Robotok és az egyház – A papoknak és a mesterséges intelligenciának is „beszóltak” Debrecenben

Hazai – 2019. november 15., péntek | 17:18

November 11-én immár harmadik alkalommal beszélgettek, vitáztak Debrecenben a Nagyerdei Víztoronyban arról, hogy a tudomány és a hit megférnek-e egymás mellett, vagy épp ellenkezőleg, harcban állnak-e egymással. Halász Hajnalka személyes hangú beszámolóját közöljük szerkesztett formában.

Mint természettudományokkal foglalkozó keresztény embert, engem is nagyon érdekel ez a kérdés. A „Szólj be a papnak!” Hit és/vagy tudomány vitasorozata egészen magával ragadott az elmúlt hónapokban. A résztvevők kérdései, a meghívott vendégek válaszai és hozzászólásai kiszélesítik látókörömet, és bizony-bizony egy-egy ott elhangzott gondolat napokig foglalkoztat még. A „Szólj be a papnak!” alkalmai egyéni módon segítenek abban, hogy új szemszögből nézzünk a világ dolgaira és elmélyedjünk a hittel kapcsolatos kérdésekben.

A hétfői est témája a mesterséges intelligencia volt. S hogy mennyire aktuális ez manapság, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Víztorony koncertterme újra megtelt érdeklődőkkel. Az érdekfeszítő kérdések egymást követték, s akik ezúttal válaszoltak nekünk: Salga Péter, a Dyntell Software ügyvezetője; Elek László jezsuita szerzetes, római katolikus pap, aki hobbiból tapsoló robotokat készít a hittanosoknak, illetve ismét köztünk volt Kodácsy Tamás református lelkész, aki egyben programozó matematikus is. Ahogyan megszokhattuk, a moderátor szerepét Püski Dániel, a Debrecen-Úrréti Református Gyülekezet lelkésze öltötte magára.

Már rögtön a beszélgetés legelején szóba került a mesterséges intelligencia és az erkölcsi normák, egyházi tanítások kapcsolata. Elek László szerint azzal, hogy ezeknek a matematikai algoritmusoknak, rendszereknek megtanítjuk, hogy mi a helyes, és mi a helytelen, rá vagyunk kényszerülve, hogy mi magunk is jobban átgondoljuk az értékrendünket. Salga Pétertől megtudtuk, hogy léteznek osztályozó algoritmusok, melyek a már megtanult szabályok alapján próbálják besorolni az erkölcsi normákat.

Ennél a pontnál merült fel a kérdés, hogy mi magunk tulajdonképpen mi alapján döntjük el, hogy valami jó vagy rossz. A múltbéli tapasztalatok alapján, vagy létezik egy külső, befolyásoló tényező? Kodácsy Tamás szerint minden technológia tud értéket hordozni; a ma használt technológiák már az emberi cselekvések sorozatának egy gyűjteménye. Egy mobiltelefon vagy akár egy orvosi eszköz számos szoftver, program, operációs rendszer feltalálásának az eredménye. Ilyen értelemben a már meglévő kutatások és eredmények befolyásolni tudják az etikai döntéseinket is. A református lelkész rávilágított arra is, hogy mennyire fontos az etikai fékek beépítése ezekbe a mesterséges rendszerekbe, hogy azok ne tudjanak ártani az embernek és a természetnek. Azt is kiemelte, hogy a legnagyobb kihívás az olyan hibák kijavítása, amelyekre elsőre nem is gondoltak a programozók.

Leginkább a robotok és a mesterséges intelligencia tudatra ébredése foglalkoztatott mindenkit. Vajon fejlettebb-e a mesterséges intelligencia az embernél? Nem akarunk-e Istent játszani a robotok teremtésével? A válaszadók egyetértettek abban, hogy ettől a ponttól még nagyon messze áll a tudomány és a technika. Bár a számítógépek gondolkodása és problémamegoldó képessége valóban gyorsabb, mint az emberi agy, de az öntudatra ébredés ennél bonyolultabb folyamat. Ahogy a kisgyermek leválik az édesanyjáról, és éntudatra tesz szert, úgy a robotoknak is egy hasonló lépésre lenne szükségük a saját tudat kialakulásához. De amíg a mosolyt matematikai úton ismerik fel, és nem érzelmi alapon, addig nagyon messze állunk ettől az eseménytől. Elek László elmagyarázta, hogy különbség van aközött, ahogyan Isten teremtette az embert, és ahogy az ember próbál valami újat teremteni. Azt a tulajdonságunkat, amit ajándékba kaptunk és istenképűségnek nevezünk, képtelenek vagyunk továbbadni egy robotnak. Isten konszenzussal teremtette az embert, aki viszont önző módon képes megalkotni valamit, versengve embertársával.

Felmerült az is, hogy az ember meddig marad ember, és mikor válik robottá, figyelembe véve olyan emberi szervek mesterséges pótlását, amelyek rendelkezhetnek öngondolkodó résszel. Válaszadóink szerint az emberség fogalma nehezen definiálható. Milyen pillanathoz köthetjük azt, hogy emberek vagyunk? A tűz használatához, a két lábon járáshoz vagy a beszédhez? Emberi létünk nagyon összetett dolog, akár a tudomány, akár a hit oldaláról próbáljuk meghatározni. Az, hogy napjainkban a 3D-nyomtatás lehetőséget ad különböző szervek, koponyarészletek pótlására, nem tesz minket kevesebbé. Amíg istenképűségünk megmutatkozik, amíg rendelkezünk szabad akarattal és tudattal, addig ugyanúgy Isten értékes teremtményei és bárányai maradunk.

Az alkalom második felében olyan kérdések hangzottak el, amelyek a robotok és az egyház lehetséges kapcsolatait taglalták. Egy Star Wars-rajongóban C-3PO híres mondata – „Ó, tervezőm” – olyan gondolatokat ébresztett, hogy a robotok vajon szervezhetnek-e maguknak egyházat. Elek László úgy gondolja, hogy az egyház technikai oldala, a csoportba szerveződés előnyei a robotok számára is hasznosak lehetnek, viszont a felekezetek és a közösségi élmények lényegét, szívét személyes kapcsolatok nélkül nem lehet megélni. Egyházunk alapját, Jézus Krisztus személyét semmilyen mesterséges intelligencia nem tudná pótolni.

Egy másik kérdező pedig arra volt kíváncsi, hogy a mesterséges intelligencia segíthet-e olyan összefüggéseket meglátni a vallási és hitbeli tanítások között, ami az emberek figyelmét elkerüli, illetve hogy ezeket a felfedezéseket el tudjuk-e fogadni egy számítógéptől. Elhangzott, nagyon sok teológiai információ van, amit a mesterséges intelligencia segítségével tudtunk meg. A szövegfeldolgozástól és értelmezéstől kezdve egészen Jézus feltámadásának bizonyításáig használják ezeket az algoritmusokat.

Személy szerint én az est végére megnyugodtam, hogy a robotok még nem fogják átvenni a hatalmat az emberiség felett. És bízom benne, hogy ez soha nem is fog megvalósulni. Úgy gondolom, hogy mint sok más dolog esetén, arra kell törekednünk, hogy a mesterséges intelligenciát pozitív dolgokra használjuk fel a mindennapokban, és az emberiség segítése és fejlődése kell hogy legyen a célunk.

* * *

A vitasorozat utolsó alkalmán december 2-án a Nagyerdei Víztoronyban Jézus Krisztus személye és a vele kapcsolatos történelmi tények lesz a  téma. Aki úgy érzi, hogy ezek a másfél órás események kevésnek bizonyulnak egy-egy téma megvitatására, annak a Hit és Tudomány Tábort ajánlják 2020 februárjában, ahol még kötetlenebb hangulatban és környezetben tehetik majd fel a résztvevők kérdéseiket a papoknak, lelkészeknek. Várhatóak interaktív előadások, kiscsoportos megbeszélések és ismerkedés is. ITT lehet regisztrálni.

Forrás: Halász Hajnalka/Szólj be a papnak!

Fotó: Szabó Zsombor

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria