Tizedik alkalommal rendezték meg a Márton Áron-zarándoklatot

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

2013 júliusában szervezte meg első alkalommal Kovács Gergely egyházjogász, Márton Áron boldoggá avatási ügyének posztulátora és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió önkéntes munkatársa azt a zarándokutat, amely a boldogemlékű Márton Áron püspök nyomdokait járja be.

A folyamatos érdeklődésnek köszönhetően július 4. és 6. között immár tizedik alkalommal szervezték meg a háromnapos zarándoklatot, amelynek főbb állomáshelyei a főpásztor szülőfaluja, Csíkszentdomokos, börtönéveinek egyik helyszíne, Máramarossziget, püspökszentelésének helye, Kolozsvár és püspöki székhelye, Gyulafehérvár voltak.

„Olyan jel számunkra Márton Áron, amely nem elhalványul, hanem egyre inkább világít és utat mutat számunkra” – fogalmazott a zarándoklat nyitó szentmiséjén a csíksomlyói kegytemplomban Bőjte Mihály ferences házfőnök. A liturgia végén Kovács Gergely posztulátor örömmel jelentette be, hogy a Márton Áron-emlékév keretében a kegyhely ferenceseinek anyagi támogatásával sikerült angol és olasz nyelvű kiadványt megjelentetni a püspökről.

A zarándoklat első állomása Csíkdánfalva volt, ahol Bara Ferenc főesperes, Márton Áron utolsó titkára tanúságtételét, személyes élményeit osztotta meg a hívekkel. Huszonhat évesen, 1978. augusztus 1-jétől lett az akkor már 82 éves, beteg püspök személyi titkára. Ma már ő az egyetlen élő tanú, aki jelen volt a püspök halálakor. 1980. szeptember 29-én háromnegyed kilenckor a püspök rezidenciáján, miközben másodikat harangoztak a Szent Mihály-napi búcsúra, meghalt Áron püspök. A székesegyház búcsúünnepén „elvesztettünk egy földi atyát, de atyát kaptunk az égben” – vallja Bara Ferenc főesperes.

A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumban Lázár Csilla múzeumigazgató ismertette a püspök életének főbb történeseit. Ez alkalommal egy érdekes adalékot is megtudhattak a résztvevők Márton Áronról: Az észak- és dél-erdélyi magyar tannyelvű iskolák tanárai csak 1946 áprilisában kapták meg visszamenőleg a járandóságukat, de az a magas infláció miatt már sokat veszített az értékéből. A magyar tanári kar bérének rendezése érdekében a Magyar Népi Szövetség indítványára 1945 júniusában létrehozták a Petőfi-alapot, amely alaphoz Márton Áron 3 millió lejjel járult hozzá. 1945-ben és 1946-ban a Bolyai Tudományegyetem igen nehéz helyzetben volt, anyagi téren is. „Határozottan tudom – és ez köztudott volt az egyetemen –, hogy Márton Áron bocsátotta a fizetést a rendelkezésünkre, illetve adott pénzt az egyetemnek. Az egyetem akkori kommunista vezetői igen nagy tisztelettel emlegették Márton Áront” – írja visszaemlékezéseiben Gunda Béla etnográfus.

Márton Áron püspök 1951. szeptember 19-től 1954. május 27-ig volt a máramarosszigeti börtön 45-ös cellájának a foglya. A börtönmúzeumban Fürtös Róbert muzeológus vezette végig a zarándokcsoportot. A kommunizmus idején kétszáz őrzött személyből 53 halt meg a máramarosszigeti börtönben. 1950 és 1955 között 58 egyházi személy raboskodott itt, közülük 38 görögkatolikus, 19 római katolikus és 1 ortodox pap – derült ki Fürtös Andrea muzeológus vetítettképes előadásából, amelyből a zarándokok azt is megtudhatták, hogy Márton Áron mind a mai napig Románia legmegfigyeltebb embere. Elmondta, hogy máig senkiről sincs akkora „szekus” anyag, mint róla. 1956-tól kezdve – Maros, majd Uránia néven – szigorú megfigyelés alatt tartották: ügynököket állítottak rá, követték és titokban fotózták, lehallgatták lakását és telefonbeszélgetéseit, valamint ellenőrizték leveleit. A nevére nyitott megfigyelési dossziét 1980. december 15-én zárták le, a püspök halálát követően. Két fondban vannak anyagok róla: a bűnvádi iratok két dossziét tartalmaznak, bennük tizenhét kötet, ami összesen ötezer aktát jelent. A másik fond tartalmazza a tájékoztató iratokat, ahol ugyancsak két dosszié található. Az egyikben 174 kötet lelhető fel, ami 55 ezer lap, továbbá 62 kötet a másikban, ami 27 ezer lap. Márton Áronról 236 kötetnyi anyag van összesen.

A zarándoklat harmadik napja Márton Áron püspökké szentelésének helyszínén, a kolozsvári Szent Mihály-templomban kezdődött, ahol Kovács Sándor főesperes köszöntötte a zarándokokat, majd elkísérte őket a piarista templomba, ahol egykor a nagy püspök a szószékről tanította a fiatalokat.

Végül Gyulafehérváron a püspöki palotát, Márton Áron egykori dolgozószobáját és kápolnáját, továbbá a székesegyházat és a kriptát keresték fel a zarándokok. A zarándokokkal tartó Szabó Gyula nyugalmazott plébános a püspöki kertben felelevenítette 1980. szeptember 21-e emlékezetes pillanatait, amikor Márton Áron utoljára még magához hívatta a kis- és nagyszeminárium növendékeit és tanárait. Ma is őrzi azt a rózsafüzért és szentképet, amelyeket akkor megáldott számukra a püspök.

Márton Áron püspök születésének 120. évfordulója alkalmából 2016-ban a nemzetpolitikai államtitkárság Márton Áron-emlékévet hirdetett. Az ő támogatásuknak köszönhetően a X. Márton Áron-zarándoklaton mintegy húsz diák is részt tudott venni. Továbbá jutalomkirándulásként – a Kárpát-medencei Márton Áron-vetélkedőn elért jó eredményekért – a helyi plébános támogatásával három kézdiszentkatolnai fiatal is jelen lehetett a zarándoklaton.

„A zarándoklat előtt csak annyit tudtam Márton Áronról, hogy ő volt Erdély püspöke, és büszkének kell lennünk rá, de nem tudtam, miért volt ő olyan nagy ember. A zarándoklat során rájöttem, miért kell példaképünknek tekinteni, rájöttem, miért nevezzük őt emberkatedrálisnak” – számolt be a zarándoklatról Opra Júlia, a csíkszentdomokosi Márton Áron Általános Iskola tanulója.

„Számomra a zarándoklat egy feltöltődést, újjászületést jelentett, de ugyanakkor kihívást is. Az elején nagyon féltem, hogy az egészet unni fogom, de nem így történt. Úgy érzem, nagyon sok új dolgot tanultam meg Márton Áronnal kapcsolatosan, és számomra Bara Ferenc csíkdánfalvi plébános beszéde maradt meg leginkább” – mesélt élményeiről Csató László, a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnázium tanulója.

A zarándokokkal tartott Péterfi Attila Csongor, a Márton Áron püspökről készülő Zord idők csillaga című film menedzsere is, akinek saját bevallása szerint nagy vágya volt, hogy eljusson a máramarosszigeti börtönbe, s ez a vágya most teljesült. „Örvendtem, hogy ilyen sok fiatallal együtt zarándokolhattam, jó volt látni érdeklődésüket és ragaszkodásukat Márton Áron iránt” – hangsúlyozta Péterfi Attila Csongor.

* * *

Márton Áron 1915. június 12-én érettségizett és három napra rá katonai szolgálattételre jelentkezett. A császári és királyi 82. székely gyalogezred soraiba sorozták be. Az I. világháború során háromszor sebesült meg, végül tartalékos hadnagyként fejezte be katonai szolgálatát.

Az Isonzó-völgyében, Doberdón zajlott a világtörténelem leghosszabb és legvéresebb hegyi háborúja. A temesvári 61. gyalogezred tagjaként Márton Áron nyolc hónapot harcolt itt, ahol meg is sebesült 1916. július 19-én. Márton Áronnak doberdói harctérre indulása előtt az udvarhelyi állomáson édesanyja rózsafüzérét nyújtotta fel a vonat ablakán. Idős korában az első világháborúra emlékezve a püspök azt vallotta: „…az mentett meg engem.”

Márton Áron megsebesülésének 100. évfordulóján Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az erdélyi Mária Rádió önkéntes munkatársa hatnapos zarándoklatot szervez a doberdói fennsíkra: a résztvevők két nap utazást (július 28–29.) követően két napot töltenek Márton Áron szakaszvezető-zászlós nyomdokait bejárva a San Martino del Carso-i egykori harcmezőn (július 30–31.), majd végül két nap hazautazással (augusztus 1–2.) zárul a zarándoklat.

Forrás: Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség

Fotó: Márton Áron Zarándoklatok Facebook-oldala

Magyar Kurír