A nyugatra menekült magyarok 1947-es zarándoklatáról emlékeztek meg a németországi Altöttingben

„Végignézek rongyos ruháinkon, tépett magyar zászlóinkon, és fáj a szívem, hogy ilyen koldussorsban kell élnünk – hangzott el 1947. augusztus 20-án Kótai Zoltán, a nyugatra menekült magyarok lelkigondozását ellátó vatikáni megbízott prédikációjában. – Ezért határoztuk el, hogy eljövünk a Boldogasszonyhoz. Eljön a magyar nép, és könyörögni fog azon a földön, ahol ezer esztendővel ezelőtt magyar lovak patái csattogtak az utcák kövezetén és magyar seregek pusztították a várost. E nagy pusztításból csak a kegykápolna maradt meg épségben. Szűz Máriának az ősmagyarok által épségben hagyott kápolnájába zarándokoltunk el az első nagy magyar Mária-tisztelő, Szent István király ünnepén.”

Az 1947-es zarándoklaton az akkori németországi és ausztriai magyar emigráció minden társadalmi rétege képviseltette magát: a katonatisztek, köztisztviselők és az Országgyűlés nyugatra menekült tagjai mellett részt vett az eseményen József királyi főherceg is. A zarándokok a kegykápolna falán emléktáblát helyeztek el, melyen Szent István király látható, amint felajánlja Szűz Máriának a koronát, de megtalálható rajta a magyar címer is, azonban a Szent Korona helyét töviskoszorú foglalja el. 

A kerek évforduló alkalmából megrendezett emlékzarándoklat a kegykápolna falán 1947-ben elhelyezett emléktábla megkoszorúzásával kezdődött, ezt követően Herbert Hofauer, Altötting polgármestere köszöntötte a zarándokokat. Az ünnepség keretében Cserháti Ferenc, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Spiller Krisztina müncheni magyar konzul és Funke Attila, a zarándoklat szervezője aláírták a város aranykönyvét.

Az ünnepi szentmise, melyen több száz magyar zarándok vett részt, délelőtt 11-kor kezdődött a Szent Anna-bazilikában. Cserháti Ferenc homíliájában többször is idézett Kótai Zolán 1947-es beszédéből. Felhívta mind a Magyarországról érkező, mind a németországi magyar hívek figyelmét, hogy Szent István király óta történelmünk összefonódik a Mária-tisztelettel.

A szentmise után a zarándokok „visszakísérték” a kegyszobor másolatát a kegykápolnához, ahol Cserháti Ferenc megújította Mindszenty József bíboros 1946. augusztus 25-én Székesfehérvárott elhangzott országfelajánlását. A kegyszoborral történő áldás után Passauban folytatódott a megemlékezés: a magyarországi csoportok Boldog Gizella sírját koszorúzták meg.

Forrás és fotó: Müncheni Magyar Katolikus Egyházközség

Magyar Kurír