Az utolsó meditáció végén Ferenc pápa a következő szavakkal fordult a lelkigyakorlatos mesterhez:
„Kedves atya, hálásan köszönöm mindenki nevében ezeket az elmélkedéseket, amelyekkel kísért bennünket ezekben a napokban. Mindez ma tovább folytatódik a Kongó, Dél-Szudán és Szíria érdekében meghirdetett böjti- és imanappal.
Köszönjük, atya, hogy beszélt nekünk az Egyházról, hogy hallatta az Egyháznak, ennek a kis nyájnak a hangját, és köszönjük, hogy óva intett bennünket attól, hogy bürokratikus világiasságunkkal lekicsinyítsük azt.
Köszönjük, hogy emlékeztetett bennünket arra, hogy az Egyház nem kalitka a Szentlélek számára, hogy a Szentlélek ki is repül és kint is dolgozik. Az idézeteivel megláttatta velünk, hogy a Szentlélek miként dolgozik a nemhívőkben, a „pogányokban” és más felekezetek hívőiben. Isten Szentlelke egyetemes, ő mindenkié. Ma is vannak Kornéliusz századosok és Péter börtönőrei, akik keresik bensőjük hangját és meg tudják különböztetni azt, amit hallanak.
Köszönjük ezt a hívást, hogy nyissuk meg magunkat félelem és merevség nélkül, fogékonyan a Szentlélekre, hogy ne mumifikálódjunk a struktúráinkban, melyek bezárnak bennünket. Köszönöm atya, és kérem, hogy továbbra is imádkozzon értünk. Ahogy az elöljáró anya mondta a nővéreknek: Emberek vagyunk. Bűnösök, mindnyájan. Köszönöm atya, az Úr áldja meg Önt.”
A kápolnában tartott hálaadás után Ferenc pápa a Római Kúria bíborosaival és püspökeivel együtt délelőtt fél tizenkettőkor visszatért a Vatikánba.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria