A Magyarország Barátai Alapítvány könyvbemutatója

Kultúra – 2021. december 5., vasárnap | 16:07

November 26-án Budapesten, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola aulájában mutatták be a Magyarország Barátai Alapítvány Könyvei sorozatban megjelent Magyarokról Itáliában 1924–2014; John Sabo and Cardinal Mindszenty 1957–1971 és Segnato dalla corona di Santo Stefano, Protore d'Ungheria (Szent István Magyarország első királya koronájának jegyében) című köteteket.

Mindhárom könyvet a Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség (METEM) és a Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány (HEH) gondozta és adta ki.

A rendezvényt Zombori István történész, emeritus múzeumigazgató, a METEM titkára moderálta.

Várszegi Asztrik címzetes püspök, emeritus pannonhalmi főapát, a METEM elnöke – személyes megjelenésében akadályoztatva – üzenetben köszöntötte az egybegyűlteket.

Vizi E. Szilveszter, a MTA korábbi elnöke, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke bevezető szavaiban többek között elmondta: az Alapítvány feladatának tartja, hogy rendszeresen ápolja a kapcsolatokat mindazokkal a személyekkel, akik érdeklődnek hazánk iránt. Évente több rendezvényt tart; internetes angol és német nyelvű honlapjaival rendszeresen tájékoztat a fontosabb politikai, gazdasági, kulturális és sporteseményekről. Így profiljába illett az is, hogy az olaszországi témájú magyar, a Mindszenty bíborossal kapcsolatos angol és magyar, valamint a magyar történelem egyfajta egyházi olvasatát kínáló olasz nyelvű köteteket szponzorálja.

Az első könyv Németh László Imre kiérdemesült itáliai magyar főlelkész összegyűjtött tanulmányait tartalmazza, Magyarokról Itáliában 1924–2014 címmel. A könyvet Pál József egyetemi tanár, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese ismertette, aki a Római Magyar Akadémia tudományos igazgatója volt akkor, amikor a szerző a Pápai Magyar Intézet rektora lett. Németh László ezt a munkakörét tizenhárom esztendőn át töltötte be, ezzel egy időben a szentszéki magyar nagykövetség egyházi tanácsosa is volt, továbbá a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia római ágense; 2000 és 2020 között pedig az Olaszországban élő magyar katolikusok lelkipásztori koordinátora, 2011 és 2020 között a római Szent István Alapítvány elnöke és a Szent István Ház igazgatója. Kutatási területe az itáliai magyar katolikus emigráció 20. századi története, továbbá Mindszenty bíboros itáliai tevékenysége, valamint Zágon József prelátus hagyatékának feldolgozása.

A kötet 22 tanulmánya, amely az olasz–magyar kapcsolatokat egyházi szempontból tárgyálja, fontos forrása lesz a történészeknek, kiegészíti a világi történészek eddigi kutatásait, az olvasó pedig nemcsak a Katolikus Egyház központjának működésébe kap betekintést, hanem az anyaországtól távol, a diaszporában élő magyarok világába is – hangzott el az ismertetésben.

A második könyv – John Sabo and Cardinal Mindszenty 1957–1971 – Mons. John Sabo és Mindszenty bíboros – Somorjai Ádám bencés szerzetes szerkesztésében Mindszenty József és az Indiana állambeli South Bend egykori magyar plébánosa, John Sabo közötti kapcsolatot vizsgálja a budapesti amerikai követség Mindszenty-dobozaiban talált forrásos anyag alapján. Mint ismertetésében Deák András Miklós emeritus diplomata elmondta, Mindszenty bíboros követségi tartózkodása alatt rendszeresen tarthatott fenn egyfajta kontrollált kapcsolatot Sabo Jánossal, aki egyik South Bend-i híve, Anton Nyerges amerikai diplomata révén kerülhetett kapcsolatba a budapesti amerikai követségre menekült hercegprímással. Ez a kapcsolat tizennégy éven át tartott, 1957-től egészen a nagykövetségről való távozásáig (sőt még azon túl is), de úgy, hogy Sabo leveleit Mindszenty nem olvashatta, helyette a kapcsolattartó diplomata válaszolt. Sabo ily módon rendszeresen ellátta őt miseintenciókkal, amely összeg fölött a bíboros szabadon rendelkezhetett. Legfőbb vágya az volt, hogy gyóntatója révén ez az összeg a követség épületéből Szent Antal perselyébe kerüljön. A kijuttatott összegekről az amerikai diplomaták által készített táblázatos kimutatást is közöl a kötet.

Mindszenty bíboros Sabóval való kapcsolata döntő volt abban is, hogy elhagyja az amerikai nagykövetséget, ugyanis engedély nélkül, König bíboros közvetítésével juttatta el Sabónak azt a levelet, amelyben felkérte őt, hogy gondozza emlékiratainak sajtó alá rendezését. Ez indította el azt a folyamatot, amely előbb a Vatikánba, majd Bécsbe, onnan pedig a magyar emigráció különböző állomáshelyeire vezette a hercegprímást.

A harmadik könyv Somorjai Ádám OSB olasz nyelvű tanulmánykötete, amelyet Érszegi Márk Aurél, a Külgazdasági és Külügyminisztérium vallásdiplomáciai főtanácsadója mutatott be. Somorjai Ádám először 1984 és 1986 között töltött két tanulmányi évet Rómában, ahol erkölcsteológiából doktorált. 1993-tól rendi elöljárói ismét Rómába hívták, ahol több beosztásban dolgozott, majd 1997–től húsz esztendőn át a Vatikáni Államtitkárságon dolgozott mint magyar referens, a német szekció munkatársa, majd levéltáros. 1992 és 2020 között 24 olasz nyelvű írása jelent meg különböző olasz folyóiratokban, gyűjteményes könyvekben. Most ezeket egy kötetben adta ki az Alapítvány. A Segnato dalla corona di Santo Stefano, Protore d'Ungheria (Szent István, Magyarország első királya koronájának jegyében) című olasz tanulmánykötet végén hosszabb magyar összefoglalás található, amelyben a szerző az egyes írások születésének körülményéről szól.

Bár nem volt fő profilja, személyes ismeretségek révén Somorjai Ádám újra és újra meghívásokat kapott, hogy előadásokat tartson magyarországi történeti témákról. Első alkalommal a Gazzadában (Varese, Milano mellett) 1990-ben tartott magyar egyháztörténeti tanulmányi héten adott elő, majd a Szent Adalbert-millennium, a magyarországi bencés szerzetesség ezer esztendeje, illetve a Magyar Millennium alkalmából rendezett konferenciákon, továbbá Mindszenty József hercegprímásról is született több referátuma.

Somorjai Ádám OSB kutatásai kiterjedtek a szent, angyali és apostoli korona vizsgálatára, innen a könyv címe is. A külföldi szemlélő ugyanis a magyar kereszténységet Szent István első királyunk örökségeként értelmezi – olyannyira, hogy amikor a római kamerlengói hivatal XII. Piusz pápa halála után táviratban Rómába hívta a konklávéra Mindszenty bíborost, József helyett Istvánnak titulálta.

A szerző kutatásai rámutatnak arra, hogy maga Mindszenty is Szent István örökségének védelmében lépett fel a militáns ateizmus erőivel szemben; nem utolsósorban pedig Somorjai Ádám is Szent István monostorában lépett be bencésnek.

Forrás és fotó: Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria