Vértanúsága színhelyén, Litéren emlékeztek a 70 éve meggyilkolt Bódi Magdira

A jubileumi megemlékezés – a 2005-ben útjára indult hagyományhoz híven – a litéri temetőben, Bódi Mária Magdolna sírjánál vette kezdetét, ahol több százan gyűltek össze, hogy imával kérjék a huszonnégy évesen vértanúságot szenvedett munkáslány boldoggá avatását. Erdő Péter bíboros, Márfi Gyula veszprémi érsek és Seregély István nyugalmazott egri érsek, állami és települési vezetők, valamint a Bódi család tagjai helyezték el a megemlékezés virágait a sírnál.

Az egybegyűltek ezután a dicsőséges rózsafüzért imádkozva átvonultak a vértanúság színhelyére, a helyi általános iskola udvarára, ahol bronzszobor őrzi Bódi Mária Magdolna emlékét.

Itt Loridán Kittinek a Veszprémi Főegyházmegye irodalmi pályázatára beküldött írását olvasta fel Tóth Eszter, amelyben a középiskolás szerző egyes szám első személyben idézi fel Magdi életét. Az emlékműnél az egyházi, állami és települési vezetők, a Bódi család és Bódi Mária Magdolna tisztelői elhelyezték koszorúikat, illetve a szűzi vértanúhoz illő fehér virágokat, majd hálaadó szentmisével folytatódott a megemlékezés.

„A világban üldözést szenvedtek, de bízzatok, mert én legyőztem a világot!” – kezdte a János-evangéliumból vett idézettel szentbeszédét Erdő Péter bíboros, majd rámutatott: Krisztus halálának és feltámadásának húsvéti misztériuma titokzatos fénnyel ragyogja be ezeknek a napoknak a liturgiáját, s ebben a világosságban újra meg újra felfedezzük, hogy mit jelent kereszténynek lenni.

Bár a szentmise olvasmánya az Apostolok cselekedeteinek az a részlete volt, amelyben a szegények szolgálatára rendelt hét diakónust kiválasztják, mi már előrevetítve látjuk az első keresztény vértanúnak, István diakónus bátor tanúságtételét és halálát, amely számára az üdvösség kezdete volt – fogalmazott a főpásztor.

Ez a feszültség, ez a dráma ismétlődik meg minden igazi keresztény vértanúságban – hangsúlyozta a bíboros, majd kiemelte, hogy Bódi Mária Magdolna elsőáldozó korától kezdve hitben és Krisztus szeretetében élt. A lány szülei uradalmi cselédek voltak, maga is nehéz körülmények között nevelkedett. Szerzetesi hivatást érzett, de nem nyílt rá lehetősége, hogy be léphessen valamelyik szerzetesközösségbe.

Magdi életének legnagyobb élményét az Eucharisztia, a szentáldozás jelentette elsőáldozó korától kezdve. Akkor is következetesen és hűségesen mindennap szentáldozáshoz járult, amikor a fűzfői Nitrokémia üzemének munkásnőjeként három műszakos beosztásban dolgozott – emlékeztetett Erdő Péter. – Krisztus iránti szeretete az emberekkel való viszonyát is áthatotta: szorgalmas, derűs, talpraesett embernek ismerték munkahelyén, kollégái és felettesei nagyra becsülték. Magdi a Mária-kongregáció munkájában is lelkesen résztvett, különösen a szegények és rászorulók odaadó szolgálatában – ahogyan egykor Szent István diakónus, az első vértanú is.

Szeretetszolgálat és vértanúság! Bensőséges az összefüggés a tanúságtételnek e között a két formája között. Bódi Magdolna karitatív munkáját a Katolikus Dolgozó Lányok Szövetségében végezte, ahol hamarosan csoportvezető lett. Ugyanennek a szervezetnek volt az elnöke 1941-től Boldog Salkaházi Sára szociális testvér is. Aki valóban meglátja Jézus Krisztust a rászoruló emberben, az átérzi azt is, hogy a világ nyomorúságához képest a mi lehetőségünk eltörpül – mondta a bíboros, hozzátéve: még ha az anyagi szükséget sikerülne is orvosolni, akkor sem tudnánk eltüntetni a földről minden szomorúságot, magányt, tudatlanságot és tanácstalanságot, a félelmet a jövőtől és a haláltól.

A főpásztor ennek kapcsán kiemelte, hogy a világ változásai közepette, még ha csökken is valamiképpen a nélkülözés, szegények mindig lesznek közöttünk.

Mert lehet, hogy egy-egy országban bizonyos tárgyakból, anyagi javakból nagyobb a bőség, mint hajdan, de közben egyre szűkül az ember ivóvízkészlete, és az élelmiszer-termelés kilátásai is nagy kérdéseket vetnek fel – fogalmazott Erdő Péter, majd arról beszélt, hogy az orvostudomány csodálatos eredményeinek hála ma szinte minden gyógyítható, mégis egyre nyilvánvalóbbá lesz, hogy a mind költségesebb új eljárások nem mindenki számára hozzáférhetők.

Aki az irgalmasság testi és lelki cselekedeteinek szenteli az életét, nemcsak azt éli át, hogy a fizikai és anyagi teljesítőképessége nem elegendő a hatalmas feladatokhoz, hanem azt is, hogy személyiségének kisugárzása, a hite, az emberileg átélt szeretete sem elegendő ahhoz, hogy begyógyítsa az összes lelki sebeket – világított rá Erdő Péter. – Ám a segítő szeretetben megérezheti az ember annak olthatatlan vágyát, hogy ha Istennek és embertársainknak eleget adni nem is tudunk, de legalább mindent odaadjunk.

Ez a hősies szeretet nyilvánult meg Bódi Magdolna életében, aki imádságaiban azért fohászkodott, hogy fiatalon halhasson meg, és halála közelebb vigye a fiatalokat az Úrhoz – hangoztatta a bíboros. – Isten elfogadta imáját: amikor 1945. március 23-án a fegyveres szovjet katonák rátámadtak Litéren, az óvóhely bejáratánál az asszonyokra, Magdolna ellenállt, és menekülni próbált. Ezért érték a halálos lövések. Azzal a lelkülettel halt meg, ami áldozatos életét is jellemezte. Ezek voltak utolsó szavai: „Uram, Királyom! Végy magadhoz!” Halálakor is rózsafüzért tartott a kezében.

Életszentségének és vértanúságának híre hamar elterjedt. Életének és halálának körülményeit ismerve az akkori veszprémi püspök, Mindszenty József elkezdte az egyházmegyei vizsgálatot. Mindszenty e döntésében szerepet játszott, hogy átérezte: szükségünk van a példaképekre, „mennyei közbenjárókra, akik kristálytisztán izzó szeretetük erejével többet tudnak segíteni rajtunk odaátról, mint amennyi jót életükben tehettek” – mutatott rá a főpásztor.

Hetven évvel Isten Szolgája Bódi Mária Magdolna vértanúhalála után ismerjük fel életében és halálában a keresztény életszentség ragyogó példáját! – szólította fel a híveket Erdő Péter. – Egy olyan életszentségét, amely Isten segítségével mindenki számára elérhető. Akármilyen környezetből származunk, akármilyen nehéz körülmények között élünk, akármilyen az egészségünk, mindig nyitva áll előttünk a Krisztusnak való teljes odaadás lehetősége. Ez pedig azt jelenti, hogy nagyot alkothatunk, és Krisztussal naggyá válhatunk.

A szentáldozást követően Bódi Magdolna unokahúga, Kovács Elemérné Bódi Mária mondta el Markója László néhai kislődi plébános versét, amely szintén a hét évtizede elhunyt Magdi alakját idézte fel. Ezután Márfi Gyula érsek emléklapot adott át a 70 év — 70 kilométer elnevezésű kerékpáros zarándoklat résztvevőinek, köztük Juhász Gábor budapest-vizafogói plébánosnak, a zarándokút lelkivezetőjének.

A biciklisek Bódi Mária Magdolna szülőfalujától, Szigligettől halálának helyszínéig járták végig a vértanú életének legfontosabb színtereit, érintve Badacsonytördemicet és Köveskált, majd Balatonfűzfőt. A Szécsi Ferenc balatonfűzfői plébános által kezdeményezett zarándoklatot hagyománnyá szeretnék fejleszteni.

A túra előestéjén, április 16-án Szigligeten Márfi Gyula érsek mutatott be szentmisét a Szűz Mária neve tiszteletére szentelt templomban, majd a templom mellett emléktáblát avatott a falu szülötte emlékére. Ezt követően a balatonfűzfői gyártelepen áldott meg emléktáblát a veszprémi érsek a kerékpártúrán résztvevők jelenlétében április 17-én. Bódi Mária Magdolna egykor az itteni Nitrokémia gyár üzemében dolgozott. A zarándokok szombat reggel kerekeztek át Fűzfőgyártelepről a szomszédos Litérre.

Az itt bemutatott ünnepi szentmisén részt vett Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, Polgárdy Imre, a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, Litér és a környező települések polgármesterei, valamint a Bódi Mária Magdolna életét meghatározó helységek településvezetői. A szertartáson közreműködött a balatonalmádi Szent Ignác kórus, valamint Pitti Katalin operaénekes.

A litéri megemlékezés kiállításmegnyitóval zárult kora délután a község templomában: a Veszprémi Főegyházmegye Szaléziánum Érsekségi Turisztikai Központja által meghirdetett képzőművészeti pályázat alkotásaiból nyílt tárlat, és bemutatták az irodalmi pályázatra született műveket tartalmazó antológiát is.

Erdő Péter bíboros ünnepi szentbeszéde teljes terjedelmében elolvasható az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye honlapján.

Fotó: Lambert Attila

Agonás Szonja/Magyar Kurír