A húsvét öröméről tartottak liturgikus szimpoziont Nyíregyházán

„Ungvári előadónk, Szolánszky Ágoston nem tudott volna eljönni, számára lehetetlen volt a határon való átkelés. Az öröm áradása azonban nem ismer sem országhatárt, sem másféle akadályt. Így sokrétűen élvezhettük a húsvét örömét. Minden előadó igyekezett eleget tenni az alapvető felhívásnak, hogy a maga sajátos témájában, illetve a megadott szempontja szerint erről beszéljen” – írta a tanszékvezető.

Szocska Ábel püspök előadásában a húsvéti ikont mutatta be, de nem csupán Krisztusnak az alvilágba való leszállását ábrázoló képet, hanem széles körű kitekintést adott a húsvéti esemény többi megfestési módjára vonatkozóan is.

Szolánszky Ágoston ungvári liturgikus tanár a vasárnap reggeli istentiszteletben elhangzó feltámadási evangéliumi szakaszokról beszélt. Tizenegy ilyen evangéliumi részlet követi egymást a liturgikus év folyamán. „Megismerhettük a végzésének, illetve felolvasásának módját a különböző tipikonok alapján. Nemcsak a kárpátaljai hagyományt mutatta be, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye gyakorlatát, hanem kitekintést adott a galíciai hagyományra, illetve a moszkvai gyakorlatra is a szertartási könyvek alapján” – olvasható  Ivancsó István összefoglalójában. Az előadó a Keleti Kongregáció által a rutén egyház számára kiadott rendelkezést is elemezte, illetve az evangéliumi szakaszokból feltáruló örömről, örömhírről is szólt.

A római katolikus egyház liturgikus gyakorlatának egy részletét is megismerhették Bákonyi János előadásának hallgatói: szemléletesen mutatta be a nagyszombat, illetve a húsvét ünneplése kezdetének legfontosabb és legszebb énekét, az Exsultetet – egyesítve az elméletet és a gyakorlatot, beszélt mind magáról a szertartásról, mind az ének tartalmáról, annak teljes szövegét bemutatva. Előadásának elején kegyelettel emlékezett meg Pákozdi Istvánról.

A görögkatolikus feltámadási szertartás húsvéti, Damaszkuszi Szent János által készített kánonjának szövegéből elemezte Ivancsó István a húsvét örömét. Előadásában igyekezett a liturgikus szövegeket megszólaltatni, miközben rendszerbe rendezte a témára vonatkozó kifejezéseket.

Pallai Béla a vasárnapi tropárokból és kontákokból fejtette ki a húsvéti örömöt. Ugyanis minden vasárnap „kis húsvét”, tehát a feltámadást ünnepeljük, ami a liturgikus szövegekben markánsan jelen van – miként az ezen való örvendezés is.

Bartha Elek debreceni professzor a magyar húsvéti népszokásokról mint az öröm forrásairól beszélt. Nem csak a görögkatolikus népszokásokat mutatta be; kitekintést adott más felekezetek húsvéti szokásaira is, illetve utalt a profán hagyományra is.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: P. Tóth Nóra

Magyar Kurír