A Hittani Kongregáció dekrétuma jóváhagyta, hogy a római rítus (Ritus Romanus) rendkívüli formájában is lehessen szentmisét bemutatni az 1962 után kanonizált szentek tiszteletére. A római rítus (Ritus Romanus) mai rendkívüli formája valójában a Szent XXIII. János pápa által 1962-ben bevezetett misszálé (misekönyv) szentmiséje. A most közzétett két dekrétumot 2020. február 22-én, Szent Péter apostol székfoglalása ünnepén írták alá.
XVI. Benedek pápa a Summorum pontificum kezdetű motu propriójának közzététele alkalmával, 2007. július 7-én a püspököknek írt levelében – az 1970-ben bevezetett liturgikus reform előtti római liturgia tekintetében – azt kérte a főpásztoroktól, hogy az 1962-es misekönyvbe illesszék be az új prefációkat és az 1962 után kanonizált új szentek emléknapjait. XVI. Benedek pápa a feladatot az Ecclesia Dei Pápai Bizottságra bízta, melyet Szent II. János Pál pápa alapított 1988-ban azzal a célkitűzéssel, hogy segítsék mindazokat, akik szeretnék megőrizni az 1970-es reform előtti spirituális és liturgikus hagyományt. Az Ecclesia Dei Pápai Bizottság tevékenységét Ferenc pápa 2019-ben a Hittani Kongregáció hatáskörébe utalta át, mely befejezte a XVI. Benedek pápa által elindított munkát.
A Hittani Kongregáció az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Kongregációval most az egész Egyháznak nyújtja a várt liturgikus gazdagodást. A most közzétett Cum sanctissima kezdetű dekrétum útmutatókat ad a római rítus rendkívüli formájához a közelmúltban kanonizált szentek tiszteletével kapcsolatban. A Quo magis dekrétum pedig közli és jóváhagyja az 1962-es misszáléba beilleszthető új prefációkat. (A prefáció az eucharisztikus ima bevezetője, mely az „Úr legyen veletek!” felhívással kezdődik, és a „Szent vagy, szent vagy, szent vagy” istendicsérettel fejeződik be.)
A Hittani Kongregáció Cum sanctissima kezdetű új dekrétuma hangsúlyozza, hogy az újabb szentek liturgikus ünneplése nem kötelező, csupán lehetőség, ennek megfelelően fakultatív marad. Aki a rendkívüli rítus kalendáriumát szeretné követni az új szentek ünneplésében, a megfelelő liturgikus szabályok szerint szabadon választhatja azt. A dekrétum magyarázatában szerepel, hogy a miséző papot a választásnál a megfelelő lelkipásztori érzék vezesse, azaz legyen tekintettel a hívek lelki igényére.
A Quo magis dekrétum új prefációi is szabadon választhatók. Az új lehetőség azonban nem szünteti meg a korábban engedélyezett prefációk használatát, melyeket adott helyeken és intézményekben már bevezettek. Egybeesések esetén, amikor több forma is kínálkozik, lehetőség van választani a most jóváhagyott és a korábban engedélyezett formák közül.
A Hittani Kongregáció ezen új dokumentuma kiemeli a harmóniát, mely összefűzi a római pápák különböző időszakait, főként Szent XXIII. János pápát, Szent II. János Pál pápát, Szent VI. Pál pápát és XVI. Benedek emeritus pápát illetően.
A Quo magis dekrétum végül arra buzdítja a híveket, hogy újra és újra fedezzék fel az Egyház liturgikus kincseit.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria