Tudományos folyóiratot alapított a Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Kultúra – 2019. október 11., péntek | 15:20

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat megalapításának harmincadik évfordulójához kapcsolódóan társadalomtudományokkal foglalkozó, szaklektorált folyóiratot hozott létre Máltai Tanulmányok néven.

A tudományos lap interdiszciplináris megközelítésben közöl tanulmányokat a mentálhigiéné, a pszichológia, a szociológia, a szociális munka, a szociálpolitika, a társadalomföldrajz, a pedagógia, a történettudomány, a nevelés, valamint a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetközi segélyezés területéről, egyes témákat kiemelten kezelve. Célja, hogy tudományos igényességgel, elméleti szinten is reflektáljon a karitatív gyakorlat megvalósítására, a minket körülvevő világ fontos kihívásaira, a segítőszakma meghatározó eredményeire, eseményeire, az egyes kutatások főbb irányaira és más, közérdeklődésre számot tartó szociális témákra.

A Máltai Tanulmányok arra vállalkozik, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat perspektívájából tegyen fel kérdéseket, és adjon teret, lehetőséget azok mélyre tekintő, tudományos igényű megválaszolására. A kérdések az önreflexióból fakadnak, a segélyszervezet munkájából adódóan pedig a szociális gondoskodás minden formáját érintik. A lap évente négy alkalommal, negyedévente jelenik meg egy-egy tematikus számmal; év közben elektronikusan, az interneten, év végén pedig a négy szám összevontan, nyomtatott formában is.

A folyóiratot két-két összevont számmal indítják útjára, az ünnepi évhez szorosan kapcsolódva szimbolikus, a szervezet karakterét, sajátságos karizmáját meghatározó témákkal. A honi „máltai küldetés” leginkább életre váltója, gyakorlatban megvalósítója a Magyar Máltai Szeretetszolgálat. A harmincéves szeretetszolgálat anyaszervezete, eszmei és történeti forrása azonban a ma Szuverén Máltai Lovagrendként ismert, közel ezeréves múltra visszatekintő betegápoló, ispotályos közösség, így mi mással kezdhetnék az intézmény önazonosságának meghatározását, mint története felmutatásával.

Az első dupla számban ezért a „máltai” identitás gyökereihez nyúlnak vissza, azon belül is annak magyar vonatkozásaihoz. Az első tanulmányban Hunyadi Zsolt, a Szegedi Tudományegyetem Történeti Intézetének docense tekinti át rendkívüli alapossággal a johannita (keresztes) szerzetes-lovagrend magyar történetét a 12. század közepétől a 15. század elejéig, a konstanzi zsinatig. Az elemzést egy historiográfiai összefoglalás nyitja, amely a téma legfontosabb kutatóit, illetve az általuk kijelölt szakmai irányokat mutatja be és értékeli röviden. A második fontos egység a rend történetének legfontosabb mérföldköveit villantja fel az 1113-as alapítástól egészen az úgynevezett máltai korszak kezdetéig, 1530-ig, amelyek a Magyar–Szlavón rendtartomány tevékenységében is meghatározó szerepet játszottak.

A dupla szám második tanulmánya Ribi Andrásnak, az MTA–PTE–ELTE Középkori Egyházi Archontológia Kutatócsoport tudományos segédmunkatársának munkája, Hunyadi Zsolt elemzésének időbeni folytatása: a nyugati egyházszakadás nagy korszakának a rendre gyakorolt hatásait vizsgálja, amelynek eredményeképpen a 15. század második felére egy kvázi magyar johannita ág jött létre. E tanulmányból, a fehérvári johannita konvent fennmaradt magánlevéltári anyagának felhasználásával, a magyarországi rendtartomány középkor végéig tartó történetét ismerhetjük meg.

A folyóirat hivatalos bemutatójára október 11-én 16 órakor kerül sor a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országos központjában. A bemutatón felszólal Győri-Dani Lajos, a Szeretetszolgálat ügyvezető alelnöke, amelyet követően Hunyadi Zsolt tart előadást Szent János ispotályos testvérei: A johanniták Magyarországon a 12. század közepétől címmel.

Forrás és fotó: Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria