Régészeti kincsek Pannonhalmán és Szombathelyen: Pénteken nyílik a „Szent Márton és Pannónia” tárlat

Hazai – 2016. május 31., kedd | 19:22

Sajtótájékoztatón mutatták be a pénteken, június 3-án a Szent Márton-év keretében két helyszínen, Pannonhalmán és Szombathelyen nyíló újszerű kiállítás előkészületeit és hátterét Budapesten, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia irodaházában.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Láttatni és utat mutatni kíván” a kiállítás Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát szavai szerint, melyek a kiállítást bemutató filmben hangzanak el. A sajtótájékoztatón a főapát elmondta, a pannonhalmi bencéseknek a világ legtermészetesebb dolga, hogy szeretik Szent Mártont. A jubileumi év alkalmat teremt annak újragondolására, hogyan kell a 21. században kereszténynek lenni; valamint reflektorfénybe állítja Szent Márton életeseményeit, megmutatja, mi az, amit Mártontól tanulhatunk. Várszegi Asztrik hangoztatta, mennyire hálás a szombathelyieknek a közös munkáért, az együttműködésért.

Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere is dicsérte a két város közti összefogást, mely a több éve tervezett jubileumi ünnepségsorozattal kapcsolatban számos ponton megnyilvánult. A városvezető párhuzamba állította a köpenymegosztás jelenetét a kiállításmegosztással, hiszen a pénteken nyíló, régészeti kincseket bemutató tárlat anyaga tematikusan és időrendben megoszlik a két helyszín, Szombathely és Pannonhalma között.

Takács Imre művészettörténész felhívta a figyelmet a kiállítás szakmai  alcímére: Kereszténység a római világ határán. Kiemelte Tóth Endre és Vida Tivadar régészek szerepét, az ő javaslatukra jelölték ki a tárlat korszakhatárát, így adva lehetőséget arra, hogy egy, a nagyközönség számára eddig ismeretlen területet mutassanak be: a római uralom utolsó száz évét Pannónia területén, melynek leletanyaga bőséges a hazai múzeumok raktáraiban.

Csapláros Andrea, az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárház főigazgatója elmondta, intézményüké az egyetlen olyan állandó kiállítás Közép-Európában, mely vallástörténeti anyagot mutat be, hisz Ízisz istennő kultusza áll a középpontjában. Ezzel egy időben a római vallási életet is bemutatják, melynek egyik aspektusa éppen az, hogyan váltak a savariai lakosok keresztényekké. Ezzel a folyamattal párhuzamosan pusztulásnak indult az Ízisz-szentély Savariában; az összedőlt kiszolgálóépületet és a különleges szépségű freskókat most állították helyre.

Takács Imre azokról az időkről beszélt a sajtótájékoztató közönségének, amikor a római adminisztráció kivonulása után, a népvándorlás korában hunok, gepidák és más népcsoportok hömpölyögtek át a területen – ahol a Római Birodalom által hátrahagyott védtelen, romanizált, keresztény közösségeket találták. A barbárok éles fegyverekkel érkeztek – ennek ellenére idővel ők vették át a romanizált, keresztény lakosságmaradványtól vallásukat. Átvették a kultúrát – mert integrálni csak a kultúra képes.

Dejcsics Konrád bencés szerzetes, a főapátság kulturális igazgatója Szent Márton személyének néhány vonását mutatta be, kiemelve „katonakeménységű” jellemét; azt, hogy a döntése melletti kitartásban tűnt ki elsősorban. Megosztó személyiségnek tartották, ennek eredménye az, hogy halála után éppen a némiképp züllött életet élő ellenfelét választották püspöknek. Márton idejében Galliában keresztények indítottak üldözést keresztények ellen – ami Márton számára olyannyira elfogadhatatlan volt, hogy szakított a többi püspökkel.

Dejcsics Konrád elmondta, a kiállítás anyagából különösen megérintette a kicsi keresztek látványa, melyeket a korban a nyakukban hordtak a pannóniai keresztények, jelezvén hovatartozásukat – ezek a tárgyak, ez a szokás Márton születése idejét eleveníti fel számunkra.


SZENT MÁRTON ÉS PANNÓNIA
Kincsek Szent Márton szülőföldjéről

Páratlan régészeti kiállítás nyílik a Szent Márton-év keretében Pannonhalmán és Szombathelyen. A híres régészeti leleteket és számos aranytárgyat, köztük a nagyszentmiklósi kincs egy darabját is felvonultató kiállítás Szent Márton szülőföldjének, Pannóniának közel öt évszázadát mutatja be, betekintést enged a kereszténység e térségen belüli elterjedésébe. Ebben az összefoglaló formában most először tekintheti meg a nagyközönség a korszak nemzetközi jelentőségű kulturális és művészeti értékeit.

A tárlat június 3-tól ez év őszéig látogatható a szombathelyi Iseum Savariensében és a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban. A kiállítás számos egyedi, innovatív megoldással hozza közelebb a múlt tárgyait a látogatókhoz. A pannonhalmi tárlat egyik érdekessége, hogy a kor szó szerint kézzelfoghatóvá válik a látogatók számára: a legkülönlegesebb tárgyakat ugyanis kezükbe is vehetik a látogatók – persze nem az eredetiket, hanem 3D-nyomtatóval készült replikáikat. A tárgyak digitalizálása különleges biztonsági intézkedések mellett, a tárlat installálásakor zajlott. A kézzel fogható tárgyaknak köszönhetően akár látássérültek számára is élményszerű lehet a kiállítás.

A családosok számára kincskereső füzet készül, melyben a játékos rejtvények mellett Szent Márton életének Sulpicius Severus által lejegyzett tettei képregényes formában is megjelennek, így ennek segítségével a fiatalabbak is közelebb kerülhetnek Szent Márton korának mindennapjaihoz.

Szent Mártont, az 1700 éve hazánk területén született világhírű szentünket, a római katonából lett tours-i püspököt ünnepli idén a Pannonhalmi Főapátság és Szombathely városa. Az emlékév kiemelt kiállításán páratlan nemzetközi kincsanyag gyűlt össze az egykori római provincia, Pannónia területéről. A kiállítás gazdag anyaga két múzeum összefogása révén, két korszakra bontva tárul a látogatók elé. A római katonából lett keresztény ember kettős identitása pontos lenyomata korának is: a kiállítás tárgyainak segítségével most először kaphatunk átfogó betekintést abba, hogyan terjedt el a kereszténység a római provincián belül.

A kiállítás szombathelyi része az Iseum Savariensében nyílik, ahol Szent Márton korának római gyökereitől kezdve követhetjük nyomon Pannónia és Savaria történetét, míg a Pannonhalmi Apátsági Múzeumban Szent Márton, a keresztény szerzetes és püspök kora, valamint az azt követő századok elevenednek meg.

A legkorábbi bemutatott tárgy a rendkívül jó állapotban megmaradt I. századi bronz Fortuna-szobor. A tárlat egyedülálló darabja – mely mind a magyar, mind pedig a külföldi leletanyagban igazi különlegességnek számít – az úgynevezett mosdósi sírleletből származó kék korsó a IV. századból. A kiállítás legkorábbi keresztény emlékei közül kiemelkedő az aranyozott ezüst orrvédő lemez, melyen Krisztus-monogram látható. Igazi ritkaság az 5. századból származó hun áldozati együttes, melynek különös jelentőségét az adja, hogy pannonhalmi lelet, s ráadásul egyedül itt került elő az aranyos íj teljes felszerelése. Az egyik legpazarabb Magyarországon előkerült késő római lelet (kvalitásban a Seuso-kincs méltó párja), a vadászjelenetes korsó szintén látható lesz a Szent Márton és Pannónia című kiállításon, csakúgy, mint a kora középkori Közép- és Kelet-Európa egyik legértékesebb lelete, az 1799-ben napvilágra került nagyszentmiklósi kincs több darabja.

További információ és kedvezményes jegyelővétel: www.szentmarton-pannonia.hu.

A SZENT MÁRTON ÉS PANNÓNIA – Kincsek Szent Márton szülőföldjéről című kiállítás megtekinthető Szombathelyen (Iseum Savariense): 2016. június 3-ától november 30-áig,

valamint Pannonhalmán (Pannonhalmi Apátsági Múzeum): 2016. június 3-ától szeptember 30-áig.

Fotó: Lambert Attila

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria