Ökumenikus lelkészkörök találkozója: „Ha egy az Atyánk, egymás testvérei vagyunk”

Szerkesztőségünk kérdésére Tomka Ferenc teológus, a budapesti káposztásmegyeri templom plébánosa elmondta, hogy a Fokoláre Mozgalomhoz tartozó papok kezdeményezésére jött létre nyolc éve ez a találkozó, és azóta minden évben megrendezik. Sok helyen erős feszültségeket kellett áthidalni, mielőtt kialakultak a településeken a baráti lelkészkörök. Törekszenek arra, hogy testvérek és evangéliumi család legyenek, hiszen közös küldetésük van.

Kiss Imre szeged-csanádi általános püspöki helynök köszöntőjében így buzdított: „Merjünk család lenni!” Hangsúlyozta, hogy a lényeg  nem a struktúra, hanem az, hogy a keresztények közössége Isten családja.
Szerkesztőségünknek elmondta, hogy Szegeden régóta jól működik a lelkészkör, havonta találkoznak egymással. Keresik a párbeszédet, a barátságot azokkal is, akik eddig még nem csatlakoztak kezdeményezésükhöz: a református gyülekezet épülő temploma számára egységük jeléül például gyűjtést szerveztek. Számára természetes az összefogás: „ereimben hordozom az ökumenét” – vallja magáról. Apai ágon családjában református papok, püspökök is voltak.

Beer Miklós váci megyéspüspök Isten nagy ajándékának tartja korunk számára, hogy felfedezzük egymás hitét. Szerkesztőségünknek elmondta, milyen nagy kincs a katolikus egyház és a protestáns egyházak életében is, hogy napjainkban felnőtt emberek éveken keresztül őszinte odaadással készülnek a keresztségre.
Hangsúlyozta: Isten jeleket ad, mert azt akarja, hogy együtt legyünk a testvéri szeretetben. Boldog II. János Pál pápa úgy találkozott a többi kereszténnyel, hogy őszintén testvérnek tekintette őket, és ezt örökül hagyta ránk. Roger testvérnek, korunk vértanú szentjének hagyatéka is ebbe az irányba mutat.

Az első előadó, Nobilis Márió, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatója a téma szempontjából meglepő idézettel kezdte előadását: Máté evangéliumából olvasta fel, mit mond Jézus a válásról. Az idézett rész kulcsmondataként azt emelte ki: „Kezdetben nem így volt” – vagyis hogy Jézus a kezdeti szeretethez akarja visszavezetni az őt követőket, az Atya szándékának keresésére buzdítja őket. A Szentháromság képe, Jézus bensőséges, fiúi viszonya az Atyával segíthet rátalálni az egységre. Az egységre, amely mások előtt is tanúságtétel, és felkelti az emberek érdeklődését. Fontos bevinni az intézményekbe a családiasságot, amelynek alapja a bizalom, az osztozás és az élet egysége, vagyis annak tudata, hogy az Istenbe, a szeretetbe nyúló hajszálgyökereink a mélyben összeszövődnek egymással.

Hamar István nyugalmazott református lelkipásztor Jézus és a tanítványok életét mutatta fel példaként: ők voltak a Lélek szerint együtt élő család. A mai keresztények is családként, az Atya gondoskodó szeretetében élhetnek, családban, vagyis szeretet-, munka-, és sorsközösségben lehetnek egymással, bár mindannyain különböznek egymástól. Emlékeztetett arra, hogy amikor Pál felsorolja a római közösség tagjait, egymástól korban és állapotban nagyon különböző embereket mutat be, akik mégis mindannyian egyformán megbecsültek az egyházban.

Schaller Tamás, monori református lelkipásztor hangsúlyozta: ha egy az Atyánk, egymás testvérei vagyunk. Egyházaink pedig akkor lesznek családiasak, ha közösségeinken belül ápoljuk ezt a családot, odafigyelünk, időt szánunk egymásra. Fontos dolog az őszinteség és az alázat, ezzel szemben a büszkeség és az önzés lerombolja a családi kötelékeket.

Kránitz Mihály teológus bemutatta a hazai és nemzetközi ökumenizmus állomásait, majd Sándor Frigyes és Aradi György evangélikus lelkészek, valamint Nobilis Márió római katolikus pap beszámoltak a résztvevőknek személyes élményükről: Trentóban jártak, a Fokoláre Mozgalom központjában tartott ökumenikus kongresszuson, ahol az ökumené gyümölcseinek tapasztalatait mutatták be a résztvevők. A magyarok a katolikus, a református és az evangélikus egyház Közös Pont elnevezésű missziójáról számoltak, amelynek keretében az ifjúsági fesztiválokon együtt tanúskodnak hitükről.

Az előadások után a résztvevők kiscsoportos beszélgetésekben cserélhették ki egymással gondolataikat. A találkozó őszinte, baráti légkörben zajlott, a szervezők kedvesen, figyelmesen fogadták a vendégeket, mintegy példát adva arról, ahogyan egy családias közösség tagjai fordulnak egymáshoz.

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír