Szeretetben, igazságban hirdessük a katolikus álláspontot – Életvédelmi konferencia Budapesten

Rojkovich Bernadette belgyógyász, a Budai Irgalmasrendi Kórház reumatológiai osztályának vezető főorvosa és a Magyar Bioetikai Társaság elnöke Rázós kérdések az élet kezdetéről című előadásában a földi élet keletkezésének, illetve személyes létünk kezdetének rejtelmeiről fejtette ki gondolatait. Leszögezte: az élet csodálatos ajándéka a Jóistennek, önmagában már az is csoda, hogy az élet megjelenhetett a Földön. A bioetika multidiszciplináris tudomány, hozzátartozik az orvostudomány és a biológia, ugyanakkor erkölcsi kérdéseket vizsgál, felhasználva a teológiát, a szociológiát, a filozófiát, a jogot. Természetesen létezik keresztény bioetika is, tudományos oldalról kutatja a kérdéseket, melyeket a kinyilatkoztatás fényében válaszol meg.

Az előadó rámutatott, a tudomány robbanásszerűen fejlődik, azonban határt kell húzni, meddig terjed a kutatás kompetenciája. Rojkovich Bernadette emlékeztetett a bibliai bűnbeesésre, amikor Éva, majd Ádám ettek a jó és a rossz tudásának fájáról, szembeszállva Isten akaratával.

A földi élet keletkezéséről szólva az előadó úgy fogalmazott: léteznek természettudományos törvényszerűségek, amelyek olyan hihetetlen pontossággal vannak beállítva, hogy matematikailag szinte lehetetlen, hogy maguktól jöttek volna létre. A tudomány soha nem függetlenedhet a teremtés misztériumától. Mai tudomásunk szerint az ősrobbanás tizennégy milliárd évvel ezelőtt történt, négy és fél milliárd éve keletkezett a Föld, az egysejtűek három és fél milliárd évvel ezelőtt jelentek meg, az emberi történelem pedig ötvenezer éves múltra tekint vissza. Az univerzum tömegét 72 százalékban sötét energia, 23 százalékban sötét anyag alkotja, és alig több mint 4 százalékban alkotja csak általunk megfigyelhető anyag. Honnan van bátorsága ezek ismeretében bárkinek alapvető következtetéseket levonni? – tette fel a kérdést az előadó. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy nem ismerjük pontosan az élet eredetét, így azt sem, hogyan alakultak ki a legprimitívebb mikroorganizmusok.

A főorvos hivatkozott az evolúcióelmélet megteremtőjére, Charles Darwinra, aki – bár ezt sokan elhallgatják – elismerte, hogy az életet a Teremtő teremtette. Rojkovich Bernadette hozzátette: a világmindenség tulajdonságai az élet számára lettek finomhangolva; az ember szívébe pedig maga a Teremtő véste bele, hogy mi a jó, mi a rossz. Az ember és a csimpánz örökítőanyaga 90–95 százalékban megegyezik, az igazi különbség a lélek spiritualitása, ami bennünk megvan.

A magzati élettel kapcsolatban a belgyógyász főorvos világosan fogalmazott: az emberi élet a fogantatással indul. A kilencedik hétre minden kifejlődik a magzatban, amikor a terhesség tizenegyedik hetében elvégzik az orvosok az abortuszt, egy teljesen kifejlődött emberi életet pusztítanak el. Az előadó idézett Szent II. János Pál pápa 1995-ben írt, Evangelium vitae kezdetű enciklikájából: „Az emberi lényt fogantatásától kezdve személynek kell tekinteni és így kell vele bánni.”

Az Egyház tanítóhivatala a tudományos ismeretek birtokában, a kinyilatkoztatás fényében, a Szentlélek által vezetve fogalmazza meg direktíváit. Így a lombikprogram esetében is, ami napjainkban nagyon népszerű a gyermekre vágyó házaspárok körében, még a katolikusok között is. Rojkovich Bernadette figyelmeztetett: nincs olyan, hogy katolikus lombikprogram. Úgy fogalmazott: azok a párok, akik ezzel próbálkoznak, beavatkoznak Isten teremtő tervébe, ugyanakkor a média félretájékoztatja őket, illetve olyan erős bennük a gyerek utáni vágy, hogy ez minden egyéb megfontolást felülír bennük.

Móger Zsolt és Móger-Rassay Virág nyolc éve házasok, A „terméketlenség” kihívásai és a kiút keresése címmel tartottak katartikus előadást. Személyes történetükön keresztül érzékeltették azt, hogy milyen nehéz helyzetben vannak a gyermektelenséggel küzdő párok, és beszéltek arról is, hogy hogyan lehet konkrétan segíteni őket.

A feleség, – a NaProTechnológia helyreállító orvoslás alapját képező – Creighton cikluskövetési módszert oktatja. Házasságuk kezdetén két gyermeküket még magzatként elvesztették, és ezt követően családjukba hosszú ideig nem érkezett újabb gyermekáldás. Jártak egy katolikus közösségbe, amelyben sorra születtek a gyerekek. Virág nem tagadja, hogy abban az időszakban sokszor perlekedett Istennel, feltette a kérdést: miért? Környezetük segítő szándékú tanácsai (ne szomorkodjatok, lehetnek még gyerekeitek; ne görcsöljetek rá; másnak meg lakás gondjai vannak…) csak még nagyobb terhet tettek rájuk.

Elkeseredettségünkben, és nem látva más alternatívát eljutottak oda, hogy akár a lombik módszert is megpróbálták volna – annak ellenére, hogy gyakorló katolikusok. Megvallásuk szerint kevés ismeretük volt arról, hogy az Egyház miért ellenzi az eljárást. Másrészt pedig óriási nyomást tapasztaltak az orvosok részéről, akik jellemzően a lombik irányába akarták “terelni” őket. Sorsfordító volt, amikor mégis ráakadtak egy olyan orvosra, aki a lombikkezelés egészségügyi kockázataira hívta fel a figyelmüket. Ennek kapcsán elkezdték tanulmányozni az eljárást, és nagyon gyorsan szembesültek annak káros hatásaival, amiről keveset ír a média. Kutatások bizonyítják, hogy a lombikprogramban résztvevő nők egynegyedénél előfordulnak véralvadási, máj- és veseműködési zavarok, jelentősen megnövekszik a petefészek és az emlő daganatos megbetegedésének kockázata, hasi fertőzések, idő előtt kezdődő klimax léphet fel. A lombikprogramban megfogant babáknál négyszer nagyobb a halva születés valószínűsége és háromszor nagyobb valamilyen rendellenesség kialakulásának kockázata. Tizenhét embrió, megfogant élet szükséges ahhoz, hogy egy lombikbaba megszülessen. Ezen tények ismeretében Virág és Zsolt rádöbbentek arra, hogy az Egyház nem tilt, hanem ebben az esetben is védi az életet – minden megfogant életet, az anya egészségét, a házaspár testi és lelki kapcsolatát. Nem lehet tehát katolikusnak nevezni azt a kezelést, amely veszélyezteti a nő egészségét, és amely nem biztonságos minden egyes, az eljárás során megfogant élet számára.

2017-ben a CitizenGo oldalán petíciót indítottak a meddőség okait feltáró vizsgálatokért, hogy segítsék a hozzájuk hasonló helyzetben lévő párokat. Jelenleg a NaProTechnológia segítségét veszik igénybe, melynek köszönhetően olyan szempontok derültek ki, amelyek mellett más orvosok elmentek. Mielőtt örökbefogadó szülőnek jelentkeztek, sokat gondolkodtak, mire egyszerre megérett bennük az elhatározás. Zsolt elmondta: ugyan hiányzik számukra a gyermek, mégis boldognak érzik magukat, és mindaz, amit együtt átéltek megerősítette a házasságukat. Arról is beszéltek, hogy egy házaspár gyermek nélkül is lehet termékeny, ha környezetükben továbbadják a köztük lévő, életet adó szeretetet.

Roska Péter római katolikus plébános, morálteológus Az élet védelme egy relativista kultúrában című előadásában emlékeztetett rá, hogy Aquinói Szent Tamás szerint minden emberben benne van a jóra, az igazságra, az Isten igazságára, az élet megőrzésére, az élet továbbadására és az emberi közösség létrehozására való vágyakozás. Az ember természetes törekvése, hogy védje az életet. A mai relatív kulturálatlanság viszont éppen ezen a területen támad iszonyatos erővel. Józan ésszel szinte felfoghatatlan, hogy írmagjában akarja valaki kiirtani az életet. Magyarországon átlagosan napi száz abortuszt végeznek és forgalomban van abortusztabletta. Egy megfogant életnek „alacsony az esélye”, hogy megszülessen, miközben a nemzethalál veszélye itt lebeg fölöttünk. A lombikprogram pedig azért elfogadhatatlan, mert életek elpusztítása az ára egy ember születésének. Eljutottunk odáig, hogy magukat katolikusoknak tartó orvosok nem tekintik embernek a teljes genommal rendelkező magzatot. Sajnos vannak katolikus papok is, akik szembe mennek ezen a téren a tanítóhivatallal.

Nagyon fontos az irgalom, a párbeszéd, de ha valaki teljes képtelenséget állít, akkor azzal nem kell szóba állni – hangsúlyozta a lelkipásztor. – Útmutatónkul szolgáljon XVI. Benedek emeritus papa intelme: erősnek és szilárdnak kell lennünk a küzdelemben, Krisztus végül győzött a kereszten, az ő vérének oltalmába kell helyeznünk magunkat.

Roska Péter atya hozzátette: a sátán folyamatosan itt ólálkodik körülöttünk, soha nem álmos. Az életvédő munkában fontos, hogy harcoljunk ellene, de szem előtt tartva azt, hogy az ördög hazai pályán verhetetlen, vagyis el kell vetnünk a gyűlölködést, mások gyalázását. Szívből mondjuk ki a rettenetet, „mert vétkesek közt cinkos, aki néma”, ahogyan Babits Mihály írta. Szeretetben, igazságban kell hirdetnünk a katolikus álláspontot az élet védelmében, szüntelenül imádkozva, hogy ne falakat, hanem hidakat építsünk.

Az életvédelmi konferencia szentségimádással ért véget.

Fotó: Víg Rita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír