Szeméthegy temetett maga alá több száz embert Etiópia fővárosában

Több száz kunyhó helyezkedik el a hatalmas szemétlerakat, a „Koshe” körül Addisz-Abeba külvárosában. A szerencsésebb házikók fémlemezekből, a többi pedig csak sárból és fából épült. Több száz ember él ezekben a kunyhókban. Március 11-én, szombaton azonban megindult a szemét és földcsuszamlásként sodort el több mint száz embert, köztük nőket és gyermekeket, akik közül többen is a helyi szalézi iskolában tanultak.

Rengeteg törmelék szakadt le a szemétdombról és hatalmas robajjal kísérve több otthont is maga alá temetett. Néhány másodperc alatt a szemét harminc kunyhót tett a földdel egyenlővé, ugyanaz a szemét, ami a környékén lakó emberek legfőbb, ha nem egyetlen bevételi forrása, hiszen az óriási halomban mindig találni valamit, amit újra lehet hasznosítani, eladni vagy megjavítani.

„Koshe” a helyi amhara nyelven azt jelenti, piszok. Több mint negyven éve Koshén gyűlik Addisz-Abeba szemete, átlagban 300 ezer tonna évente. A helyi hatóságok már 2010-ben felhívták a figyelmet a növekvő szeméthalomra, amely már akkor is lassan megközelítette a külváros iskoláit és otthonait. A katasztrófa után a város komolyabb figyelmet fordít nem csak a Koshe, de a lábánál elterülő nyomornegyed problémájára is. „Hogy elkerüljük az ilyen fajta katasztrófák megismétlődését, a környéken lakó emberek a város más részeibe lesznek átköltöztetve” – mondta a város szóvivője, Amare Mekonen. Egy városvezető szerint a szerencsétlenség óta háromszáz embert költöztettek el. A baleset oka továbbra sem ismert.

A szaléziak a tragédia szomszédságában dolgoznak, a VIS – Nemzetközi Önkéntesek a Fejlődésért segítségével. A katasztrófa közelebbről is érinti a helyi szalézi iskolát, hiszen néhány diákjuk is a halottak között van. Az iskola keddig zárva tartott a gyász és a túlélőket kereső munkálatok miatt.

Giacomo Spigarelli, a VIS egyik projekt menedzsere így számolt be az eseményről a Vatikáni Rádióban: „A tragédia mértéke hatalmas, mert sajnos azok, akik igazán szenvedtek, azok a legsebezhetőbbek, a nők és a gyermekek, mert nagyrészben ők azok, akik a szeméthalmon dolgoztak.”

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír