Országszerte tíz nagyvárosban vetítik a Jób lázadása restaurált változatát

A Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Programban teljes körű felújítással újjászületett Jób lázadása üzenete ma is aktuális, felkavaró és érzelmileg megérintő története a zsidó–keresztény megbékélés fontosságára hívja fel a figyelmet.

A filmklasszikus január 27-től országszerte visszatér a nagyvászonra: Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Székesfehérváron, Szentendrén, Szombathelyen, Makón, Mosonmagyaróváron és Vácott is vetítik.

Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban január 27-én 18 órakor kezdődő vetítést közönségtalálkozó követi: Kabay Barna társrendező-producerrel, Petényi Katalin forgatókönyvíróval és Fehér Gábor főszereplővel Molnár Antal történész beszélget a filmről.

*

Az 1943–44-ben játszódó történet főszereplői, Jób és Róza, egy idős haszid házaspár, akik hét gyermeküket vesztették el. Elhatározzák, hogy ellentmondanak a történelemnek és egy keresztény kisfiút fogadnak örökbe, hogy legyen kinek hátrahagyni szellemi és anyagi értékeiket. Különös és mély szeretet születik meg az idős házaspár és a hétéves vadóc kisfiú, Lackó között. Szeretet és fájdalom, hit és remény mozgatja az eseményeket, de az érzelmek mellett mindig jelen van a gyermek világra csodálkozásából adódó humor is, ahogy Lackó felfedezi a falusi élet, a szerelem, a természet, és a szülők vallásos életének titkait. Miközben a fasizmus egyre jobban fenyegeti az immár háromtagú család életét, Jób és Róza okosan és szeretettel gondoskodnak Lackó jövőjéről. Egy napon aztán megérkeznek a csendőrök, hogy deportálják nevelőszülőket. A kisfiú kétségbeesve fut a szekerek után, s nem érti, hogy Jób miért tagadja meg…

A film forgatókönyvét a szinte nyomtalanul eltűnt, egykor virágzó Tisza-menti paraszti világ ihlette, ahol haszidok, katolikusok és protestánsok békében éltek egymás mellett. „Azt az egyedülálló, hittel, szeretettel áthatott, természetközelben élő közösség életét akartuk megörökíteni, amit brutálisan pusztított el a holokauszt” – emlékezik vissza Petényi Katalin forgatókönyvíró. 

Zenthe Ferenc és Temessy Hédi főszereplők kimagaslóan hiteles játéka emberközelbe hozta a film megindító történetét, aminek letisztult, sárgásbarnában játszó képi világa Szabó Gábor operatőr munkáját dicséri. Fehér Gábor, a Lackót alakító gyerekszereplő játéka lenyűgözően természetes, vadócsága, naivitása, gyerekszája élettel és humorral töltötte fel a tragikus történetet.

A filmet fontos nemzetközi fesztiválokra hívták, ahol több díjat is nyert, majd a legjobb külföldi film kategóriájában bekerült az Oscar-díjra jelölt öt alkotás közé.

*

A Jób lázadása 4K felbontású, teljes körű restaurálása a Nemzeti Filmintézet hosszú távú filmfelújítási programjának keretében valósult meg. A restauráláson a Magyar Nemzeti Filmarchívum és a Magyar Filmlabor mintegy harminc szakembere dolgozott. A film képi világát az operatőr, Szabó Gábor bevonásával rekonstruálták, a hangsávokat az eredeti mágnesszalag digitalizálását követően Petényi Katalin és Kabay Barna közreműködésével újították fel.

A felújított változat díszbemutatója az Uránia Nemzeti Filmszínházban volt 2019 decemberében. „Megrendítő, csodálatos alkotás, mindenkinek meg kellene nézni, mindenki tanulhat belőle. Benne van a filmben az a remény, hogy hitből újjáépíthetünk egy társadalmat” – mondta a filmről Várszegi Asztrik nyugalmazott pannonhalmi főapát a bemutatón.

A díszbemutatóról szóló tudósításunkat ITT olvashatják.

*

Vetítési helyek és időpontok

Budapest, Uránia Nemzeti Filmszínház – január 27.
Budapest, Art+ Cinema – január 30-tól
Miskolc, Művészetek Háza – január 27.
Szombathely, Agora Savaria Filmszínház – január 27.
Makó, Hagymaház – január 27., 29., február 1.
Pécs, Apolló Mozi – január 27–29.
Szentendre, P'Art Mozi – január 27.
Szeged, Belvárosi Mozi – január 30. – február 5.
Mosonmagyaróvár, Fehérló Mozi – január 27.
Vác, Madách Imre Művelődési Központ – január vége

Forrás: Pannonia Entertainment

Magyar Kurír