A Száhel-övezetben uralkodó instabilitás miatt egyre több pénzt költenek fegyverekre

A védelmi költségek 2020-ban egész Afrikában átlagosan az állami kiadások 8,2%-át tették ki. Az arány jelentősen nagyobb volt a konfliktusoktól sújtott országokban, mint Mali (18%) és Burkina Faso (12%).

Ezeken a helyeken nőtt a leggyorsabb mértékben a védekezésre fordított összeg. A SIPRI adatai szerint az öt afrikai ország közül, ahol az utóbbi tíz évben jelentősen emelkedtek a katonai kiadások, háromban – Maliban (339%-os emelkedés), Nigerben (288%) és Burkina Fasóban (238%) – a szélsőségesen szegény, Szenegáltól Szudánig és Eritreáig terjedő Száhel-övezet terrorista hálózatai folytatnak harcokat.

A katonai kiadások csökkentik a helyi felelős politikusok lehetőségeit arra, hogy létfontosságú infrastrukturális beruházásokat valósítsanak meg a gazdasági fejlődés és a lakosság életkörülményeinek javítása érdekében. Ez pedig elégedetlenséget és csalódottságot okoz különösen a fiatalok körében, akik közül néhányan ezért a térségben működő gerillacsoportokhoz csatlakoznak.

A Száhel-övezet intézményrendszere gyengeségéről árulkodnak az államcsínyek is, mint például a Maliban 2020 augusztusában elkövetett puccs. A Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) a ghánai fővárosban, Accrában január 9-én megrendezett rendkívüli csúcstalálkozóján hozott döntéssel úgy akarja a puccsistákat az alkotmányos rend helyreállítására kényszeríteni, hogy lezárta a földi és légi határokat a gazdasági közösség tagországai és a tengeri összeköttetéssel nem rendelkező Mali között. Azt követően döntöttek így, hogy a puccs vezetői bejelentették, nem teljesítik ígéretüket arra vonatkozóan, hogy 2022 februárjában választásokat tartanak.

Fordította: Thullner Zsuzsanna

Forrás és fotó: Fides

Magyar Kurír