Kocsis Fülöp prédikációjában kiemelte: meg kell látnunk az Istenszülő segítségét a mindennapokban, Krisztusért balgatag Szent András imádságos életének példáját követve.
Minél többször jövünk el a templomba, annál inkább megértjük, hogy bennünk van az Isten, bennünk van az ég és a föld összeköttetése. Az ünnep rávezet bennünket arra, hogy megértsük egész életünk lényegét: az Istennel való egyesülés megtapasztalását. Isten, buzgóságunkat látva, mindent megad nekünk ahhoz, hogy ez megtörténhessen – hangsúlyozta a metropolita.
A templom parókusa, Kapin István kifejtette, a jövőben jelentős fejlesztésekre készülnek: felújítják a templomot, a közelben fekvő területen pedig látogatóközpontot és játszóteret szeretnének kialakítani.
A búcsún jelen volt Papp László, Debrecen polgármestere is, aki emlékeztetett arra, hogy Debrecen már háromszoros püspöki székhely, a magyar egyházi élet egyik központja. Majd rámutatott: a görögkatolikus közösség akkor lesz egyre inkább gyarapodó, ha kifelé és befelé is egységes tud maradni.
Az Istenszülő oltalma ünnep eredete
A 10. század elején a konstantinápolyi Blakhernai Szűz Mária-templomban az Istenszülő megjelent Krisztusért balgatag Szent Andrásnak (más néven Konstantinápolyi Szent András). A hagyomány szerint ekkor szabadította meg a fővárost az ostromló szaracénoktól (egy másik forrás szerint a pusztító járványtól). Szent András gyakran imádkozott az Istenszülőnek szentelt templom ambonja (ambó) előtt állva. Egy virrasztás során látta, hogy a királyi ajtónál az Istenszülő a kíséretével együtt megjelenik, és hosszan imádkozik. Az imádság közben vállkendőjét levette a fejéről, és a jelenlévők feje fölé terjesztette. A látomást követő napon elmúlt a csapás a városról.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria