Stanisław Gądecki érsek: „A mi helyzetünk rosszabb, mint az apostolok idejében volt”

Nézőpont – 2020. december 29., kedd | 13:36

A Kossuth rádióban minden hónap utolsó vasárnapján a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus egy-egy vendégével készült interjút hallhatunk. Ezúttal Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke többek között a keresztény öntudat felszámolása és a kulturális katolicizmus okozta veszélyekre hívta fel a figyelmet.

Stanisław Gądecki érsek 2014 óta Lengyelország püspöki konferenciájának elnöke is. A feladattal járó kihívások, terhek segítették abban, hogy még jobban megismerje, átérezze azon egyházi személyiségek küzdelmét, akik egy diktatorikus rendszerrel szálltak szembe. Elmondta, hogy Mindszenty József bíboros és a horvát Alojzije Stepinac sírját is felkereste, akik – úgy véli – gondolkodásuk, hitvallásuk alapján nagyon közel állnak egymáshoz.

Teljes hűséggel viseltettek a katolikus diszciplína, a katolikus tanítás iránt. Mindszenty bíboros, mintegy válaszként a kommunizmus és a kommunista kormányzat egypártiságára, létrehozta az egyházi „egypártiságot”: a püspököknek gyakorlatilag nem volt joguk nyilatkozni politikai és társadalmi ügyekben, csak a bíboros szólalhatott meg. Ennek köszönhetően meg tudott tartani egyfajta ellensúlyt – mutatott rá a lengyel érsek.

Az interjúban szó esett Wyszyński bíborosról is, aki a kommunista hatóságokkal tárgyalt, védte az Egyházat az elnyomó hatalom törekvéseivel szemben. Ő bátorította Stanisław Gądeckit római tanulmányainak elkezdésére is. A poznańi érsek kitért arra is, hogy II. János Pál pápává választásának milyen hatása volt a lengyel politikai folyamatokra.

Kiemelte továbbá, hogy a kommunista időszakhoz hasonlóan most is jelentős kihívásokkal kell megküzdeniük, a szekularizáció erősödésével kell számolniuk az egyházi vezetőknek. „Úgy tűnik számomra, hogy mind a lengyel, mind a külföldi baloldali erők arra összpontosítanak, hogy második Írországot csináljanak belőlünk. És hogy ugyanúgy kivágják a kereszténységet a lengyel öntudatból, mint ahogyan az korábban már megtörtént Írországban is, egy erősen katolikus országban.

Egy, az Egyházra koncentráló, hosszabb időn át tartó intenzív agymosás sokat elérhet. És most épp ilyen időszak van Lengyelországban. Úgyhogy az első dolog, ami szükséges, az a bátorság.”

A lengyelek több mint 92 százaléka meg van keresztelve. De ez nem jelenti azt, hogy a többség bátor. A többség bólogat az Egyháznak, és – mondjuk úgy – örül, hogy valaki védelmezi ezt a katolikus tanítást, de magára ezt nem venné – fogalmazott a főpásztor. – A mostani demonstrációk, az alkotmánybíróság döntését követően, azt mutatják, hogy az egész tanítás nagyon sok ember számára egyáltalán nem fontos. 

Gądecki érsek hozzáfűzte, még egy olyan téma is, mint az élet védelme, ennek a kisebbségnek teljességgel érthetetlen. Ez azt mutatja, hogy az iskolai hittan ellenére, a prédikációk ellenére nagyon erős ez a kulturális-médiabeli nyomulás. És már nem a televízión keresztül érkezik, hanem az okostelefonos, virtuális világon keresztül. Az embereknél pedig úgy csapódik le, hogy okosak, mert hozzáférhetnek a hírekhez.

A mi helyzetünk rosszabb, mint az apostolok idejében volt. Mert akkor gyakorlatilag az egész világ vallásos volt. Mindenkinek volt valamilyen istene.”

Az érsek a kulturális katolicizmusról is állást foglalt, amely – megfogalmazása szerint – egy olyan katolicizmus, amikor az ember jelen van a templomban, de semmit nem merít onnan, és ugyanolyan emberként távozik, mint amilyen korábban volt. Persze „nem lehet azt mondani, hogy a kulturális katolicizmus a kukába való, és ki kell űzni a templomokból, úgy, hogy csak a szentekkel maradunk ott, akik nem lesznek túl sokan...”

Az eucharisztikus kongresszusnak is jelentős szerepe van abban, hogy megmozgassa a tudatot az Eucharisztia életadó szerepéről a keresztény ember életében – emelte ki Stanisław Gądecki poznańi érsek, a Lengyel Püspöki Konferencia elnöke.

Emlékeztetett az eucharisztikus csodákra, melyek felrázhatnak bennünket, és azt mutatják, hogy túl könnyedén állunk hozzá az Eucharisztiához. Ez a központi dolog: Jézus valós jelenléte, a test és vér szerint. Sokan az Eucharisztiát úgy közelítik meg, mint valamit, ami mindenkinek jár. A csodák ezzel szemben felhívják figyelmünket, hogy legyünk figyelmesebbek az Eucharisztiával szemben. Hiszen, ahogyan a budapesti kongresszus mottója is rámutat: „Minden forrásom belőled fakad.” (Zsolt 87,7)

Az állandó Eucharisztia az, ami fenntartja az Egyházat és annak életét. Az érsek, utalva Ferenc pápa szavaira, kifejtette, hogy az Egyház és a templom nem egy szupermarket, hanem olyan, mint egy tábori kórház – az Eucharisztia állandó jelenlétével gyógyít mindenkit.

Ezt hangsúlyoznunk kell – hívta fel a figyelmet Stanisław Gądecki érsek –, mivel az emberek gyakran kivonják magukat a valós jelenlét alól, és így a Krisztussal való találkozás lehetőségétől fosztják meg önmagukat.

A teljes beszélgetés meghallgatható ITT (17 óra 5 perctől).

Forrás: iec2020.hu

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria