Pünkösd ünnepe egyházmegyéinkben – FRISSÍTVE

Hazai – 2018. május 24., csütörtök | 13:01

Húsvét után ötven nappal a Szentlélek eljövetelét, az Egyház születését ünnepelték országszerte. Összeállításunkban a május 20-i püspöki szertartásokról szóló beszámolókat tesszük közzé az egyházmegyék híradásai alapján.

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

„A pünkösd az öröm, a reménység, az élet ünnepe” – kezdte ünnepi homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, aki a kisvárdai Szent Péter és Pál-teplomban mutatott be pünkösdi szentmisét. A liturgia keretében 29 fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét.

„A pünkösd az új élet ünnepe – folytatta a főpásztor. – Isten megújítja a föld színét, legfőképpen azok által, akik kinyitják előtte a szívüket és befogadják a Lélek ajándékait. A kereszténység nem a zsugorodás, a szomorúság, a szenvedés, még csak nem is a kereszt vallása, hanem az örömé, a reménységé, az örök életé. Ezt a meggyőződést kapjuk mindannyian a Szentlélek által. Erre a hitre kell, hogy eljussunk, hogy mindannyiunk élete személyes üdvösségtörténet legyen. A mi felelősségünk pedig, hogy elkezdünk-e felnőttként, felelősséggel gondolkodni, jósággal a szívünkben.”

Ezután a megyéspüspök a gyermeki hitre emlékeztetette az ünneplő közösséget, amely a keresztelkedésünkkel kezdődött, majd kicsi gyermekként megéltük az Istenre való ráhagyatkozás örömét. Felnőtt korban azonban már nem maradhatunk ezen a szinten, mert felelősségteljes feladataink is vannak. Fontos, hogy a gyermeki hitünk velünk együtt nőjön fel. „A gyermek megtanul járni, úszni, de meg kell tanulnia imádkozni is” – idézte Palánki Ferenc Böjte Csaba ferences szerzetest. Majd így folytatta: „Meg kell tanulnunk kapcsolatban lenni Istennel. Amikor egy rossz dolog után imádkozunk a Jóistenhez, hogy vigyázzon ránk, ez már magasabb szintje a hitnek. De ha Jézusra nézünk, láthatjuk, hogy még ez is kevés.”

„Legyen üdvösségtörténet az életem!” – mutatott rá a püspök újra, majd kiemelte, az Isten szeretetéért semmi sem drága, még a szenvedést is el kell, hogy viseljük. Ehhez az kell, hogy eljussunk a felnőtt, érett hitre a Szentlélek által. Ezt nem tudjuk a magunk erejéből elérni, de fontos, hogy életünk folyamán meghozzuk a szükséges döntéseket, hogy eljussunk erre az útra.

A főpásztor ezután kifejezte örömét a 29 bérmálkozó fiatal felé, amiért igent mondtak Isten hívó szavára. A fiatalok döntésük szerint a szeretet útján akarnak továbbhaladni másokkal együtt járva, közösségben. Hiszen a keresztény hit közösségi élet. Nem vagyunk magunkra hagyva és bízhatunk a másikban.

„A bizalom a Szentlélek kegyelme és ajándéka. Egyszerre kell, hogy ott legyen bennünk a bizalom Isten, önmagunk és mások iránt. Így él tovább a közösség a Szentlélek ereje által. Isten a Szentlélek által ajándékba adta a hitet, amellyel mindenre képesek leszünk. Mert nem létezik bezárt ajtó, csak bezárt szív.

Vegyétek a Szentlelket, bocsássatok meg egymásnak, vagyis éljetek egy közösségben, éljetek a szeretet közösségében, bízzatok önmagatokban, és ha valóban eljuttok a felnőtt, érett hit állapotába, akkor az üdvösségtörténet megvalósul az életetekben. Imádkozunk értetek, hogy a Szentlélek átjárja szíveteket, és legyen egész életetek során erőtök forrása” – fejezte be homíliáját Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök.

* * *

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, érsek az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban, mutatott be ünnepi szentmisét, és kiszolgáltatta a bérmálás szentségét hatvan fiatalnak.

„Manapság gyakran beszélünk arról, hogy a Szentlélek korában élünk. Fontos dolog ez, de jól kell értenünk – mutatott rá Erdő Péter ünnepi szentbeszédében. – A krisztusi hittől való eltévelyedéseknek, az apostoli igehirdetéstől eltávolodó emberi okoskodásoknak a kezdet kezdetétől két nagy iránya lehetséges. Az egyik a túlzottan földhözragadt gondolkodás, amely nem tudta elhinni Krisztus istenségét, amely azóta is megpróbálja pusztán a földi élet tapasztalatai szerint magyarázni akár a Szentírás kijelentéseit is. Ez a racionalista irány újra és újra megmutatja, hogy milyen gyenge és szűk az emberi értelem, ha csupán magára hagyatkozik. Az apostoli tanítástól való másik eltérési lehetőség a túlzott spiritualizmus, amely egyes változataiban a mélyebb, titokzatos tudásra törekvő gnózis alakját öltötte. Ma is kísértés lehet, hogy a Szentlélekre hivatkozva felülírjuk Krisztust. Hogy a biztos és az Újszövetségben, meg a hagyományban világosan továbbadott krisztusi tanításra azt mondjuk, hogy ma már nem aktuális, hanem a Szentlélek valami mást, valami újat fog súgni nekünk, hogy ez lenne az igazi haladás. Nekünk azonban tudnunk kell, hogy a Szentlélek Krisztus Lelke. Hogy ő nem magától beszél, hanem azt mondja el, amit hall (vö. Jn 16,13). Róla mondja Jézus: »az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek« (Jn 16,14). A Szentlélek tehát nem mást, nem újat mond, hanem abban segít, hogy Krisztus tanítását jobban megértsük és alkalmazzuk életünk változó körülményei között. Ilyen értelemben kíséri a Szentlélek az Egyházat is, amely Krisztus teste.”

A bíboros beszédét teljes terjedelmében ITT  olvashatják. 

* * *

Győri Egyházmegye

Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban mutatott be szentmisét pünkösdvasárnap. A szentmise keretében az Audi Hungaria Általános Művelődési Központ, a Prohászka Ottokár Orsolyita Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda, valamint a Tulipános Általános Iskola mintegy ötven diákjának szolgáltatta ki a bérmálás szentségét. A szentmisén koncelebrált Németh József, az orsolyita oktatási intézmény igazgatója, valamint Kaposi Gábor győr-révfalui plébános, egyetemi lelkész.

Veres András püspök szentbeszédében emlékeztette a jelenlévőket arra, hogy pünkösd a Szentlélek eljövetelének és az Egyház születésének ünnepe. Jézus azért küldte a Szentlelket, hogy elindítsa az Egyházat. Az Egyház Isten által alapított közösség. Ezt az is bizonyítja, hogy ma is létezik, mindazon bűnök ellenére, amelyeket az Egyház tagjai a kétezer év folyamán elkövettek. Mindig voltak, akik megpróbálták az Egyházat eltiporni, de Jézus ígérete beigazolódott: még a pokol erői sem tudnak úrrá lenni rajta. Mindnyájunk feladata, hogy ezt a közösséget egyre méltóbbá tegyük Istenhez.

Törekedjünk arra, hogy ne gyengítsük bűneinkkel, gyengeségeinkkel az Egyház szentségét – figyelmeztetett a főpásztor. – Pünkösd ünnepén meg kell vizsgálnunk, milyen kapcsolatban állunk az Egyházzal. A keresztség által az Egyház tagjai vagyunk, így nem lehet számunkra közömbös, hogy miként működik, és milyen képet mutat a világ felé. Mindez attól függ, hogy mi, hívő emberek milyen módon veszünk részt az Egyház életében, és mennyire igyekszünk Jézus szándéka szerint hirdetni az evangéliumot a világ számára.

Az Egyház ereje nem a struktúráján, hanem rajtunk, hívő embereken múlik – hangsúlyozta Veres András. – Jézus az apostolokat állította az Egyház élére, hogy végezzék feladatukat, szervezzék, növeljék, gondozzák a közösséget, hogy abban minden hívő megtalálja a maga helyét, feladatát. Minden egyes tag az Istentől elrendelt módon tud ennek a közösségnek erejévé, építőjévé válni. Napjainkban az Egyháznak komoly nehézséget jelent, hogy kevesen vannak olyanok, akik papként, szerzetesként, elkötelezett keresztényként vállalják a közösség szolgálatát. Pedig ezen múlik Egyházunk jelene és jövője.

A Szentlélek Egyházunk és egyenként mindannyiunk állandó erőforrása. Az Egyház azért tud újra és újra megújulni, mert a Szentlélek erőt ad, hogy tagjai megújuljanak. Az Egyház tagjai megújulásával újul meg, akik mindig készek arra, hogy jobb keresztényekké, Krisztus egyre elkötelezettebb követőivé váljanak. Nekünk, hívőknek napról napra meg kell újulnunk, hogy Egyházunk ma is eleven, élhető és éltető közösség legyen minden embertársunk számára. Különös módon azok számára, akik keresik Istent.

„Kedves bérmálkozók! A mai naptól immár rajtatok is múlik, hogy milyen lesz az Egyház jelene és jövője – fordult a fiatalok felé Veres András. – Hiszen küldetést is kaptok a Lélek erejével, hogy Krisztus tanúiként éljetek ott, ahová a Gondviselés küld benneteket. Nincsen az életnek olyan területe, ahol ne tehetnénk tanúságot Isten szeretetéről, Jézus evangéliumáról.” Szükségünk van arra, hogy már itt, a földön is megtaláljuk az istengyermeki élet boldogságát. Hiszen üdvösségünk már a földi életben elkezdődik, ha Jézus evangéliumát teljesen befogadva élünk. Állandóan figyelnünk kell a Lélek üzenetére: mit mond nekünk akkor, amikor döntés előtt állunk? Mit üzen nekünk abban a pillanatban, amikor az emberek segítséget várnak tőlünk? Mire bátorít bennünket, amikor találkozunk a rosszal? A Lélek megvilágosít bennünket, hogy felismerjük az igazságot. Az értelem, amit Isten nekünk adott, sok igazság, sok jó felismerésére képessé tesz bennünket. De a Szentlélekre van szükségünk ahhoz, hogy megismerjük a valódi igazságot, hogy a jó, az igaz mellett tudjunk dönteni.

* * *

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Pünkösdvasárnap nemcsak a Szentlélek eljövetelét ünnepelték a hívők a debreceni Istenszülő Oltalma görögkatolikus főszékesegyházban, hanem azt is, hogy ötven gyermek lett elsőáldozó.

A padok szélét tölgyfaágak díszítették, míg a padlót frissen kaszált fű borította. E rendhagyó díszítés szimbolizálta a természetet élővé tevő Szentlelket.

Pünkösdnek két különleges himnusza van. A pünkösdi tropár, mely így hangzik: „Áldott vagy te Krisztus, Istenünk / ki a halászokat bölcsekké tetted / leküldvén neki a Szentlelket.” És a pünkösdi konták: „midőn a Magasságbeli összezavarta a nyelveket, / akkor szétszórta a nemzeteket; / midőn pedig a tüzes nyelveket osztotta szét, / mindenkit egyesülésre hívott, / hogy összhangzóan dicsőítsük / a legszentebb Lelket.” Utóbbi két történetről is szól: az egyik az Ószövetségből való, a másik pedig az Újszövetségből – kezdte homíliáját Kocsis Fülöp érsek-metropolita.

Az ószövetségi a bábeli történet, amikor sokan összefogtak, hogy építsenek egy égig érő tornyot, mert nevet akartak szerezni maguknak. Itt követték el a hibát – fogalmazott az érsek –, mert mindenki a maga dicsőségét kereste, ezért nem érthették meg egymást. „Ha az ember úgy akar valamit felépíteni, hogy azzal nem az Isten dicsőségét akarja szolgálni, akkor abból csak káosz lesz” – hívta fel a figyelmet a főpásztor.

Hányszor van, hogy bár egy nyelven, magyarul beszélnek, nem érti meg egymást a diák és a tanár, a kamasz és a szülő. Azért, mert nem a szeretet nyelvén beszélünk – tette hozzá Kocsis Fülöp. – Isten úgy orvosolja a zűrzavart, hogy elküldi a Szentlelket, hogy egységgé válhassunk benne, vele. Ez jelenik meg a konták folytatásában, ami már egy újszövetségi történethez, Jézus mennybemeneteléhez, a Lélek kiáradásához köthető: „midőn pedig a tüzes nyelveket osztotta szét, / mindenkit egyesülésre hívott, / hogy összhangzóan dicsőítsük / a legszentebb Lelket.”

A Szentlélek, amikor leszáll, egyesíteni akar mindenkit, és ez alkalommal ötven gyermeket kapcsol be az Eucharisztiába – fogalmazott az érsek, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy Jézus Krisztus testével és vérével rendszeresen élnünk kell, mert bár a Szentlélek egyszer szállt le az apostolokra, de azzal a céllal, hogy utána az Eucharisztiában mindig újra és újra egyesüljenek. Jézus mondja: ezt tegyétek, ezt cselekedjétek, ezt ismételjétek az én emlékezetemre.

Prédikációjában Kocsis Fülöp kitért a fűszőnyeggel és faágakkal díszített templomra is: „Amikor leszáll a Szentlélek, akkor át kell élnünk nekünk is, hogy amint a természetet, a duzzadó erő átjárja az Egyházat és bennünket is. Ezt az életerőt kapjuk meg és ezzel az isteni erővel, Jézus Krisztussal kell élni minden nap.” 

A szertartás végén a szülők kezüket a gyermek fejére helyezve anyai és atyai áldásukat adták elsőáldozó fiukra vagy lányukra.

* * *

Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Pünkösdvasárnap a kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyházban bérmálási ünnepi szentmisét mutatott be Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek.

Homíliájában a főpásztor a Szentlélek ajándékairól beszélt. Kiemelte: ősi himnuszunk a Szentlelket mint Isten ujját nevezi meg. Ebből a digitus szóból ered a mai digitális kifejezés is. Jézus maga is említi, amikor a farizeusok vádjára válaszolva kifejti, hogy ha én Isten ujjával teszem a csodákat, akkor a ti fiaitok kinek a segítségével.

A bérmálás szentségét a kalocsai egyházközségek negyven fiatalja számára szolgáltatta ki az érsek. A szentmisén közreműködött a kalocsai főszékesegyházi kórus, Zsebics Ilona és Leányfalusi Vilmos vezetésével.

* * *

Nyíregyházi Egyházmegye

Mosolygó Béla, Molnár Zoltán és Kondás Sándor koncelebrálásával a Nyíregyházi Egyházmegye új püspöke, Szocska A. Ábel vezette a zöld ágakkal díszített nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban a pünkösdi szertartást.

„Az általános emberi gondolkodással megegyezően a zöld színt a vallási gondolkodás is úgy fogja fel, hogy […] a tavasznak, az életnek és a megújulásnak, a fiatalságnak és a reménynek a színe” – olvasható Kanyó Árpád liturgikus színekről szóló, a Görögkatolikus Szemléletben megjelent írásában. „A Szentháromság az, amely megújítja az egész emberi természetet. A pünkösdi hetekben lezajlik a természet megújhodása, de kiemelkedik az emberi lélek »megújulásának« a feladata, s ennek az örömteli átalakulásnak a jeleként díszítjük friss zöld ágakkal, levelekkel vagy zöld fűvel templomainkat.”

„Születésnapon vagyunk ma jelen, Egyházunk születésnapján, pünkösd ünnepén. Amikor Mózes megkapta az ószövetségi törvényt, új élet kezdődött a választott nép életében, és amikor a Szentlélek kiáradt, akkor új élet indult az Egyház életében” – kezdte prédikációját a főpásztor.

Jézus Krisztus ígéretet tett nekünk arra, hogy nem hagy cserben bennünket, s hogy az üdvösség vár mindannyiunkra. Előre ment előkészíteni számunkra a helyet. Fölemelkedett a mennyekbe, de nem hagyott cserben bennünket, elküldte a vigasztaló Szentlelket.

„A Szentlélekkel betöltött szívű tanítványokban felébredt a vágy a misszióra. A keresztségben mindannyian megkaptuk a Szentlélek ajándékának pecsétjét” – mutatott rá Szocska A. Ábel. – Ahogyan a félénk pásztorokból és halászokból lett apostolok hirdették az evangéliumot, úgy mi, akik szintén megtapasztaltuk a Szentlélek támogatását, hirdessük bátran, hogy Krisztus egyikünket sem hagyja magára, mindenkin segíteni akar. „Püspöki szolgálatommal én is erről szeretnék tanúságot tenni. Nem elég, hogy az Úr Jézus elküldte a Szentlelkét, nekünk élni kell a Szentlélek kegyelmével” – zárta beszédét a püspök.

A Szent Liturgia végén a székesegyház parókusa, Molnár Zoltán köszöntötte a székesegyházban először miséző püspököt. „Ahol a püspök, ott az Egyház – mondja a régi bölcsesség. Krisztus mennybemenetele után a Szentlélek nem épületre, intézményre szállott, hanem az apostolokra. Az apostolok utódai a püspökök: a mi egyházmegyénkben Ábel atya” – fogalmazott. A főpásztor miroválással (olajjal megkenéssel) minden hívő homlokára felrajzolta a kereszt jelét, és mindenkinek átadott egy-egy szentelési emléklapot.

* * *

Pécsi Egyházmegye

Udvardy György megyéspüspök a pécsi Szent Péter és Szent Pál-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, melynek keretében kiszolgáltatta a bérmálás szentségét.

„A tizenkét apostol mellé Jézus kiválasztott más hetvenkét tanítványt is, és elküldte őket maga előtt kettesével, hogy menjenek és hirdessék, közel az Isten országa” – Kajtár Edvárd, a székesegyház plébánosa e szentírási idézettel kezdte a bérmálkozók bemutatását, mert idén a pécsi bazilikában is pontosan hetvenkét fiatal készült felvenni a bérmálás szentségét. Az újszövetségi párhuzam mellett arra is emlékeztetett a plébános, hogy az Ószövetségben a pünkösd úgy jelenik meg, mint az aratás ünnepe. A bérmálás pedig ma is jelképes aratás: „Beérik a sok áldozat, amellyel katekétáink és plébánosaink Isten országának földjét művelik” – fogalmazott a plébános.

A megyéspüspök a bérmálkozókhoz intézett beszédében megfogalmazta, hogy a fiatalok életében ez az első olyan ünnep, amikor egyesével oda kell állniuk a püspök és a hívők elé, jelezve, készek arra, hogy keresztény módon éljenek, keresztény módon tervezzék a jövőjüket, hivatásukat, keresztény módon gondoljanak a boldogságra, Krisztushoz hasonlóan éljék meg életük minden pillanatát. „Boldog akarsz lenni. Ehhez okosan mindenféle jó tanácsot begyűjtesz. Ehhez itt, most a legjobbat tudjuk neked adni: Jézus Krisztus Lelkét.”

A püspök ezután Pál apostolt idézte, aki a Galatáknak írt levélben arra figyelmeztette a hívőket, hogy a közösségben nem a Lélek szerint élnek, jelen van a gyűlölködés, az önzés, a viszálykodás, a káromlás, a kicsapongás. Ugyanakkor ott van a vigasztaló gondolat is Pál levelében: a Lélek gyümölcsei az öröm, a türelem, a józanság, a lelkesedés, a mások szolgálata, az alázat, a szelídség. Azok a tulajdonságok, amelyekre mindannyian vágyakozunk, de önmagunk erejéből nem érhetjük el.

„Ez a Lélektől van, aki erőt önt tagjaidba, bátorít. Most azt kérjük számotokra, hogy jól tudjátok az életeteket megtervezni, hogy tiszta, igaz, jó vágyaitok legyenek, hogy tudjatok ezekért megküzdeni, és legyetek tisztában azzal, hogy nagy árat kell fizetni azért, hogy az ember igazságban, örömben, békességben, szeretetben tudja élni az életét: dönteni kell, és a döntéshez állhatatosan ragaszkodni kell – mutatott rá a püspök. – Pünkösd ünnepe abban erősít meg minket, hogy van lehetőség ilyen életet élni: a Lélek nem gyenge, nem veszíti el az ötletességét egyikünkkel kapcsolatban sem, nem vonja vissza tőlünk jóindulatát. Bátorít, erősít, ha elgyengülsz, új ötleteket ültet a szívedbe akkor, amikor elfogynak a saját ötleteid a jóra, az igazra, tisztaságra, hűségre.”

* * *

Szombathelyi Egyházmegye

Székely János megyéspüspök a szombathelyi Sarlós Boldogasszony-székesegyházban mutatott be pünkösdi szentmisét, és részesítette a bérmálás szentségében a szombathelyi esperesi kerület 137 fiatalját.

Szentbeszédében a püspök emlékeztetett arra: a bérmálás nem a templomba járás, az Istennel való kapcsolat, Krisztus törvényei szerinti élet vége, hanem kezdete a felnőtt, keresztény életnek. És ez mit jelent? Azt, hogy nemcsak azért megyünk templomba, mert mások ezt elvárják, hanem mert szívből tudjuk tenni.

Felnőtt kereszténynek lenni azt is jelenti, hogy nemcsak kapni akarok, mint egy gyermek, hanem adni is a szívemből. Felnőtt kereszténynek lenni jelenti azt is, hogy tisztában vagyok azzal, az értékes dolgoknak ára van, és ezt megfizetem. Krisztus erre hív: aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és úgy kövessen. „Jézus fényt gyújt a szívetekben, és fontos, ezt ne rejtsétek véka alá, hanem tudjátok továbbadni is” – mondta a fiataloknak a főpásztor.

Székely János szentbeszéde meghallgatható ITT.

A szentmise végén a püspök köszöntötte a jövő héten 50. születésnapját ünneplő Császár Istvánt, aki hosszú évek óta a székesegyház plébánosa és az egyházmegye általános helynöke.

A szombathelyi székesegyházban pünkösdkor készült videofelvételek megtekinthetők a Szombathelyi Egyházmegye YouTube-csatornáján.

* * *

Váci Egyházmegye

Beer Miklós váci megyéspüspök ünnepi szentmisét mutatott be a váci Nagyboldogasszony-székesegyházban. A szentmise keretében tizenhárom fiatalnak szolgáltatta ki a bérmálás szentségét, akik a vác-alsóvárosi plébánián készültek fel a szentség felvételére.

A bérmálás a megerősítés szentsége, amely a jézusi élet követelményeit már tudatosan ismerő és vállaló embert a Szentlélek ajándékaival nagykorúvá, apostollá emeli. A bérmálás a Szentlélek ajándékaival vezeti a bérmálkozót, aki most már egész életével tanúskodik Jézusról.

Homíliájában a főpásztor a láthatatlan Úristen láttatásáról beszélt, amely a keresztény ember életen át tartó feladata. János evangéliumából idézte Fülöp kételkedő, kérdő szavait: „Uram, mutasd meg nekünk az Atyát, és az elég nekünk!” és Jézus válaszát: „Annyi ideje veletek vagyok, és nem ismertél meg engem, Fülöp? Aki engem lát, látja az Atyát.” Beer Miklós rámutatott a feladatra, amelyre a keresztény embert meghívja az Atya Jézus által: „Úgy küldelek benneteket, ahogy engem küldött az Atya”. Jézus azt szeretné, ha tükröznénk Őt, és szeretetét magunkkal vinnénk.

Az Úristen titka hatalmas és felfoghatatlan, nem tudjuk teljesen megfejteni. Jézust a Szentírás élő vízforrásnak nevezi; a Szentlelket élő víznek, lángoló tűznek, de szélzúgásnak is, amely kitisztítja a levegőt. Sokféle megfogalmazással találkozunk a láthatatlan Istennel kapcsolatban; megkaptunk minden lényeges eligazítást ebben a teremtett világban ahhoz, hogy tükrözni tudjuk Őt. Az ajándékba kapott talentumainkat pedig használnunk és kamatoztatnunk kell a világ és embertársaink javára – buzdított Beer Miklós.

Krisztus embereként kell jelen lennünk a világban, hogy a láthatatlan Atyát, láthatóvá tudjuk tenni azáltal, hogy szeretjük egymást. És ha a Szentlélek ajándékaival élünk, Isten bennünk lesz – hangsúlyozta a főpásztor, aki ezután a bérmálkozókhoz fordult, és felhívta a figyelmüket arra, hogy ők is meghívást kaptak Isten láttatására. Biztatta őket, köszönjék meg alázattal és szeretettel a bizalmát, és vigyék a békét, a reménységet és a jóságot a világba; választott védőszentjüket pedig tekintsék példaképüknek.


Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Nyíregyházi Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Váci Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria