Példa előttünk az észak-afrikai ókeresztények hitvallása: Nem élhetünk szentmise nélkül

Nézőpont – 2020. szeptember 23., szerda | 13:48

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregáció szeptember 12-én tette közzé a püspöki konferenciák elnökeihez írott levelét a liturgia ünnepléséről a Covid-19-pandémia alatt és után. Egy észak-afrikai ókeresztény hitvallást idéz: Sine Dominico, non possumus, vagyis nem élhetünk szentmise, az Úr napja, az Eucharisztia nélkül.

A kongregáció levelében említett 49 abitinai mártír történetét a korai egyház egyik vértanúaktája mondja el a Diocletianus-féle üldözés kezdetéről. Eszerint az észak-afrikai római tartomány Abitina városának volt felszentelt papja Saturninus, aki négy családtagjával és 44 társával együtt szenvedett vértanúságot a tartomány székhelyén, Karthagóban, Anulinus prokonzul előtt.

Az akta szerint egy előző évi császári rendeletre némelyek a Bibliát tűzbe vetették. A többség hűséges maradt, ám akik a Bibliát kiszolgáltatták, azokat a többi keresztény nem számította többé maguk közé, és traditornak nevezték őket, mely a latin szó kettős értelme szerint egyszerre jelent átadót és árulót is. Igen nagy jelentősége van az aktának azért is, mert föllebbenti a fátylat a szent misztériumot, az Úr utolsó vacsorájának az ünneplését borító titoktartási fegyelemről, a híres disciplina arcaniról. Így tudjuk meg, hogy Afrikában dominicumnak, azaz az Úr titkainak nevezték a szentmisét.

304. február 12-én először a Dativus nevű keresztényt ölték meg, mert ő ráadásul konzul is volt, mégis Krisztushoz csatlakozott. Aztán a vezető Saturninust kínozták halálra. A kínvallatás során vissza-visszatért egy hitvallomás-formula, melyet a jegyzőkönyvek rögzítettek. Többek között egy Emeritus nevű keresztény megvallotta, hogy a krisztusiak – christiani – az ő házában gyűltek össze hetente. A kérdésre, hogy miért nem engedelmeskedett a császári rendeletnek, mely tiltotta a keresztények titkos találkozásait, így felelt: „Sine dominico non possumus”, vagyis „nem lehetséges, hogy az Úr titkai ünneplése nélkül éljünk”. Figyelemre méltó a többes szám, mely a gyülekezet közös meggyőződésének ad hangot.

Megrendítő az akta végén a 49 név, álljon itt közülük néhány: Saturnina, Martinus, Dantius, Felix, Margherita, Major, Honorata, Regiola, Viktorinus, Pelusius, Faustus, Matrona, Caecilia, Viktoria, Hercolina... A Római Martirologium február 12-én ünnepli őket, ők pedig

az angyalok karában a Vértanúk Királynőjével együtt közbenjárnak értünk.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria

Karthagói ókeresztény sírfelirat az abitinai 49 vértanú nevével