Teológiai mérföldkő: A hit súlypontjai egy gyémántmisés szemszögéből

Nyiredy Maurus, a tihanyi bencés közösség szerzetese mintegy életművének megkoronázásaként Jézus Krisztus a kezdet és a vég című jelentős dogmatikakönyvvel ajándékozta meg a magyar egyházat. A könyv megjelenése egybeesik Maurus atya pappá szentelésének 60. évfordulójával, így még inkább elmondhatjuk, hogy egy nagyon fontos alkotásról van szó.

Hazánk ezeréves történelmének kezdetén szintén egy bencés szerzetes, Szent Gellért található, aki a Velence közeli Szent György-sziget bencés kolostorából indult a Szentföldre, végül azonban Szent István király udvarában lett Imre herceg nevelője, majd később csanádi püspök. Tőle származik az első, Magyarországon írt teológiai munka, a Deliberatio supra hymnum trium puerorum, vagyis a Dániel könyvében található három ifjú himnuszáról szóló elmélkedés. A „magányos remekmű” (az elnevezés Vajda Tamástól származik) nyitja meg a magyar katolikus teológia fejezeteit. A latin nyelven, széles körű tudással és a Szentírás, valamint a középkori teológia ismeretével elkészült tanulmány mintát is adott a következő századoknak. Jól tudjuk, hogy a történelmi helyzet nem mindig kedvezett a magyar teológia önálló fejlődésének, ám a szerzetesrendek előnyösebb helyzetben voltak az elmélyült szellemi és művészi tevékenységek számára.

Magyarországi viszonylatban a nagy összefoglaló művekre évszázadokat kellett várni. Bár a korábbi idők is fel tudnak mutatni nagy neveket a teológia művelése terén, mint Temesvári Pelbárt vagy Pázmány Péter, de valójában a 20. századra várt az önálló magyar teológusok megjelenése. A 20. század teológusnemzedékének tagjai között olyan neveket találunk, mint Prohászka Ottokár, Schütz Antal, Horváth Sándor, Kühár Flóris, Bangha Béla, Radó Polikárp és mások, akik egyúttal a magyar katolikus teológia számára oly szükséges nyelvi adottságokat is megteremtették. A II. vatikáni zsinattal (1962–1965) viszont egy új korszak kezdődött a teológia magyar művelésében, melyet segített a nemzetközi szinten már beért liturgikus, patrisztikus és biblikus reform, és megnyílt a lehetőség a különböző megközelítések alkalmazására a teológia oktatásában is.

A forrásokhoz való visszatérés (ad fontes) mellett a filozófia, az antropológia és a szociológia vívmányainak a teológiába való beépítésére is sor került. Ezzel megindult a párbeszéd a hittudomány és a szellemtudományok között. A nyugati teológia új irányait többek között Karl Rahner, Hans Urs von Balthasar, Henri de Lubac, Yves Congar és Joseph Ratzinger képviselték, akik különböző módokon hatottak a zsinat utáni magyar teológiára.

Magyarországon meghatározó volt a hittudomány művelésében többek között Cserháti József, Nyíri Tamás, Szennay András, Jelenits István, Előd István, Gál Ferenc, Fila Béla, Vanyó László, Tarnay Brúnó, Sulyok Elemér, akiket kiegészítenek a világ különböző pontjain teológiát oktatók, mint például Alszeghy Zoltán, Nemeshegyi Péter, Békés Gellért, Farkasfalvy Dénes, Gánóczy Sándor, Kereszty Rókus, Örsy László és még sokan mások.

Ebből a háttérből lép elő Nyiredy Maurus, aki korábban a pannonhalmi Szent Gellért Rendi Főiskola dogmatikatanára volt. A most megjelent könyv alapjául is előadásainak vázlata szolgált. Mára talán merész vállalkozásnak tűnik egy minden dogmatikai ágat magába foglaló összegző kötet összeállítása, és általában inkább a teológia egyes részeinek a szakértőivel találkozunk.

Nyiredy Maurus új dogmatika könyvében a teljességre tör, és komoly felkészültsége, valamint ehhez kapcsolódó lelki, lelkipásztori tapasztalata alkalmassá teszi őt a teljes katolikus teológia egységben látására. Így képes a teremtésteológiától egészen a végidők teológiájáig, vagyis az eszkatológiáig nemcsak tudományos szintézist adni, hanem szellemi módon útra indítani az olvasót is, aki Isten titkait fürkészi, és a saját, gyakran pontosan meg nem fogalmazott kérdéseire keresi a választ.

Maurus atya módszere a logikus gondolatfűzés és az egységekben való kifejtés. Már korábbi biblikus jellegű írásaiban is tapasztalhattuk nála a Szentírás szeretetét, és a mostani dogmatikája is a kinyilatkoztatás biztos súlypontjaira épül. Az egyházatyáktól kezdve a középkori teológusokon át egészen napjaink modern teológusaiig egyszerre képes a hitről szóló vitákat és kiforrott hittételeket bemutatni, ugyanakkor az ész számára is világossá és elfogadhatóvá tenni az Egyház tanítását.

A most megjelent dogmatikakönyv, melyet akár részleteiben vagy egészében is elkezdhetünk olvasni, elmélyíti eddigi teológiai ismereteinket, és személyes hitünknek is biztos támpontokat ad. Az egyes egységek végén megjelenő bibliográfia tovább vezetheti az érdeklődő kutatást, s egyúttal feltárja Nyiredy Maurus teológiai „hátországát”. A kötet kézbevétele és rendszeres olvasása a magyar teológus személyes sikere lehet, de a benne foglaltak a magyar teológusok számára is szellemi és lelki gazdagodást adhatnak a bencés hittudós kitartó és elkötelezett munkája nyomán.

Az új dogmatikakönyv Nyiredy Maurus pappá szentelésének 60. évfordulóján jelenik meg a Re:Publikáció Kiadó gondozásában; megvásárolható a tihanyi bencés apátságban, valamint a budapesti Felsőkrisztinavárosi Plébánia irodájában 3000 forintos áron.

Nyiredy Maurus OSB: Jézus Krisztus a kezdet és a vég (a katolikus dogmatika súlypontjai)
Re: Publikáció Kiadó, Budapest, 2020, 386 oldal

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír