KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
Piana degli Albanesi közvetlenül a Szentszéknek alárendelt egyházmegye, amelyet a Szicíliában elő arberesek – italo-albán görögkatolikusok – számára alapítottak. Az itt élő albán kisebbség ősei a 15–16. században, a török hódítás elől menekülve érkeztek a szigetre. Sok nehézség közepette a mai napig megőrizték nyelvüket és szokásaikat.
Szicília mindig kultúrák találkozópontja volt, és sok szállal kötődik a keleti kultúrához is. Az ókorban Magna Graecia (Nagy Görögország) része volt, majd a Római Birodalom kettészakadását követően Bizánc fennhatósága alá került. Ezt követően az első ezredforduló táján arabok, majd a normannok uralták; az újkorban hosszabb ideig spanyol uralom alatt állt.
A Pápai Magyar Intézetből érkező vendégek első útja Szent Rozália barlangjához vezetett. Palermo védőszentje, Rozália normann nemesi családból származott; egy közeli hegyen élt vezeklő életet a 11. század második felében. Holttestét ugyanott találták meg csodálatos módon mintegy ötszáz évvel később.
A sziget déli részén fekvő Agrigento már Magna Graecia emlékét őrzi: itt találhatók Európa ma ismert legnagyobb alapterületű ókori görög templomának maradványai. Cefalù, Monreale katedrálisai, csakúgy, mint a palermói Cappella Palatina (Palotakápolna) a bizánci, arab és a normann építészet nyomait viselik magukon.
Pünkösdvasárnap, május 20-án a PMI papjai Piana degli Albanesi község egyik bizánci rítusú plébániatemplomában olasz, görög és albán nyelvű ünnepi liturgián vettek részt az intézetben élő görögkatolikus atyák vezetésével.
Forrás és fotó: Pápai Magyar Intézet
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria