Van reménységünk! – Udvardy György érsek üzenete a nagyhétre

Nagyhét kezdetén vagyunk, ahová Egyházunk vezetett el bennünket, a nagyböjti készület eszközeivel, amikor arra indított minket, hogy az imádság, a bűnbánattartás és a böjt gyakorlatai által készítsük fel lelkünket húsvét titkának ünneplésére.

Nagyböjt szándékoltan elvezet bennünket a húsvéthoz. Arra indít, hogy méltó módon tudjuk ünnepelni húsvét ünnepét, őszinte bűnbánatot tartsunk, imádkozzunk azokért a testvérekért, akik most készülnek a keresztség felvételére, és imádkozzunk önmagunkért, hogy újból felfedezzük saját istengyermeki méltóságunkat. Hiszen az élet küzdelmeiben sokszor kudarcot vallunk, terheinek hordozásában néha megfáradunk, talán célt is tévesztünk, de éppen húsvét titkának az ünneplése, a szent három nap abban erősít bennünket, hogy Jézus Krisztus kereszthordozása, tanítása, halála és föltámadása a mi utunk is.

Van reménységünk. Átéljük közösen, az idén is egészen sajátos módon Jézus életének misztériumát.

Tanít az Atyáról, bemutatja szeretetét, engedelmes Neki, mindenben azt akarja tenni, ami az Atyának jó. Mert a Fiú szereti az Atyát. S ebben a szent három napban, az erős napokban azt éljük át, hogy nemcsak tudunk az Atyáról, nemcsak fölismerjük az Ő szeretetét, hanem Jézus bevon bennünket ebbe az atyai szeretetbe. Átadja nekünk. Éppen a kereszt által.

A nagyböjt utolsó ideje a szent három nap, az Egyház életében hagyományosan az az időszak, amikor elmélkedik a Miatyánk lelkületén, az Egyház a hitvallás tartalmán, mert ez újítja meg a lelkünket. Erre készülünk mi is.

Szerettünk volna az idén a korábban kialakított hagyománynak megfelelően ünnepelni, sajnos erre most sem kerülhet sor. De ünnepet akarunk családjaink életében. Ünnepet akarunk időseink, betegjeink életében. Ünnepet akarunk a fiatalok életében,

ne adjuk fel az ünnep utáni vágyódásunkat.

S Jézus, a maga útjával, tanításával, életpéldájával erőt ad nekünk. Erőt ad mindennapi keresztjeink hordozásához. Erőt ad nekünk az értelem kereséséhez, ahhoz, hogy bízzunk a jónak az erejében. A szent három nap azt kívánja tőlünk, hogy mint engedelmes gyermekei az Egyháznak, kapcsolódjunk be, akár a tévéközvetítésen keresztül, egyéb eszközökön keresztül a szent három nap ünneplésébe. Tudom jól, hogy idén is csak kevesen vehetnek részt fizikailag a liturgikus alkalmakon. S mégis úgy gondolom, hogy mi a kapcsolatunkat nem virtuális módon, nem a technikai eszközök segítségével éljük meg, hanem a Lélek közösségében. Akit Krisztustól kaptunk meg. S ez erősít meg bennünket, hogy az Istent valóban Atyánknak tekintsük, hogy saját méltóságunkat igen nagyra értékeljük, hogy reménységünket engedjük újjáteremteni az Istentől.

Áldott ünnepet kívánok minden kedves testvéremnek! Külön kívánom ezt a paptestvéreknek, akik maguk is keresik az ünneplés módját, és a legjobbat és a legigazabbat akarják adni azoknak a híveknek, akiket elérnek, vagy akikhez a technikai eszközökön keresztül tudnak szólni. Áldott ünnepet kívánok a családoknak, kívánom ugyanezt az idős, beteg testvéreinknek, és hisszük, a Lélekben való közös ünneplésünk megerősíti reményünket, újjáteremti szeretetünket, és engedi, hogy hitben való döntéseket hozzunk. Áldott ünneplést kívánok minden testvéremnek!

Forrás: Veszprémi Főegyházmegye

Fotó: Bókay László

Magyar Kurír