A hitélet közösségi élet – Veres András püspök elmélkedéssorozatot indított a Miatyánkról

Hazai – 2018. február 22., csütörtök | 18:50

Szentmisét mutatott be Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban február 16-án. A szertartás, melyen a főpásztor megkezdte elmélkedéssorozatát az Úr imájáról, a nagyböjti pénteki zarándoklatok első alkalma volt.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A szentmisén a győr-kisbácsai, a győr-nagybácsai, a győr-pinnyédi, a győr-révfalui, a győr-szigeti, a győr-újvárosi, valamint a győri Árpád-házi Szent Erzsébet Lelkészséghez tartozó hívek és lelkipásztoraik vettek részt. Koncelebrált Kaposi Gábor révfalui plébános, egyetemi lelkész, Martos Levente Balázs, a Győri Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet prefektusa, Németh Gábor kisbácsai plébános, Németh József, az Árpád-házi Szent Erzsébet Lelkészség plébánosa, valamint Zsebedics József nyugalmazott győr-szigeti plébános.

A győr-révfalui hívek gyalogos zarándoklat keretében érkeztek a Szentháromság-templomtól a székesegyházba. A szentmise előtt a résztvevők keresztutat jártak Kaposi Gábor plébános vezetésével.

„Gyakran érezzük azt, hogy többet kellene imádkoznunk – kezdte szentbeszédét Veres András püspök. – Ugyanakkor azzal próbáljuk mentegetni magunkat, hogy nincs időnk. Az is fontos, hogy ne csak többet, hanem elmélyültebben is imádkozzunk, hiszen nem a mennyiségen, hanem a minőségen múlik, hogy jól imádkozunk-e, vagy sem. Előfordul, hogy minden törekvésünk ellenére sem tudunk összeszedettek lenni az imádságban. Isten azonban látja, hogy mi lakik a szívünkben. A mennyiség és a minőség megítélését bízzuk hát Istenre, és tegyünk meg mindent azért, hogy többet, elmélyültebben, buzgóbban imádkozzunk. Keresztény életünk legértékesebb imádsága a Miatyánk. Nincs ennél tökéletesebb imádság, mert az Isten Fia, Jézus Krisztus tanította.”

A főpásztor rámutatott: „Sajnos számtalanszor válik monotonná ajkunkon a Miatyánk. Szükséges, hogy újra felfedezzük a jézusi imádság mélységét, szépségét, misztikumát. Ezért a nagyböjti péntekek zarándoklatai alkalmával szeretném, ha a Miatyánk imádságát közösen átelmélkednénk.”

„A Miatyánk minden keresztény ember közös imádsága. Ezt az imát mondják királyok és koldusok, szentek és bűnösök, tudósok és tanulatlanok, katolikusok és más felekezetűek. Közös kincsünk, amit megfelelőképpen kell értékelnünk. Miként egy lelki író fogalmaz: »a Miatyánk imádsága az Úr varratlan köntösének az a darabja, amit még nem téptünk szét.« És reméljük, hogy ezután sem fogjuk széttépni – tette hozzá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. – Ez az imádság a lelkiélet csodálatos kompendiuma, sűrítménye, üdvösségünk teljes történetét magában foglalja.”

Majd így folytatta: „Aki felfedezi a Miatyánk imádságának gazdagságát, annak megújul a hite és megerősödik az Istennel való kapcsolata. A Miatyánk minden egyes sorában az isteni szeretet nagyságát ismerhetjük fel. Nem véletlen, hogy az ősegyházban is rendkívüli fontosságot tulajdonítottak a Miatyánknak, s mellette a Hiszekegynek. A keresztségre készülőknek e két imát kellett megtanulniuk, vállalva, hogy egész életükben ezek sorait váltják tettekre. Feljegyzések szerint az első miseformulákban a szentáldozás előtt közvetlenül imádkozták el a Miatyánkot, vagyis a Jézus által tanított imádságot közvetlenül a Jézussal való találkozás előtt imádkozták el keresztény elődeink.”

„Váljon imaéletünk legfontosabb imádságává a Miatyánk! Ez legyen az az imádság, amit minden körülmények között szívesen mondunk! Mert ez az imádság tud igazán kapcsolatot teremteni köztünk és Isten között. De ne felejtsük el: köztünk, hívők között is. Nem véletlen, hogy a Miatyánk többes szám első személyben van megfogalmazva. Miként Jézus mondja: »Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük« (Mt 18,20). A hitélet nem privát kapcsolat köztünk és Isten között; a hitélet közösségi élet. Akkor gondolkodunk és cselekszünk helyesen, ha a hitben való növekedésünket, a hit megélését közösségi ügyként fogjuk fel: a házastársak együtt a gyermekeikkel, a családok együtt, közösségben és Jézus Krisztus nagy családja, az Egyház közösségben kell hogy megélje a hitét, mert Isten teremtett bennünket közösséggé. Olyan természetet adott nekünk, amely közösségben tud kibontakozni. A szeretetben és az imádságban tapasztaljuk meg a közösség erejét. Az Úr arra hív bennünket, hogy imáinkat is közösségben mondjuk el. Nem cselekszik helyesen az a házaspár, ha nem imádkoznak együtt; nem tud hiteles keresztény életet élni az a család, amelynek tagjai nem imádkoznak együtt rendszeresen. Önmagát csapja be az az önmagát hívőnek valló ember, aki azt állítja, hogy nem kell templomba járnia ahhoz, hogy élő kapcsolatban legyen Istennel. Nem krisztusi gondolkodásra vall ez az érvelés” – figyelmeztetett Veres András.

A főpásztor kiemelte: Jézus földi élete során az imádságban kereste az Atyával való kapcsolatot. Imádságai alkalmával élte meg annak megerősítését, hogy ő az Atya szeretett Fia. Megkeresztelkedésekor ez a szózat hangzott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem” (Lk 3,22). Mielőtt megszaporította az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, és megáldotta az ételt. Gondoljunk arra, hogyan imádkozott Jézus a Getszemáni kertben: „Atyám, ha lehetséges, múljék el tőlem ez a kehely. De ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogy te” (Mt 26,39). Aki rendszeresen imádkozza a Miatyánkot, biztosan megtapasztalja az istengyermekség erejét, amit Jézus is megélt földi életében.

Mielőtt Jézus megtanította az apostolokat a Miatyánkra, fontos utasítást adott nekik: „Amikor imádkoztok, ne szaporítsátok a szót, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy ha ömlik belőlük a szó, nyomban meghallgatásra találnak!” (Mt 6,7). Erős a kísértés, hogy imádságainkban minél többet mondjunk. Sajátítsuk el azt az egyszerűséget, amit Jézus kért tőlünk.

„Fontos megismerni azokat az imádságokat, énekeket, amelyeken elődeink nőttek fel, de a legfontosabb a Miatyánkot jól ismerni és jó lélekkel imádkozni. Ha az apostoloknak fontos volt, hogy Jézus megtanítsa nekik a Miatyánkot, és megőrizték számunkra az evangéliumban, akkor biztosan állíthatjuk, hogy ezt nemcsak az apostolok imádkozták, hanem a Szűzanya is. És ha számára, a kegyelemmel teljes számára fontos volt ez az imádság, akkor legyen számunkra is az. Ez az első nagyböjti zarándoklat hozza meg számunkra az elhatározást: ezt a nagyböjtöt annak szenteljük, hogy hitünk, keresztény életünk alapimádságát jobban megismerjük, buzgóbban, elmélyültebben imádkozzuk, s erre bátorítsuk családtagjainkat is!” – zárta prédikációját a főpásztor.

A szentmisét követően a jelenlévők a főcelebráns vezetésével a Könnyező Szűzanya kegyképénél és Boldog Apor Vilmos püspök sírjánál imádkoztak.

A nagyböjti zarándoklatok következő alkalma február 23-án, pénteken 17.30-kor keresztúttal kezdődik a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban. Ezt követően, 18 órakor kezdődik a püspöki szentmise.

Forrás: Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Fotó: Németh Péter/Győri Egyházmegye Sajtóirodája

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria