Ortodox egyházi megemlékezéseket tartottak II. Miklós cár és családja kivégzésének centenáriumán

A L’Osservatore Romano vatikáni napilap a július 17-i számában számolt be a megemlékezésekről. A család és a szolgálatukban levő személyzet, összesen tizenegy személy kivégzését a kommunisták 1918. július 16-ról 17-re virradó éjjel hajtották végre. A cári családot 2000-ben szentté avatták mint az Orosz Ortodox Egyház szenvedésének hordozóit. Emléknapjuk július 17., kivégzésük dátuma.

Az évfordulón, július 16-án éjjel a jekatyerinburgi Vér-templomtól indult a 21 kilométer hosszú körmenet. A templom azon a helyen épült, ahol a bolsevikok fogva tartották a cári családot és kíséretüket: az Ipatyev-ház helyén, amelyet a kivégzés 60. évfordulóján a szovjet vezetés leromboltatott. A templomban éjfélkor liturgiát tartottak, majd éjjel 3 órakor indult a körmenet, ami a szentként tisztelt cári család vértanúiról elnevezett ortodox kolostornál, a Ganyina Jama bányánál ért véget reggel fél 7-kor.

Oroszország minden részéről több mint százezren vettek részt a körmeneten, amelynek élén végig Kirill pátriárka haladt. „Ezzel a gesztussal is ki akarta fejezni kegyeletét a cári család tagjainak emléke előtt” – tájékoztatott Alexander Volkov, a pátriárka szóvivője. A kolostornál végzett reggeli szertartás során Kirill pátriárka arra hívta fel a zarándokok figyelmét, hogy „Oroszországnak le kell vonnia a tanulságokat ebből a nehéz és keserű tapasztalatból. Erős immunitással kell rendelkeznünk az olyan eszmékkel és vezetőkkel szemben, akik egy olyan új, ismeretlen, boldog jövő felé hívnak minket, amely életünk, hagyományaink és hitünk elpusztítása által érhető el.”

Kirill pátriárka látogatása július 13-án, pénteken kezdődött Jekatyerinburgban. Magával vitte Moszkvából a vértanú Erzsébet főhercegnő egy ereklyéjét, amely előtt július 20-ig fejezhetik ki tiszteletüket a hívek a városban. „Látogatásomnak különleges jelentősége van” – nyilatkozta a pátriárka. – Méltósággal és imával rójuk le tiszteletünket a hívekkel együtt.” Annak a reményének adott hangot, hogy e tragikus események emléke alkalmat ad a történelem újragondolására azok számára, akik ezt még nem tették meg. Az átgondolás eredménye pedig talán elvezet a közös egyetértés, a nemzeti összhang és a kiengesztelődés növekedéséhez. „A múltból örökölt tragédiák ne okozzanak megosztottságot” – fogalmazta meg kívánságát Kirill pátriárka.

Július 14-én, szombaton a moszkvai pátriárka Jekatyerinburgban első alkalommal vezetett ortodox szinódusi ülést, melyet a centenárium alkalmából hívtak össze. Vasárnap Kirill pátriárka templomot szentelt, amelyet Szent Teodór Istenszülő-ikonja tiszteletére építettek az Új vértanúk és hitvallók kolostorában, Alapajevszkben. Az alkalomból a pátriárka Isteni Liturgiát vezetett. Ezt követően ellátogatott a vértanú Erzsébet főhercegnő kolostorába.

* * *

A helyi kommunisták alapította Uráli Tanács száz éve döntött úgy, hogy a cári családot és a kíséretében lévőket ki kell végezni. A döntés hátterében az volt, hogy közeledtek Jekatyerinburghoz a fehérek, és félő volt, hogy a cári család kicsúszik a bolsevikok kezéből. Az uráli bolsevikok július 17-én hajnalban összeterelték a cári családot, II. Miklóst, feleségét, négy lányát és egy fiát, a házi orvosukat, szakácsukat és még két cselédjüket az Ipatyev-ház pincéjébe, és agyonlőtték őket. Aki még életjelet mutatott, azzal szuronnyal végeztek, majd a holttesteket egy 21 kilométerre lévő bányába dobták. Később onnét is elvitték őket, elégették és savval leöntötték földi maradványaikat, majd elásták egy közeli mezőn. A cári család meggyilkolása utáni napon, 1918. július 18-án a közeli Alapajevszkben kivégezték II. Miklós cár feleségének testvérét, Erzsébet főhercegnőt is, aki ortodox szerzetesnőt volt, valamint a cári család más tagjait.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír