Van Édesanyánk – Megjelent a Szűz Máriáról szóló népi imádságok gyűjteménye

A 2015-ben elhunyt Erdélyi Zsuzsanna a magyar szakrális néprajz egyik legkiemelkedőbb kutatója volt. A magyar nyelvű népi Mária-imádságok felkutatását és megörökítését különösen is szívügyének tekintette, ám az 1959 és 1985 között zajlott, országos és határon túl kiterjedő gyűjtő- és lejegyző munkájának gyümölcsét egyéb felkérései, majd halála miatt már nem tudta kötetben megjelentetni.

A gyűjtemény végül Medgyesy S. Norbert művelődéstörténész gondozásában, az MMA és a Szent István Társulat kiadásában jelent meg. A könyvben közölt Mária-énekek Németh István népzenegyűjtő, hangmérnök szerkesztésében CD-ROM-on is meghallgathatók, az énekek tartalmi motívumainak képzőművészeti párhuzamait Havas Gyöngyvér művészettörténész kutatásaként klasszikus és népi Mária-ábrázolások illusztrálják. 

A január 13-i könyvbemutatón megjelentek Erdélyi Zsuzsanna családtagjai, köztük lánya, Dobozy Borbála csembalóművész, Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára; Kontsek Ildikó, az esztergomi Keresztény Múzeum Igazgatója, valamint Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója.

A jelenlévőket Juhász Judit, az MMA szóvivője köszöntötte, kiemelve, a bemutatandó kötet egy hatalmas pályamű koronája. Ezt követően Kucsera Tamás Gergely idézte fel Erdélyi Zsuzsannával kapcsolatos személyes emlékeit. A kötetet szerkesztői, Medgyesy S. Norbert, Németh István és Havas Gyöngyvér ismertették Juhász Judit moderálásával.

A múlt vagy a jövő könyve ez? – tette föl az első kérdést Juhász Judit. Medgyesy S. Norbert kifejtette, mindenképpen a jövőé, hiába mondják sokan, témája már „skanzenbe való”. Erdélyi Zsuzsanna több évtizedes gyűjtőmunkája keretében a népi Mária-költészet több műfaját is érintette; népénekeket, legendaballadákat, parasztbibliai történeteket és archaikus népi imádságokat a teremtés történetétől egészen az utolsó ítéletig. A gyűjtemény azonban nem az utolsó ítélettel zárul, s ez az, ami igazán jellemzi Erdélyi Zsuzsanna lelkületét – fejtette ki a művelődéstörténész. A kötet utolsó két fejezetét Máriának, a Magyarok Nagyasszonyának, illetve Máriának mint közbenjárónak szentelte a szerző. 

A kötet azért is a jövő könyve, mert ezek az énekek újraénekelhetők, használhatók a hitoktatásban, szertartásokon és a „lelki önellátásban”.

Medgyesy S. Norbert hozzátette, egy kutató, amikor szereti témáját, nehezen tud objektivitásra törekedni, Erdélyi Zsuzsanna azonban sosem tért el a tudományos követelményektől. Így adta témáját az utókornak, éreztetve mély Mária-tiszteletét, amit gyakorló édesanyaként különösen is fontosnak tartott. 

Ezt követően Németh István népzenegyűjtő, a kötethez mellékelt CD-ROM szerkesztője ismertette munkáját. Elmondta, terjedelmi korlátok miatt döntöttek kotta helyett a CD-melléklet mellett, így az énekek különböző változatait is be tudják mutatni, szemléltetve sokszínű zenei világukat.

Havas Gyöngyvér művészettörténész az úgynevezett ponyvairodalom műfaját ismertette, hiszen a népi Mária-énekek ilyen formában maradtak fenn az utókor számra. Ebben az esetben a ponyva kifejezés alatt nem gyenge minőségű irodalmi alkotásokra kell gondolni, hanem olcsó, néhány krajcárért vásárolható nyomtatott füzetecskékre, melyeknek éppen az volt a céljuk, hogy minél több hívőhöz eljussanak a búcsús énekek. A ponyvák nagy szerepet kaptak a mindennapok Mária-tiszteletében, hiszen a népi vallásosságban szenképekként is használták őket, sőt, mágikus erőt is tulajdonítottak nekik. A füzetecskék között minőségi alkotásokat is találhatunk, fa- és rézmetszetekkel illusztrálva. Sok szövegváltozat a ponyvák közvetítésével maradt fent, így ezek az olcsó füzetecskék a hagyomány tovább éltetéséért is feleltek.

A könyvbemutató végén Dobozy Borbála csembalóművész mondott köszönetet Erdélyi Zsuzsanna családja nevében. Kifejtette, bár édesanyjának már nem maradt ideje a Mária-kötet kiadására, a nagy becsben tartott gyűjteményt rendszerezve, sőt, tartalomjegyzékkel ellátva hagyta az utókornak. Külön kiemelte Medgyesy S. Norbert munkásságát, amiért a kötet gondozása során végig Erdélyi Zsuzsanna szellemében dolgozott.

Az eseményen közreműködött a Villő Énekegyüttes, akik a kötetben szereplő Mária-énekekből és imádságokból adtak ízelítőt. 

Fotó: Merényi Zita

Benke Zsuzsa/Magyar Kurír