Pogányok és keresztények a késő római birodalomban – Könyvbemutatót tartottak Budapesten

Milyen volt az átmenet „pogányságból” a „kereszténységbe”? Kik voltak az „utolsó pogányok”? Hogyan különböztették meg magukat a „pogányok” és a „keresztények” a késő antikvitásban? Szükségesnek tartottak-e egyáltalán efféle megkülönböztetést, vagy csak a későbbi historiográfia húzta rájuk ezeket a kategóriákat? Ezeket a kérdéseket vizsgálja tág perspektívában a 4–8. századi Római Birodalomban és germán utódállamaiban – Rómától Írországig, Savariától Splitig, Canterburytől Trákiáig – az a frissen megjelent angol nyelvű tanulmánykötet (Pagans and Christians in the Late Roman Empire: New Evidence, New Approaches (4th–8th centuries), szerkesztette: Sághy Marianne és Edward M. Schoolman), amelyet Perczel István (CEU) és Nagy Levente (Pécsi Tudományegyetem) mutatott be. 

A kötet annak a 2013-as nemzetközi interdiszciplináris konferenciának az előadásait tartalmazza, amelyet Nagy Konstantin milánói ediktumának 1700. évfordulójára szervezett a CEU Medievisztika Tanszékén Sághy Marianne. Az előadások egy része a Pécsi Tudományegyetemmel együttműködésben az egykori Sopianae késő antik temetőjében (a mai pécsi Cella Septichorában) hangzottak el. A négy évvel ezelőtti rendezvényt Udvardy György pécsi püspök nyitotta meg. A pécsi feltárások és a rekonstrukció óriási hatást gyakorolt a külföldi előadókra. Történészek, régészek, klasszika-filológusok régóta vitatják, hogyan zajlott az átmenet a pogányságból a kereszténységbe: erőszakosan vagy békésen, feltűnően vagy szinte észrevétlenül. Míg a 20. század elején a „konfliktusmodell” és Alföldi András „pogány reakció” elmélete határozta meg a kutatást, a 20. század végén határozott paradigmaváltás történt, amely vallási és ideológiai harc helyett az „átalakulást” hangsúlyozza. A sopianae-i temető „korsós sírkamrája” is azt példázza, hogy milyen nehéz éles vallási határvonalat húzni egyes sírok között: a hagyományos pogány temetői lakomákra vagy a keresztény agapéra utal-e a korsó és a pohár? A figyelemreméltóan sokoldalú tanulmányok békés átalakulásokat és retorikai konfliktusokat egyaránt elemeznek. Fontos, hogy Alföldi András munkássága után nyolcvan évvel a legújabb kutatási irányzatok szempontjából foglalkoznak Magyarországon a keresztény római császárság történetével. A kötet a CEU és a Pécsi Tudományegyetem többéves sikeres együttműködéséről is tanúskodik.

A Pogányok és keresztények a késő római birodalomban kötet bemutatójára magyar nyelven december 14-én 17 órakor kerül sor az ELTE BTK Fülep Lajos termében (VIII. kerület, Múzeum körút 6–8, I. emelet). Ekkor mutatják be az Árpád-házi Szent Margit legrégebbi legendáját és szenttéavatási perének iratanyagát is tartalmazó Legenda Vetus, Acta Processus Canonizationis et Miracula Sanctae Margaritae de Hungaria. The Oldest Legend, Acts of the Canonization Process and Miracles of Saint Margaret of Hungary című kétnyelvű kötetet is.

Forrás: Sághy Marianne/CEU

Fotó: CEU

Magyar Kurír