Összekapcsol Istennel, Máriával, egymással – 300 gyermek imádkozott rózsafüzért a Patronában

Számos iskolai közösség hallotta meg az Országos Lelkipásztori Intézet felhívását, és imádkozza az októberi reggeleken a rózsafüzért. Ennek a folyamatnak ünnepélyes pillanatát élhettük meg a Patronában.

„Jó az Úrban bizakodni” – az iskolaközpont kápolnájában halkan szólt az ének, miközben az alsósok osztályonként elfoglalták helyüket a padokban. A gyermekeket Szabon Gábor, a Bakáts téri Assisi Szent Ferenc-templom plébánosa köszöntötte. „Egy esőcsepp nyom nélkül eltűnik a földben, de tíz, száz, ezer, millió csepp már életet fakaszt” – fogalmazott a lelkipásztor örömét kifejezve, hogy ilyen sokan vannak együtt.

A nővérek nevében Velkei M. Szaniszla beszélt arról, mit jelent a rózsafüzér ima, hogyan és miért imádkozzák a nővérek. „Ahogy a láncba fűzött szemek összekapcsolódnak, úgy kapcsol össze minket, imádkozókat is a jóban egymással, Istennel, Máriával, hogy legyen erőnk szeretni, jónak lenni” – fogalmazott.

Czine Ferencné hitoktató képekkel illusztrálva mutatta be a gyerekeknek a nemzetközi kezdeményezést, melynek most az ő imájuk is része. Beszélt Pio atyáról, a fatimai látnok gyerekekről és a napcsodáról, majd a kibontakozó imaszolgálatról.

Először osztályonként hangzott el Mária imája, a tized utolsó imáját együtt mondta el az iskola alsó tagozatának háromszáz tanulója. Végül Szabon Gábor megáldotta a gyermekek rózsafüzéreit.

Czine Ferencné a gyerekek visszajelzéseiből úgy tudja, szép élmény nekik ez a szürke hétköznapokból kiemelkedő ünnepélyes alkalom: a közös imádság során megérintődik a lelkük, és megalapozott a remény, hogy visszatalálnak ide, amikor az életben nehéz helyzetbe kerülnek, mert tudják, van kihez fohászkodni.

Gilicze Zoltán, az általános iskola igazgatója elmondta, a Patrona közösségi tanintézményként határozza meg magát. „Ezért keressük azokat az alkalmakat, ahol értékben vagyunk együtt. Ilyen ez a mai reggeli ima is. Reggelente külön, az osztályokban imádkoznak a gyerekek, ami most összeérik egy egésszé. Megérezzük az erejét, hogy együtt mondjuk. Egy helyre tartozunk, egy lánc szemei vagyunk.”

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír