Ozsvári Csaba ötvösművész posztumusz kiállítása a Sapientián

Kultúra – 2015. április 16., csütörtök | 21:44

Ozsvári Csaba ötvösművész özvegye tartott április 16-án, csütörtökön tanúságtétellel egybekötött vetítést férje munkásságáról annak a kiállításnak a megnyitóján, amely a 2009-ben elhunyt alkotó életművét mutatja be a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán, Budapesten.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A tárlat, amelyet Várnai Jakab, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola rektora nyitott meg, a Hit kapuja címet viseli, akárcsak az a videó, amelyet Ozsvári Csaba felesége, Imri mutatott be a megnyitó résztvevőinek.

A film bemutatja a fiatalon elhunyt ötvösművész életének legfontosabb állomásait, illetve egész életéről tanúságot tesz, amelyet teljesen áthatott a Krisztus, Mária, illetve az egész egyház iránt érzett szeretet. Ozsvári Csaba a róla készült videóban megvallja, hogy az alkotás hitből fakadó tett. Felesége közös életük egy-egy momentumát felidézve erősítette meg ezt; elmondása szerint a művész nemcsak Joseph Ratzinger könyveit tekintette vezetőjének a hitben való belső elmélyülés útján, hanem munkája során gyakran és nagy figyelemmel hallgatta a középkor és a reneszánsz egyházi zeneműveit.

Az életrajzi videóban az ötvösművész Tarkovszkij egy interjúban adott kijelentésére hivatkozik, aki a művész feladatát nem abban látja, hogy saját gondolatait adja tovább, hanem a művészetnek képessé kell tennie a szépre és a jóra, felkészítve az embert az Istennel való találkozásra.

Ozsvári Imri ehhez kapcsolódóan utalt arra, hogy jelen kiállítás értelme is abban ragadható meg, hogy a művész a teremtett világ szépségeit ragyogtatja fel mások számára.

Ozsvári Imri Kisléghy Nagy Ádámnak a székesfehérvári székesegyházban lévő olajfestményein keresztül beszélt művész férjéről, akit a festő a Jézus életét ábrázoló jelenetek különböző szereplőiként ábrázolt. Ozsvári Csaba arcképe köszön vissza például a Jézus testét a keresztről lesegítő ember alakjában, illetve Szent József képi ábrázolása is a művészt idézi. Kisléghy Nagy Ádám tehát olyan bibliai személyek alakjában jelenítette meg az ötvösművészt, akik valamiképpen megfigyelői, szemlélői az isteni igazságnak, amelyről egész életükkel tanúskodnak.

Ozsvári Csaba életének bemutatása után rögtönzött tárlatvezetésre került sor a főiskola aulájában, a művész felesége férje alkotásai közül kiemelte a tárlaton bemutatott ún. egységkeresztet, amely az óbudavári Schönstatt-mozgalom kápolnájában található. Az alkotás a kereszten szenvedő Krisztust együtt ábrázolja Szűz Máriával, aki a legteljesebben egyesül fia passiójával. Kezében kelyhet tartva a Jézus megnyílt oldalából lefolyó vért fogja föl. Ez az ábrázolás megidézi a tárlat egyik képsorán megjelenő, a Katekézisből származó mondatot, amely éppen az egyház Krisztus oldalsebéből való születését állítja a középpontba.

A tárlaton Ozsvári Csaba főbb munkáinak fotódokumentációit lehet megtekinteni, illetve több liturgikus tárgyat is kiállítottak. Így például az érdi cisztercita nővérek monostorából származó Szentháromság-ábrázolás vagy a már említett óbudavári egységkereszt másolata is megtekinthető a pasaréti ferenceseknél őrzött kehellyel együtt.

A művész korai halála miatt félbemaradt pátyi templomkapu tervei is láthatók a tárlaton, kiegészülve a már elkészült részek fényképes bemutatásával. Ez az utolsó munka is szervesen kapcsolódik a művész korábbi keresztábrázolásaihoz, amelyek a paradicsom gazdag növényi mintázatát is megidézik. A pátyi templomkapu is a kereszt motívumát állítja a középpontba, amelyet körbevesznek az üdvtörténet eseményei a bűnbeeséstől egészen Krisztus kereszthaláláig és feltámadásáig. A kiállítás nyitó alkotása mellett a művész néhány gondolatát helyezték el a tárlat rendezői, amelyek a kapu teológiai jelentésébe „vezetik be a befogadókat”. „Én vagyok a kapu, aki rajtam keresztül megy be, üdvözül” (Jn 10,9) – olvasható a feliraton. A kapu érintkezési és találkozási pont a profán és a szent világ határán, ahogyan a művész írja. Olyan határ tehát, amely egyértelműen elkülöníti, egyben átjárhatóvá is teszi a földi és égi világot. Krisztus szenvedése által ilyen „kapuvá lett értünk”, meghívva mindannyiunkat, hogy lépjünk be abba a szent térbe, ahol a földi liturgiában a mennyei ünnep tükröződik. Ozsvári Csaba művei tehát a „kapu” értelmében közvetítők, melyek felragyogtatják az isteni szeretet mélységeit.

A kiállításmegnyitón közreműködött Zajkás Boldizsár, aki Bárdos Lajos Engesztelő énekét, valamint az Éneklő Egyház Áldj meg minket, Jézus kezdetű liturgikus énekét adta elő.

A kiállítást Paczolay Balázs és felesége rendezte, a Veszprémi Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény támogatásával. A tárlat május 15-ig tekinthető meg.

Ozsvári Csaba

1963-ban Budapesten született. 1982-től 1987-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola ötvös tanszékének hallgatója, diplomamunkája a csempeszkopácsi templom bronzkapuja volt. Főiskolai tanulmányai befejeztével az egyházművészet területén kezdett dolgozni, maradandót alkotva a liturgikus és szakrális művészetben. Munkáját hivatásként élte meg: alkotásaival akarta közelebb segíteni az embert Istenhez.

1993-1995 között a Váci Egyházmegye megrendelésére készített liturgikus ötvöstárgyakat, majd 1996-ban Paskai László bíboros számára misekönyvet. 1997-ben tíz év munkáiból Officium címmel rendezett kiállítást a Budavári Mátyás-templomban.

Apor Vilmos boldoggáavatása alkalmából (1997) domborművet készített II. János Pál pápának, az alkotás címe: Vir Dolorum.

Joseph Ratzinger bíboros egyik püspöki mellkeresztje is Ozsvári Csaba alkotása 1998-ból. Ugyanebben az évben részt vett a Mai egyházművészet kiállításon a Római Magyar Akadémián. A következő évben Karl Joseph Rauber apostoli nuncius rendelt tőle liturgikus tárgyakat.

Legismertebb művei közé tartozik az a domborművekkel díszített misekönyv, a magyar egyház hivatalos ajándéka, amelyet II. János Pál pápa magyarországi látogatása alkalmából alkotott. A misekönyvet jelenleg Ferenc pápa is használja, legutóbb az idei húsvéti vigília szertartásán. Ugyancsak sokan láthatták a budapesti városmisszió során a Szent István-bazilika előtt felállított mintegy három méter magas keresztjét, illetve a felújított máriapócsi kegykép alakjait is az ő koronái (glóriái) díszítik.

A magyar főpásztorok 2008-as ad limina látogatásuk alkalmával egy Ozsvári-kelyhet ajándékoztak a Szentatyának. XVI. Benedek pápát személyesen is köszönthette 2009. április 1-jén, az általános kihallgatás keretében, és átadhatott neki – a magyarországi Schönstatt Mozgalom tagjai nevében – egy általa készített feszületet, amelyen az egyházat jelképezve a Szűzanya is látható.

Az ötvösművész, a magyar egyházművészet kiemelkedő alakja családja és barátai körében 2009. július 9-én Óbudaváron váratlanul elhunyt.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) posztumusz Pro Ecclesia Hungariae díjat adományozott Ozsvári Csaba ötvösművésznek. A kitüntetéssel a testület Ozsvári Csaba az egyházművészet területén maradandót jelentő liturgikus és szakrális művészi alkotásait, valamint küldetésként megélt munkásságát kívánja elismerni. A díjat Erdő Péter bíboros adta át a művész özvegyének 2009. december 1-jén az MKPK székházában.

Fotó: Lambert Attila

Várkonyi Borbála/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria