A Szentatya mindenekelőtt megköszönte a munkájukat, amelyet sajátos karizmájukkal a gyermekek és fiatalok evangelizálásáért végeznek az oktatáson és nevelésen keresztül. Az intézmény bicentenáriuma lehetőséget kínál arra, hogy visszatérjenek az alapítók eredeti elképzeléseihez. Szolgálatuk ma már jelen van a világ különböző országaiban, műveiket teljesen az Úrra bízták és a diákokat minden erejükkel a teljes emberi fejlődést szem előtt tartva szolgálják.
Az iskolatestvérek ma a világ szegénységtől és főként a fiatalok munkanélküliségétől sújtott régióiban tevékenykednek, ezért a pápa arra buzdította őket, hogy igazi atyai szívvel az Isten szerető és együttérző arcát tükrözzék diákjaik felé. Hivatásuk jegyében a perifériákat választják, ami már önmagában is tanúságtétel a világ előtt, melynek arcát eltorzítják a háborúk, a közöny és a leggyengébbek elutasítása. Buzdította őket, hogy segítsék az ottani fiatalok sok okból összetört álmainak megvalósulását, hogy a háborús területeken élő gyermekek se veszítsék el a képességüket, hogy mosolyogjanak.
A Szentatya Péter utódaként bátorította őket, hogy szorosan működjenek együtt azokkal az egyházmegyékkel, ahol missziót teljesítenek, és tartsák távol maguktól a gőg, a bezárkózás, a megosztottság és a pletykálkodás szellemét.
Nagykáptalanjuk végén megújítják majd a Szűzanya Szeplőtelen Szívének tett felajánlásukat, ezért pedagógiájukban segítse őket Mária teljes „igenje”, mellyel egészen belesimult Isten üdvözítő tervébe. A Szűzanya segítse őket a kezdeti buzgalom megőrzésében, hogy alázatosan, az Istenbe vetett bizalommal, valamint gyengédsége és irgalma jegyében örömmel tudjanak szolgálni! – zárta beszédét Ferenc pápa a Keresztény Iskolatestvérek római nagykáptalanjának 64 tagjához.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria