Szomszédolás az örökségvédelem jegyében

Nehéz elhinni, hogy Budapest belvárosának díszes házaiban maguk a lakók vezessenek minket körbe, hogy egy állami intézmény a szomszédságában lakókat hívja át egy-egy séta erejéig, esetleg hogy rabok életébe pillantsunk be az egyébként zárva tartó, egykori veszprémi várbörtönben? A Kulturális Örökség Napjain hihetetlen élményekben lehet részünk.

Ebben az évben a 200 éve született Rómer Flórisra, a magyar régészet atyjára és a régészetre fordít kiemelt figyelmet a program. A központi téma mellett számos egyéb évfordulóról is megemlékeznek, így többek között a 150 éve született Róth Miksa üvegfestő és mozaikkészítő művészre, Klebelsberg Kunó egykori kultuszminiszter születésének 140., Apor Károly, Veres Pálné, Chernel István, Csók István, Orczy Emma születésének, Semmelweis Ignác, Jósika Miklós és Görgey Artúr halálának, valamint a II. világháború befejezésének 70. évfordulójára is. Figyelmet érdemel továbbá, hogy 2015-öt az Európa Tanács az ipari és technikai örökség évévé, az ENSZ és az UNESCO pedig a fény évévé nyilvánította.

A Kulturális Örökség Napjai szervezői szeptember 15-ig várják a helyszínek jelentkezését. A felhívásra azok jelentkezhetnek, akik értékes épületeiket szívesen megnyitnák a nagyközönség előtt, illetve abban vezetést tartanának, esetleg sétát is szerveznének. Az augusztus 15-ig regisztrálók programjai az országos programfüzetbe is bekerülnek, az ezt követően jelentkezők rendezvényei azonban csak a honlapon lesznek láthatók.

A KÖN remek lehetőség arra, hogy a kisebb települések is megismertessék örökségüket és önmagukat, hogy az épített örökség megszerettetésén keresztül emeljék az örökségvédők számát. A jelentkezők között évről évre számos egyházi szervezet, önkormányzat, de magánszemély is megtalálható.

Tavaly országszerte és a határainkon túlról 346 helyszín jelentkezett, a Kulturális Örökség Napjaihoz csatlakozva 173 rendezvényt és 129 sétát tartottak. Az ingyenes rendezvény látogatói számát ugyan nem mérik a szervezők, a visszajelzések alapján mintegy 80 ezer látogató indult útnak a különböző programokra, amelyeket helyi szervezők biztosítottak, önkéntes munkában.

Számos kis kúria, egykori börtön, illetve belvárosi polgári házak nyíltak meg tavaly a Kulturális Örökség Napjain (KÖN), többen közülük első ízben vettek részt a rendezvényen. Például a rendezvénysorozatot is támogató Nemzeti Kulturális Alap először tárta szélesre kapuit a nagyközönség előtt, a Gottgeb Antal által építtetett épület érdekes találkozásra adott lehetőséget: a szomszédos ház lakói a néhány éve lezajlott felújítás eredményét tekinthették meg.

A levéltári adatokból kiderül, a török háború végével kietlen pusztaság uralta az épület helyét: majorok, szántóföldek terültek itt el. A peremkerületet az 1770-es évek végén kezdték beépíteni, akkor kapta a Józsefváros nevet Szent József és József főherceg nyomán – ekkor kezdődött el városiasodni a terület. Az Ybl Miklósnak is dolgozott építtető, Gottgeb Antal 1870 és 1872 között készítette el a terveit: hagyományos körfolyosós lakóházat álmodott meg, ahol később például Krúdy Gyula is lakott egy rövid ideig. Az épület sorsát a tavalyi KÖN alkalmából látogatható kiállítás a kezdetektől az 1980-as évekig kísérte végig, amikor az állapota miatt bontásra ítélték azt. A műemlékvédelmi szakvélemény alapján azonban mégsem tették a földdel egyenlővé, pedig valóban nagyon rossz állapotban volt ekkor az épület, a világháború idején az eredeti vaskorlátokat, a vasszerkezetet kitépték a lépcsőfokokból, aminek nyomai a mai napig láthatók a körlépcsőn. Szerencsére azonban a helyreállítás mellett döntöttek. Az épület sokáig a Rókus Kórház tulajdonában volt, majd a ’80-as években került magántulajdonba. Az évek során azonban az egyes tulajdonosok sajnos nem az állagmegóvásra törekedtek, az egy évvel ezelőtti kiállításon így nagyon meglepő fotókkal találkozhattak a látogatók.

A gödöllői Arady-villa

Nem tudni ugyan, hogy az 1900-as évek végén pontosan mikor határozta el Garán Dániel a gödöllői Arady-villa építését, az azonban biztos, hogy az eredeti tervektől több ponton is eltértek a megvalósítás során. Ezt is szemügyre vehették tavaly a látogatók, mint ahogy azzal is megismerkedtek, milyen jelentős szerepet töltött be a város életében a tulajdonos – tavaly ugyanis először nyitotta ki kapuit a villa a Kulturális Örökség Napjain. A villát dr. Boda Anikó festőművész és családja az örökösöktől vásárolta meg, majd szakemberek bevonásával több éven át tartó helyreállítással varázsolta újjá. Évek óta látogatható a programsorozat alkalmából viszont Budapesten a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára, ahol nemzeti kincseink nagy része is megtalálható, az ország történetének elmúlt ezer éve alatt készített alapvető oklevelek, iratok közül több ugyanis ebben az intézményben lelhető fel.

A hétvége során megnyitott tavaly az egykori veszprémi várbörtön is, ahol a hírhedt bakonyi betyár, Savanyó Jóska raboskodott. A börtön elődje 1754 és 1763 között épült az akkori megyeháza pinceszintjén, ahol földbe vájt cellákban éltek a rabok. Az 1810-es veszprémi földrengést követően új helyet kerestek a börtönnek, a rabokat végül 1853-ban költöztették a mai törvényszék épületében lévő várbörtönbe. A látogatók legtöbbször döbbenten tekintettek vissza, hiszen az alig kilenc négyzetméteres cellákban esetenként 5-6 rab lakott mostoha körülmények között. Az intézet ugyanis egykor 55 fő számára épült, de volt idő, amikor 250 fogvatartottat őriztek a börtönben, ahol vezetékes víz csak 1984-től, meleg víz pedig egyáltalán nem volt.

Fotó: Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ

Magyar Kurír