Szent Lászlótól a sárkányig – Tárlat Herend kincseiből Győrben

Ahol a győri belváros zajos forgataga véget ér, kis, háromszög alakú tér nyílik, s indul egy szelíd kaptató felfelé. Itt, a Káptalan-domb bejáratánál nyitott a Győri Egyházmegye Triangulum elnevezéssel kiállító- és közösségi teret. Ezen a fagyos januári napon sorban érkeznek ide a látogatók. Ma nyitja meg Veres András megyéspüspök a herendi manufaktúra közel négyszáz porcelánját bemutató tárlatot.

A belépéskor felébred a kétely, vajon hol fért el ez a rengeteg műtárgy, be tudja-e fogadni a galéria a látogatósereget, és hogyan tartanak itt koncertet a Concerto Budapest művészei. A folyosóról ugyanis csak egy kisebb terem, onnan pedig még egy hasonló méretű nyílik. A vendéglátók azonban megnyugtatnak: az aprócska udvarról a galéria másik szárnyába juthatunk, ahol a hosszú kiállítófolyosó végén jobbra és balra tágas boltíves termek találhatók. Az egyikben folytatódik a tárlat, a másik pedig erre az estére koncertteremmé válik.

A Herend ölelésében címmel rendezett tárlat átfogó képet ad az 1826-ban alapított manufaktúra tevékenységéről. Ismertségből elismertség rangját vívta ki Herend, s hogy hódított és hódít, mutatja az itt megjelent nagyszámú érdeklődő.

Az egybegyűlteket Cseh Sándor, a Győri Egyházmegye Püspöki Vagyonkezelőjének igazgatója köszönti.

„Herend ölelésében” – áll a plakáton. Az ölelés az egymás iránt érzett szeretet megnyilvánulása. Herend ölel minket, mi elfogadjuk, s válaszolunk rá azáltal, hogy kinyílik a szívünk, és érezzük, hogy hozzánk tartoznak az alkotások. Meghódítanak minket is ezek a műtárgyak, mert megjelenítik életünk, magyarságunk és természeti tájaink szépségét – magyarázza a tárlat címválasztását az igazgató. Cseh Sándor szerint a kiállítással ünneplünk. „Ünnepeljük a teremtett világot, az azt művelő embert, aki kaolin, földpát, mész és kvarc elegyítésével felfedezte a porcelánt, a kerámiaipar legnemesebb anyagát. Ünnepeljük azt az embert, aki formázza, festi ezt az anyagot, kitartással és alázattal létrehozza a művészi alkotást.”

Veres András megyéspüspök megnyitó gondolatai is az alkotó–alkotás–befogadó által átélt valóságot faggatják. „A porcelán képzőművészeti alkotás. Visszatükrözi a szépséget, ami körülöttünk van a világban. A teremtő Isten szépségét, nagyságát, hatalmát jeleníti meg. Az alkotó vissza tud adni valamit az általa átélt szépségből, és ezzel ámulatba tud ejteni bennünket, befogadókat. Az igazi művészet visszatükrözve a szépséget megörvendezteti az embert, felemeli a lelket, és a teremtő Isten szeretetére tud elvezetni” – fogalmazza meg az igazi művészet mibenlétét a főpásztor.

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója számokkal alátámasztva ad képet Herend páratlan gazdagságáról, a világban kivívott hírnevéről. A diadalmenet az első, 1851-es londoni világkiállítással kezdődött, ahol Viktória királynő egy egész herendi készletet rendelt a palotájába, s indította útjára a Viktória-mintát, a herendi porcelánok népszerű pillangóit. Simon Attila kiemeli a manufaktúra 2008-as bemutatkozási lehetőségét a Kremlben, mely eddig egyetlen magyar márkaként jutott nekik osztályrészül. A vezérigazgató elmondja: 64 millió termék alkotja a herendi termékpalettát, mégis évente 300-400 alkotással jelentkeznek, tulajdonképpen naponta meglepik tehát valami újjal a világot.

Az első teremben az időszalag mutatja e csaknem kétszáz év főbb állomásait, beleillesztve a kézművesműhely történetét a nagy világegészbe.

A második terem a szakrális műtárgyakanak ad helyet. Herend az 1920-es években jelentkezett vallásos tárgyú kisplasztikákkal. Egyre több sikeres szobrászművész küldte el alkotásait a gyárnak, a ’30-as évekre megsokszorozódott az egyházművészeti tárgyú porcelánok száma Herend termékkínálatában. A szakrális alkotások kiemelkedő darabja a dísztál a magyarság egyik legfontosabb történelmi ereklyéjének festett képével, a Szent László-hermával – Farkasréti György alkotása, a honfoglalás 1100. évfordulójára. De látható itt egy 2014-es alkotás, az Istenszülő Szűz Mária ikonja. Egy sakk-készlet figuráiban jeles történelmi személyekre ismerhetünk: István király és Gizella királyné mellett Mindszenty bíborost láthatjuk. A harmadik terem használati és dísztrágyak sokaságát mutatja be. A boltíves teremben terített asztal, herendi porcelán a múlt és jelent alkotásaiból. 

Simon Attila a látogatók figyelmébe ajánlja a herendi manufaktúra kedvelt ábrázolását, a sárkányt. Legutóbb, 2019-ben is elhozott egy díjat: a nemzetközi Frankfurti Ambientén szerzett elismerést a sárkányuk. A vezérigazgató kiemeli: „A sárkány (...) szarvasagancsot visel, feje a tevéről, füle a bivalyról, szemei démonok után, nyaka a kígyóról, hasa a kagylóról, karma a sasról, tappancsa a tigriséről mintázott, hordozza ezen állatok értékes sajátosságait. Így a férj szájából gyakorta elhangzó mondat, »te, sárkány«, igazából bók.”

A kiállítástól a Zsonglőr című alkotással búcsúzunk. Shrammel Imre Karnevál-sorozatának e darabja kiválóan jelképezi Herend egyensúlyozását a folyamatos innovatív újdonságok és a hagyományok ápolásának kötelezettségében. A törékeny figura teljes felületét platina borítja. A magasba nyújtott lábszár és lábfej izmai megfeszülnek, miközben a zsonglőr a lábujjon porceláncsészét egyensúlyoz. Visszacseng Simon Attila újévi gondolata, amit Cseh Sándor idézett: „Tesszük a dolgunkat, tiszteljük a múltat, összekötjük a jelent és a jövőt, és engedjük, hogy a szeressen minket a Gondviselés.”

A megnyitón jelen volt Sato Kuni, Japán magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete; Németh László általános helynök; Reisner Ferenc, a Brenner János Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet rektora; Kovács Zoltán országgyűlési képviselő; Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke; Somogyi Tivadar korábbi alpolgármester és Kiss János, a Győri Balett igazgatója.

A Herend ölelésében kiállítás kurátorai Vallyon Nikoletta és Krámlik Attila.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír