Zalka János győri püspökre emlékeztek szülőfalujában

„A nemzetek világosságává teszlek, hogy üdvösségem eljusson a föld határáig” (Iz 49,6) – idézte szentbeszéde elején Veres András az Izajás könyvéből vett olvasmányt. – Izajásnak az a küldetés jutott, hogy ne csak a választott nép fiaihoz szóljon, hanem minden nemzet prófétája legyen. Mi is mindnyájan Isten prófétái, küldöttei vagyunk. Keresztségünk által Isten gyermekei lettünk, és feladatunk az, hogy ahová a Gondviselés állít bennünket, ott Istenről tanúságot tegyünk, és segítsük egymást az üdvösség útján. E falu szülötte, Zalka püspök úr azt a feladatot kapta, hogy egy egyházmegye, sőt, bizonyos értelemben az egész nemzet prófétája legyen.

Szent II. János Pál pápát idézte a püspök, aki a 2000-es évek elején Az Egyház Európában (Ecclesia in Europa) kezdetű apostoli buzdításában világossá tette, hogy immár Európa is missziós területté vált. – Szükség van prófétákra, hiteles keresztényekre, akik nemcsak a családban, hanem baráti környezetben, munkahelyen vagy a társadalmi élet különböző színterein tanúságtételükkel segítik embertársaikat, hogy közelebb kerülhessenek Istenhez. Prófétának lenni sohasem volt könnyű, voltak, akik küldetésükért az életükkel fizettek. Napjaink prófétáinak is számolniuk kell az erős ellenállással – hívta fel a figyelmet a győri főpásztor.

Majd arra biztatott, az Izajásnak adott isteni kinyilatkoztatás mellett jussanak eszünkbe Jézus szavai: „Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5,14). Mindnyájunknak, akik Isten gyermekei vagyunk, akik Jézus Krisztus evangéliumát éljük és hirdetjük, ilyen fényforrássá kell válnunk. Krisztustól olyan fényességet kaptunk a szívünkbe, az életünkbe, ami mások számára is ragyog. János evangéliumában olvashatjuk: „Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága” (Jn 8,12).

Hogy mennyire tudok másoknak világítani életemmel, szavaimmal, cselekedeteimmel, az attól függ, hogy milyen kapcsolatban vagyok a fényesség forrásával, Istennel. Vannak, akik a világosság helyett a sötétséget választják. Így volt ez Jézus korában, és így van ez ma is. Pál apostol filippiekhez írt gondolata segítsen bennünket abban, hogy minden megpróbáltatás ellenére komolyan vegyük prófétai küldetésünket – kívánta Veres András –: „Zúgolódás és huzavona nélkül tegyetek meg mindent, hogy kifogástalanok és tiszták legyetek, Istennek ártatlan gyermekei a gonosz és romlott nemzedékben, amelyben úgy kell ragyognotok, mint a csillagoknak a mindenségben” (Fil 2,14–15).

Élő példaként áll előttünk e falu szülötte, Zalka János püspök is. Mindig merjünk Isten gyermekeiként élni és az Ő evangéliumáról tanúságot tenni. Isten mindig a segítségünkre lesz, és biztosak lehetünk afelől, hogy semmi és senki nem tudja Isten Egyházát megsemmisíteni – hangsúlyozta a püspök. – Ne késlekedjünk tanúságot tenni a világ világosságáról, Jézus Krisztusról, és akarjunk az Ő nyomdokaiba lépni, legyünk világossággá mások számára is. Alázattal, szépen írt erről Sík Sándor: „Az Isten küld, testvéreim, tinéktek / Hogy sugarai eleven tüzét, / Amik Arcáról a szívembe égtek, / Sugározzam csendesen szerteszét / A testvéreknek, kik az éjben járnak. / Az Isten küldött, szentjánosbogárnak.”

A szentmisét követően a Zalka János püspök által a község határánál építtetett Sarlós Boldogasszony-kápolnában imádkozott a Győri Egyházmegye főpásztora és Szaradits József plébános.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Szabó Béla, Kriston Pál, Németh Ernő

Magyar Kurír