Papszentelést ünnepeltek Hévízen

Hazai – 2017. június 22., csütörtök | 19:59

Márfi Gyula érsek június 17-én Hévízen, a Szentlélek-templomban áldozópappá szentelte Tóth Gábor Norbert diakónust.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Szentbeszédében az érsek a papok szolgálatáról szólva kiemelte: a papok első feladata, hogy tanítók legyenek; a második feladat a szoros értelemben vett papság, a szentségek és szentelmények szolgálata; a harmadik feladat pedig, hogy legyen a pap jó pásztor, aki egységben tartja a hívek közösségét.

A szentelendőhöz fordulva Márfi Gyula kérte, hogy ne csak azért imádkozzon, hogy neki adjon a Szentlélek kegyelmet ahhoz, hogy jól tudjon szólni az emberekhez, hanem azért is, hogy az emberek lelke valóban megnyíljon a jó szóra. Imádkozzon azért, hogy meghallják szavát és megérintse őket beszédén keresztül a Szentlélek kegyelme.

Hinnünk és bíznunk kell abban, hogy amit teszünk, annak van értelme. Még akkor is, ha pillanatnyilag nem látjuk. Remélnünk kell, hogy minden jó szándékú mozdulatunkat, cselekedetünket odafönt számon tartják, különösen akkor, ha megmaradunk mindig alázatosnak – hangsúlyozta a főpásztor, majd befejezésül felolvasta Reményik Sándor Akarom című versét.

Akarom: fontos ne legyek magamnak.

A végtelen falban legyek egy tégla,
Lépcső, min felhalad valaki más,
Ekevas, mely mélyen a földbe ás,
Ám a kalász nem az ő érdeme.
Legyek a szél, mely hordja a magot,
De szirmát ki nem bontja a virágnak,
S az emberek, mikor a mezőn járnak,
A virágban hadd gyönyörködjenek.
Legyek a kendő, mely könnyet töröl,
Legyek a csend, mely mindig enyhet ad.
A kéz legyek, mely váltig simogat,
Legyek, s ne tudjam soha, hogy vagyok.
Legyek a fáradt pillákon az álom.
Legyek a délibáb, mely megjelen
És nem kérdi, hogy nézik-e vagy sem,
Legyek a délibáb a rónaságon.
Legyek a vén föld fekete szívéből
Egy mély sóhajtás fel a magas égig,
Legyek a drót, min üzenet megy végig
És cseréljenek ki, ha elszakadtam.
Sok lélek alatt legyek a tutaj,
Egyszerű, durván összerótt ladik,
Mit tengerbe visznek mély folyók.

Legyek a hegedű, mely végtelenbe sír,
Míg le nem teszi a művész a vonót.

A kiválasztás szertartásában Varga István, a Boldog Gizella Szeminárium és a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola rektora felterjesztette a jelöltet a szolgálatra, alkalmasnak ítélve őt a feladatra.

Tóth Gábor Norbert az érsek elé járult, és letérdelve tiszteletet és engedelmességet ígért a főpásztornak és utódainak. Ezután a mindenszentek litániája alatt arcra borult, a hívek pedig letérdelve imádkoztak. Az érsek kézrátételét a papság kézrátétele követte, majd Márfi Gyula elénekelte a felszentelő imádságot. A felszentelt papra ezt követően ráadták a stólát és a miseruhát, majd a főpásztor megkente kezeit krizmával, végül pedig átadta nekik szolgálata eszközeit, a paténát és a kelyhet. A szentelési szertartás lezárásaként békecsókot váltottak, amit a papság békecsókja tett teljessé.

Az újonnan felszentelt pap ezután együtt mutatta be a szentmisét főpásztorával, majd a szertartás végén újmisés áldásban részesítette az érseket, a papokat és a híveket.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria