást tett a templom egyik önkéntese – a szervezet felhívta a figyelmet néhány másik, kevésbé medializált esetre: egy kereszt tönkretétele (Île-d’Arz), templomi festmények bemázolása (Auxerre), Szűz Mária szobrának lefejezése (Montaud).

Statisztikák szerint Franciaországban, amely az egyház „legidősebb leánya”, naponta három ilyen eset történik.

A francia belügyminiszter 2019-ben 996 keresztényellenes megnyilvánulásról tudott, a valódi számok ennél magasabbak, mert a hatóságok nem számítják ide azokat az eseteket, amikor a kiváltó okot nem sikerült felderíteni.

Samuel Gregg, az Acton Intézet kutatási igazgatója a Catholic News Agencynek (CNA) elmondta, hogy az elmúlt két évben a francia kormány tagjai nyíltabban beszélnek erről a kérdésről, feltehetően azért, mert az ilyen támadások száma megnőtt, és egyre látványosabbak.

Ellen Fantini, a bécsi székhelyű Observatory on Intolerance and Discrimination Against Christians in Europe (OIDACE) intézet igazgatója elmondta, hogy a keresztényellenes támadások nem csak Franciaországra korlátozódnak. Az általa vezetett szervezet Európa más országai templomainak esetében is nyomon követi a hasonló eseteket. „A legtöbb európai országban nem készül statisztika a keresztényellenes incidensekről. A legtöbb ország nem is ilyenként tartja számon ezeket. Egy másik probléma, hogy sok egyházi vezető nem is jelenti az ilyen eseteket” – nyilatkozta Fantini a CNA-nak. Azt is elmondta, hogy azokban az országokban, ahol készül ilyen jelentés, a keresztényellenes bűnözés 2017-ről 2018-ra megkétszereződött; növekvő tendenciát mutat Spanyolországban, Németországban és Svédországban is. A támadások növekvő számának okairól Fantini elmondta, hogy ez nagyon összetett kérdés, sokszor világosak az okok,

máskor azonban csak találgathatunk. A különböző aktivisták szemében a templomok afféle világítótornyok, amelyek a támadók szemében különféle, számukra elutasítandó dolgot jelképeznek: a hatalmat, a hagyományt, a patriarchátust, a keresztény Nyugatot, stb.

Az iszlamisták egészen más okokból támadnak templomokat, mint az anarchisták. Mindkét csoportosulás egyre aktívabb napjainkban. A templomok kiváló célpontnak bizonyulnak azért is, mert biztonsági szempontból nagyon sebezhetőek: egész nap nyitva állnak a hívek előtt, és nemigen védik őket semmilyen módon. Fantini szerint a védekezés a helyi közösségekben kezdődhet. A híveknek védelmet kell kérniük, és nem szabad elhallgatniuk a templomukat ért támadást. Franciaországban például „Védd a saját templomodat” néven kiváló kezdeményezés indult:

fiatal katolikusok éjjel is figyelik a templomépületet, bejelentik a vandál támadásokat, és érezhetővé teszik a közösség jelenlétét a templom körül.

Gregg elmondta, hogy a francia püspökök jelentették a támadásokat. Michel Aupetit párizsi érsek és Éric de Moulins-Beaufort érsek, a francia püspöki konferencia elnöke nyilvánosan szólt a keresztényellenes támadásokról. Természetesen nem az a megoldás, hogy a sebezhető, imádságra nyitott templomokat bezárják. Fontos azonban erről a kérdésről is nyilvános párbeszédet folytatni, megmutatni, hogy a keresztényeket nem hagyja hidegen a templomaik elleni támadás. Gregg azt is elmondta, hogy mindez kiváló alkalom arra, hogy a kereszténység helyéről és helyzetéről a széles nyilvánosság előtt komoly párbeszéd kezdődjön.

Benedict Kiely, a Nasarean.org nevű, üldözött keresztényeket támogató karitatív szervezet alapítója elmondta, hogy a keresztényeknek nem szabad szótlanul elnézniük, amint templomaikat pusztítják. Véleménye szerint a civil hatóságoknak megfelelő védelmet kell biztosítaniuk a keresztény templomok számára. Minden vallásos helyszín vagy szimbólum elleni támadást szóvá kell tenni, hiszen ezek gyűlöletből elkövetett gonosztettek. Az egyházi vezetőknek is bátran szóvá kell tenniük minden egyes esetet. Fantini szerint a jövő attól is függ, hogy a különböző aktivista csoportok hol állnak meg: csak üres templomokat gyújtanak fel, csak szobrokat fejeznek le? „Ma Európában és Amerikában olyan a hangulat, hogy nem vagyok nagyon optimista abban a tekintetben, hogy a dolgok nagyon hamar jó irányba változhatnak” – mondta.

Forrás és fotó: Romkat.ro/CNA

Magyar Kurír