Pannonhalmán megtartották Cultura Nostra eredményhirdetését és a Trianon 100 minikonferenciát

Lassan 20. éve a Rákóczi Szövetség és a Pannonhalmi Főapátság meghirdeti Cultura Nostra történelmi versenyét. A vetélkedő küldetése a magyar fiatalság összetartozás-tudatának megerősítése és a magyar történelem egy-egy fontos fejezetére vonatkozó ismeretek elmélyítése – emelte ki Hardi Titusz OSB, a főapátság oktatási főigazgatója, az esemény házigazdája.

A két szervező intézmény egyetértése alapján a vetélkedő a Kárpát-medence egész területéről szólítja meg a középiskolákat. A többfordulós verseny döntőjét minden évben a Pannonhalmi Főapátságban rendezik meg, amelyre a legjobb teljesítményt elért tíz csapatot hívják meg. A Cultura Nostra történelmi vetélkedő döntője nem csupán a csapatok versenyéről szól. A döntő kötetlen légkörét a diákok felkészültsége és a feladatok sokszínűsége garantálja, színvonalát az egyetemi tanárokból álló zsűri biztosítja évről évre. Idén a járványhelyzet miatt nem csapatok, hanem egyéni versenyzők neveztek, és a trianoni békediktátum társadalmi hatásait elemző dolgozatokkal jutottak a döntőbe.

Az eredményhirdetésen Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntője után Latorcai Csaba, az az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a bencés gimnázium egykori diákja mondott ünnepi beszédet. A program részeként Ablonczy Balázs és Révész Tamás történészek tartottak előadást a legfrissebb Trianon-tematikájú kutatási eredményeikről.

„A főapátság kezdetei a Kárpát-medencei közös haza szervezésének kezdetére nyúlnak vissza, így küldetésünknek látjuk a múlt alapján a jelen és a közös jövő erősítését, a személyes szálak fonogatását. Mi más lenne erre alkalmasabb, mint egy történelmi vetélkedő, amelyik hosszú éveken át módszeres tematikával súlypontokat helyez el, a szakirodalom összeállításával szemléletet formál, és ezáltal a hazaszeretetnek, a haza megbecsülésének és a nemzeti identitástudatnak nem szólamszerűen hangoztatja a jelentőségét, hanem a maga konkrétságában mélyíti el azt” – fogalmazta meg a hagyománnyá vált verseny idei tematikájának, a trianoni évfordulóra való emlékezésnek az indokoltságát Cirill főapát.

Latorcai Csaba köszöntötte a legjobb eredményt elért tíz versenyzőt és felkészítő tanáraikat. Kiemelte, hogy hazai és határon túli középiskolásoktól számos nagyszerű pályamű érkezett, ami „bizonyíték arra, hogy a ma élő fiatal generáció tagjai értik és megértik azt a tételt, miszerint a jövőt csak úgy érhetjük meg és nyerhetjük meg magunknak, ha tisztában vagyunk múltunkkal, és tanulunk annak minden sorsfordító eseményéből”.

Beszédében külön köszönetet mondott a felkészítő pedagógusoknak, mert „a család mellett övék a legnagyobb felelősség, hogy utódaink egy identitásában erős, büszke és a kontinens jövőjét meghatározó módon befolyásolni tudó nemzet tagjaiként élhessenek”. Ezután köszönetet mondott a Rákóczi Szövetségnek is a több mint három évtizedes, a nemzet szellemi és lelki egyesítéséért végzett munkájáért, majd a diákokhoz szólt. „Ti vagytok ennek az ünnepélyes alkalomnak a megszólítottjai. Veletek együtt mindazon társaitok, akik vállalták, hogy a száz esztendővel ezelőtt Magyarországot és a magyar nemzetet ért történelmi traumát és annak következményeit feldolgozzátok, egyszersmind bemutassátok azt, hogy bárhogy is forduljon a történelem kereke, ha hiszünk önmagunkban és abban, hogy a legnehezebb történelmi időkben is képesek voltunk és vagyunk a jövőnkre vonatkozóan sikeres válaszokat adni, akkor megmaradunk.” 

A köszöntők után elsőként Ablonczy Balázs történész Trianon másképp – Magyarország, 1918–1921, majd Révész Tamás történész, a zsűri elnöke A katonákról másképp. A magyar haderő 1918–1919-ben című előadását hallgathatták meg a jelenlevők.

Az előadások után sorrendben megnevezték a tíz nyertes diákot, akik értékes ajándékcsomagokat kaptak a szervezőktől. 

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír