Szurafiel bíboros: Az etióp egyház az ország javáért dolgozik

Kitekintő – 2020. július 28., kedd | 15:02

Etiópia jelképezi talán a legjobban az afrikai kontinens fejlődő, demokratikus berendezkedésre váltó fázisát, ugyanakkor jelentős feszültségek is terhelik, melyeket a koronavírus-járvány csak súlyosbít. Az Egyház a párbeszédet és a szolidaritást mozdítja elő.

„Feszültségekkel teli időszakot élünk a kormány által kezdeményezett gyökeres változás és számtalan reform miatt, melyekkel természetesen nem mindenki ért egyet. Ám az Egyház jelen van, és szüntelenül párbeszédre szólít, hogy a közös érdekek kerüljenek előtérbe, és a találkozás által együtt dolgozzunk az ország javáért” – nyilatkozta a Fides hírügynökségnek Berhanejeszusz Demerev Szurafiel bíboros, Addisz-Abeba érseke és a – 2018-ban Nobel-békedíjban részesült miniszterelnök, Abidzs Ahmed Ali által alapított – nemzeti megbékélési bizottság elnöke.

Az ország jelenlegi helyzetéről szólva a bíboros így magyarázta a népért küzdő katolikus Egyház kiemelt szerepét: „A világjárvány rengeteg kárt okoz. Egyházként szinte azonnal meghatároztuk a viselkedési irányvonalakat, és támogatói programokat indítottunk. Súlyos veszteségek értek minket, köztük a nyugat-etiópiai Gambella apostoli vikáriusa és egyben szeretett testvérünk, Angelo Moreschi halála. Egészségügyi problémák miatt visszatért Olaszországba, elkapta a koronavírus-fertőzést, és március 25-én elhunyt. A világjárvány további szörnyűségekkel is jár. Ezek közül az egyik a nők és gyermekek elleni erőszak karantén idején regisztrált drasztikus növekedése, amely még most is rengeteg áldozatot szed.”

„Fölkeresett bennünket egy művészekből álló, rendkívül aktív csoport, és úgy döntöttünk, csatlakozunk az általuk elindított »Zim alilin« (»Nem maradok csendben«) kezdeményezéshez, melynek célja, hogy a téma folyamatosan a figyelem középpontjában legyen, hogy megelőzzék az erőszakot, vagy megvédjék áldozatait – folytatta a bíboros. – Elérhetővé tettük a bántalmazások ellen védelmet nyújtó kezdeményezésünket, és megkezdte a munkát az a részlegünk, melynek feladata a kampány és az áldozatok segítése.”

A belső problémákon túl Etiópiának néhány szomszédos országgal is feszült a kapcsolata. Ezek közül az egyik legösszetettebb a Kék-Nílusra épített Nagy etióp reneszánsz gát kérdése. „A gát Szudán és Egyiptom vízkészletének 85 százalékát biztosítja, de országunknak is éppúgy előnyös. Az igazság az, hogy mindenki számára áldás, mert a víz nem áll meg, hanem tovafut, és mindenkinek hasznára válik. Katolikus Egyházként világos állásfoglalást tettünk a megnyugtató megoldás kidolgozása mellett, a nemzetközi vizek arányos használatát illetően. Etiópiának nagy szüksége van ezekre a vizekre az elektromos áram hiánya miatt. Az ország közel 65 százalékában okoz komoly gondot az energiaellátás, néhány távoli vidéken a lakosok fákat vágnak ki, hogy helyükön erőmű létesüljön. Ha ez így folytatódik, aggasztó sivatagosodás veszi kezdetét. Ezt nem engedhetjük meg magunknak. A gát annak az eszköze, hogy kilépjünk a szegénységből, biztosítsuk mindenki számára az oktatást – legfőképpen a karantén idején, amikor rengeteg fiatal nem tudott otthonról csatlakozni az órákhoz –, s nem pedig annak, hogy megsértsük szomszédainkat.”

Mindemellett a szomszédos Eritreával való kapcsolat a nehézségek ellenére javul. Július 19-én, immár a sokadik kölcsönös látogatás után Abidzs Ahmed Ali miniszterelnök ismét Aszmarába utazott, hogy találkozzon Isaias Afwerki eritreai elnökkel. A bíboros hangsúlyozta: „Erősen bízunk benne, hogy e lépésekkel sikerül leküzdeni a kapcsolatainkat történelmi idők óta megnehezítő problémákat, és reménykedünk a mindkét ország számára előnyös fejlődésben. Vannak alapvető kérdések, amelyeket meg kell oldanunk, például a kikötők és a határok használatát, s szeretnénk, ha ezt úgy vinnénk véghez, mint jó szomszédok, akik készen állnak a közös munkára.”

Etiópia 2010-ben kezdte el építeni a 4,6 milliárd dolláros költségvetésű gátat a Kék-Níluson. A mintegy négymilliárd dollárból épült, Nagy Etióp Reneszánsz Gát elnevezésű vízerőmű az etióp kormány szerint üzembe helyezése után megháromszorozná az ország energiatermelését. Etiópia a létesítmény révén Afrika legjelentősebb energiaexportőrévé szeretne válni. A gát építése nagy feszültségeket váltott ki Etiópia és szomszédai, Szudán és Egyiptom kapcsolatában. Az édesvíz-szükségletét szinte kizárólag a Nílusból kielégítő Egyiptom súlyos fenyegetésnek tartja a gátat, és azt szeretné elérni, hogy mielőtt működni kezd, Etiópia vállaljon garanciát arra, hogy az erőmű miatt nem apasztja bizonyos szint alá a Nílus vízhozamát, illetve rögzítsék, hogy miként rendezzék az ezzel kapcsolatos jogvitákat.

*

Etiópia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található. Gazdasága nemrégiben nagyarányú növekedésnek indult, ennek ellenére még mindig egyike Földünk legszegényebb országainak. Az ország területe: 1 127 127 km², lakossága: 109 224 559 fő; Az emberek legnagyobb része az ősi etióp (kopt) keresztény egyházhoz tartozik (43,5%), amely meghatározó az ország életében. További 18,6% a különböző protestáns felekezetek híve, 0,7% pedig római katolikus.

Forrás: Wikipédia

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Avvenire.it

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria