Vissza a gyökerekhez – Nincs gazdaság etika nélkül

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

A KETEG Oikonomia Kutató Intézet Alapítvány gondozásában jelent meg Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről avagy a polgári gazdaságról című könyve válogatott részleteinek magyar fordítása. Magyarországon hamarabb olvashatjuk 18. századi olasz filozófus, közgazdász, katolikus pap gondolatait, mint az angolok és a franciák, a magyar fordítás ugyanis közvetlenül a spanyol, a portugál és a német után látott napvilágot.

Genovesi munkássága Nápolyban ugyanarra az időszakra esik, amikor Adam Smith Angliában megírta a nyugati közgazdaságtant meghatározó nagy műveit. A kötet bemutatása alkalmából nyilvános vitát szervezett a domonkos nővérek és az ÉrMe Alapítvány együttműködésével létrejött Oikonomia, hogy ezzel párbeszédet kezdeményezzen a magyar közgazdász-társadalomban a Genovesi gazdaságszemléletét meghatározó polgári, erényetikai közgazdaságtan és az Adam Smith neve által fémjelzett politikai gazdaságtan képviselői között. A Magyar Tudományos Akadémián tartott előadás a nagy érdeklődésre való tekintettel a tervezett konferenciaterem helyett a mintegy 300 főt befogadó nagyelőadóban kapott helyet.

A rendezvényt a védnökséget vállaló Lévai Anikó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete nyitotta meg. Személyes példáján keresztül mutatott rá, miért érték egy édesanya számokban nem mérhető gyermeknevelő munkája.

A gazdaság erényetikai megközelítésében kulcsszerepet játszik az ember. Belső motivációját, alkalmazkodóképességét, kreativitását nagymértékben a családban kapott nevelés alakítja – emlékeztetett az ötgyermekes édesanya a gyerekek mellett végzett munka racionalitását hangsúlyozva.

Lévai Anikó szerint fontos, hogy a polgári és a politikai szemlélet között létrejöjjön a párbeszéd, hiszen elengedhetetlen, hogy megtaláljuk a változást abban a világban, ahol „az emberiség egyik része éhezik, a másik plasztikai műtétekkel faragtatja le a felesleget”. Van alternatíva, rajtunk áll, hogy készek vagyunk-e szembemenni a profit maximalizálására törekvő uralkodó szemlélettel.

Baritz Sarolta Laura OP bevezetőjében azt fejtette ki, miért sarokkő a polgári gazdaságtan történetében Antonio Genovesi 18. században írt munkája. Rámutatott, a hazai gazdaságtörténeti értekezések túlnyomó hányada a haszon maximalizálását tekinti kiindulópontnak, így Genovesi szemlélete komplexebbé, árnyaltabbá teheti a közgazdaságtant.

Genovesi könyve az erényetika szellemében íródott, a 15–18. századi latin nyelvű Európa civil gazdasági gondolkodásának jegyében. A katolikus pap a nápolyi egyetem tanszékvezető tanára volt. Könyve, elvei és státusza alapján hiánypótló helyet foglal el a közgazdasági elmélettörténetben – fejtette ki Baritz Sarolta nővér.

Barcza György, a rendezvényt és a könyv megjelenését támogató Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója méltatta a KETEG tevékenységét a gazdaság erényetikai szemléletének terjesztésében.

Horváth László, a Budapesti Corvinus Egyetem docense szerint nem Adam Smith szemlélete áll szemben Genovesi erényetikai megközelítésével, hanem az, ahogy későbbi korok leegyszerűsítették és értelmezték a főáram emblematikus alakjának elméletét. A docens kifejtette, mennyit változott Adam Smith emberképe két műve – az 1759-ben megjelent Az erkölcsi érzelmek elmélete című írása és a későbbi, 1776-ban napvilágot látott A nemzetek gazdagsága között. Míg az elsőben az embert az önzetlenség fogalmával jellemezte, addig a másodikban az önérdek dominanciáját mutatta be.

Stefano Zamagni, a bolognai egyetem közgazdászprofesszora, az Igazságosság és Béke Pápai Tanácsának tagja, Ferenc pápa gazdasági tanácsadója bár kimondta, hogy a két paradigma – a politikai és a polgári gazdaságtan – szemben áll egymással, ugyanakkor Adam Smith és Genovesi gazdaságszemléletét bemutatva a meghatározó különbségek mellett számos közös pontra is felhívta a figyelmet. Zamagni szerint, látva korunk problémáit, a polgári közgazdaságtannak egyre nagyobb szerepet kell kapnia. Bár a mai helyzetet leírva válságról beszélt, mégis bizakodóan szólt a változás lehetőségeiről, köztük a szemléletformálást elősegítő KETEG-képzést is kiemelte. Az olasz közgazdászprofesszor megfogalmazta, hogy 25-30 év, és a polgári szemlélet nyújtotta perspektíva előtérbe fog kerülni, mert a globalizáció, az erőltetett növekedés próbára teszik az utilitarista paradigmát.

Az előadó arra is rámutatott, a két közgazdász antropológiai kiindulópontja közötti eltérés az első meghatározó különbség: míg Adam Smith szerint az ember természeténél fogva legfeljebb barátságot érez a felebarátja iránt, addig Genovesi testvériségről beszél. A Smith-féle szemlélet szerint el kell vágni minden kapcsolatot az etikával és a politikával, Genovesi viszont e kapcsolat fenntartásának fontossága mellett foglal állást. A politikai gazdaságtan a profit maximalizálása okozta negatív környezeti következményeket elfogadja, megoldásukat a politikára bízza, ezzel szemben a polgári szemlélet a moralitás elsődlegességét hirdeti. Adam Smith a „totális jó” mint cél mellett érvel, mely természetszerűleg kiszelektálja a gyengébben teljesítőt, a kevésbé hatékonyt, Genovesi felfogása viszont a közjót tekinti célnak, soha el nem fogadva azt, ha bárkit is kizárnak belőle.

Végül korunk és jövőnk válságjelenségeire reflektált Stefano Zamagni, szólt az egyenlőtlenségek kiéleződéséről, a munkaerő 30-40 százalékát kiváltó intelligens robotok hozta változásról, az Easterlin-paradoxon (a folyamatos gyarapodás nem növeli az ember boldogságérzetét) jelenségéről. Gondolatait összegezve Rabindranáth Tagore egyik verséből idézett: „Ha lemegy a nap, ne sírj, mert könnyeid függönyén át nem látod meg a csillagokat.”

Paul Dembinski, a Freiburgi Egyetem közgazdászprofesszora, pénzügyi szakember szerint ma rabjai vagyunk a tranzakciós folyamatoknak, és az a jövő fő kihívása, lesznek-e terek körülöttünk, ahol a személyesség elve, a kapcsolatok érvényesülnek.

Míg a tranzakció a hatékonyság jegyében jön létre, a hasznosság elvét követi, és nincs jövő előtte, addig a kapcsolat az időben valósul meg, van múltja és jövője. Egy olyan folyamat, mely soha nem egyenlítődik ki, amit a személyesség, a bizalom táplál. Ami a hatékonyságot illeti, erőforrásaink végére értünk, jövőteremtő a kapcsolatok építése lehet – vélekedett a pénzügyi szakember. – A közgazdaságtannak, bár önálló tudomány, vissza kell térnie a gyökerekhez, a 18. században lerakott alapokhoz, amikor bátran támaszkodott az etika és metafizika alapvetéseire. 

Antonio Genovesi Értekezések a kereskedelemről avagy a polgári gazdaságról című könyve a Kairosz Kiadónál jelent meg.

Fotó: Merényi Zita

Trauttwein Éva/Magyar Kurír