A szeretet megelőzi a tudást – Nagyboldogasszony ünnepe egyházmegyéinkben

Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök Máriabesnyőn mutatott be ünnepi szentmisét Nagyboldogasszony ünnepén, a bazilika főbúcsúján.

Mária akkor lépett be a mennybe, amikor Istent befogadta. Már a földi életútján is a mennyben járt. Befogadta Istent, és Isten is befogadta őt az isteni életbe, boldogságba, ezért nevezi őt minden nemzedék boldognak – fogalmazott a püspök.

Hogyan járhatunk az életutunk során mi is Isten országában, világában? Úgy, ha mi is befogadjuk Istent, Jézust az életünkbe, szívünkbe; átérezhetjük, hogy Ő is befogadott már bennünket. Ha képesek vagyunk a szeretet útján járni, egymást szolgálni, Isten szeretetét képviselni a világban, akkor már most a mennyországban járhatunk. Mi kell ehhez? Követni kell Máriát – mutatott rá Palánki Ferenc.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Máriabesnyői Nagyboldogasszony-bazilika Facebook-oldala

*

Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert-főszékesegyházban mutatott be szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás Nagyboldogasszony ünnepén. Az eseményen részt vett Cserháti Ferenc esztergom-budapesti segédpüspök, valamint az esztergomi papság.

Erdő Péter a szentbeszédben rámutatott: „Maga az Üdvözítő is beszél arról, hogy bizonyos események miatt különleges öröm van a mennyben. Ez pedig magának az Istennek az öröme is. Örülhet az Atyaisten, mert kedves leányát a dicsőség koronájával koronázza. Örülhet a Fiúisten, mert édesanyját, aki őt méhében hordozta és áldozatos szeretettel nevelte, maga mellé ülteti az örök boldogság királyi székébe. Örülhet a Szentlélek Isten, hiszen Szűz Máriát, akit a Szentlélek mátkájának is nevezünk, teljes fényességében fogadja.

De mi is örülünk itt a földön. Jézus feltámadásával ugyanis emberi természetünk már részesült az isteni élet közösségében. Ám maga Krisztus egyszerre valóságos Isten és valóságos ember. Szűz Mária viszont csakis valóságos ember, akinek földi élete, Isten akaratára mondott igenje és testestől-lelkestől való mennybevétele igazi és közvetlen példa a mi számunkra is. Megmutatja utunkat és hivatásunkat.”

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Mészáros József

*

Győri Egyházmegye

Mária mennybevételének főünnepén, a győri Nagyboldogasszony-székesegyház és a Győri Egyházmegye védőszentjének ünnepnapján Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke celebrált ünnepi szentmisét az egyházmegye szívében.

Nagyboldogasszony ünnepe egy igazi katolikus örömünnep, hiszen Krisztus halál feletti győzelmének így egy ember részesévé vált. Isten az üdvösség ruhájába öltöztette a Szűzanyát, ahogy a teológia mondja: testestől-lelkestől felvette őt mennybe – fogalmazott szentbeszédében a főpásztor.

VI. Pál pápa azt írta: ezt az ünnepet az Egyház mintául és vigaszul állítja az egész emberiség szeme elé, hogy végül is a reménység valósággá vált.

Nemcsak egy példaképet láthatunk a Szűzanyában, hanem egy olyan közbenjárót, aki nélkül szegényebbek, gyarlóbbak lennénk. Éppen ezért az ő megdicsőülését ne csak önmagunk számára, hanem más emberek számára is ismertté kell tennünk. Ezért van a sok Mária-kegyhely, a sok Mária-ünnep, és azért imádkozunk naponta a Szűzanyához, hogy minden ember figyelmét felhívjuk arra, hogy Istennél egy egészen különleges segítőnk, pártfogónk van.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Győri Egyházmegye

Fotó: Németh Péter

*

Kaposvári Egyházmegye

Mária mennybevételének ünnepén Varga László megyéspüspök celebrált szentmisét az andocsi Nagyboldogasszony-bazilika udvarán.

Már Jézus születése előtt is a mennyei Atya iránti szeretet határozta meg a Szűzanya életét – kezdte prédikációját a főpásztor. – Ez a szeretet tette képessé arra, hogy feltétel nélkül engedelmeskedjen és igent mondjon az Atya akaratára annak ellenére, hogy nem is egészen értette, mi történik. Ebből arra következtetek, hogy a szeretet megelőzi a tudást és az értelmet is.

Akkor fogok megérteni valakit, legyen az a Jóisten, vagy egy embertársam, ha elkezdem szeretni. Ha nem szeretem, akkor nem megértem, hanem csak információkat tudok róla. A szeretet megelőzi és kibontja a tudást, az ismeretet. A Szűzanya szerette a Jóistent és ez a szeretet tette képessé arra, hogy feltétel nélkül igent mondjon az angyal szavára. Ez a szeretet, ami mindent megelőzött, tette őt is és tesz minket is képessé arra, hogy engedelmeskedjünk Isten akaratának, szavának.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Kaposvári Egyházmegye

Fotó: Kling Márk

*

Miskolci Egyházmegye

Az Istenszülő elszenderülése és mennybevétele tiszteletét hirdeti a miskolci görögkatolikus székesegyház, amelyet éppen 110 éve szenteltek fel.

Két év után újra fényes búcsúi ünnepet tartottak augusztus 15-én a Miskolci Egyházmegye székesegyházában. Korábban a pandémia, tavaly pedig a felújítási munkák miatt csak szerény ünneplésre volt ugyanis lehetőség. A templom fölszentelésének kerek évfordulóján Orosz Atanáz megyépüspök vezette az ünnepi liturgiát; koncelebrált a Miskolci Esperesi Kerület papsága, a szónok Papp Miklós volt.

„Fergeteges idők járnak” – fogalmazott Papp Miklós beszédének elején. Ebben a „fergetegben” háború dúl, menekültek érkeznek, hiányt szenvedünk sok mindenben. A keresztény ember joggal várja el, hogy az Egyház legyen „a hitnek a szabálya”, és segítsen nekünk ebben a fergeteges világban keresztényként élni.

Ne csak hiányainkkal törődjünk, hanem a növekedéssel is. Az Istenszülő Szűz Mária életében is ezt látjuk: folyamatosan növekedett. Lépjünk egyet mi is előre vallásunk gyakorlásában – buzdított a szónok.

Papp Miklós és Szemerszki Mihály, a székesegyház parókusa pappá szentelésük 25. évfordulóját szintén e napokban ünnepelték. Orosz Atanáz püspök az Istenszülő pártfogásába ajánlotta életüket és további munkájukat.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

*

Nyíregyházi Egyházmegye

A máriapócsi nemzeti kegyhelyen augusztus 14-én, vasárnap tartottak főpásztori Szent Liturgiát az Istenszülő elszenderülése és mennybevétele ünnepéhez kapcsolódva. A szertartáson részt vett Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Orosz Atanáz miskolci és Szocska A. Ábel nyíregyházi megyéspüspök is.

A Szűzanya oltalmat és reményt jelent az embereknek – erre irányította a figyelmet szentbeszédében Szocska Ábel püspök. Felidézte, sokszor látott édesanyákat sírni a templomban, könnyeik lehettek örömkönnyek is, de lehettek a bánaté is.

A pócsi Szűzanya mind a háromszori könnyezése idején nehéz idők jártak. Háborúk, járványok, erőszak, szegénység és válság sújtotta a világot. Hasonlóan, mint mostanság, amikor sok a baj, háborúk dúlnak, természeti csapások sújtanak minket. S vajon mi magunk tehetünk-e valamit azért, hogy a „Szűzanya ne sírjon újra, hogy vigasztaló mosolya” megmaradjon nekünk? Visszatérni keresztény értékeinkhez, belátni hibáinkat, jobb emberré lenni, hogy a Szűzanya tovább mosolyogjon ránk – erre biztatott a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás: Kelet-Magyarország / Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Szarka Lajos

*

Székesfehérvári Egyházmegye

Spányi Antal megyéspüspök mutatott be ünnepi szentmisét a székesfehérvári székesegyházban augusztus 15-én. Koncelebrált Ugrits Tamás pasztorális helynök, Dózsa István plébános és Babos Áron.

A szentbeszédben Spányi Antal felidézte, hogy az előző napon, a város fogadalmi ünnepén Erdő Péter bíboros megáldotta a felújított Szent István király-székesegyházat.

A megyéspüspök emlékeztetett: 1038-ban ezen a napon, Nagyboldogasszony napján halt meg István király, akit végakaratának megfelelően az általa alapított Nagyboldogasszony-bazilikában helyeztek örök nyugalomra. Szent István túlélte fiát, Imrét, akire az egész nemzet épített, akire reménnyel tekintettek. De meghalt a fiú, és el kellett temetnie a szent királynak, aki ott maradt erejében megfogyatkozva és reményében meginogva.

Szent István utolsó földi tettével a Nagyboldogasszony-bazilikában imádkozva megértette azt a titkot, amit addig talán nem értett meg: hogy egyetlen út van. S azt az utat csak az látja meg, aki imádságos lélekkel él, és a világ zűrzavarában, a különböző jelek kuszaságában a tekintetét az égre emelve igazodik el. Ott született meg István életének a műve, hogy ez az ország és ez a nép legyen Mária népe, s legyen Mária országa – fogalmazott a főpásztor.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Mátraverebély-Szentkút Nagyboldogasszony-napi főbúcsúján szintén Spányi Antal székesfehérvári püspök mutatott be ünnepi szentmisét.

Forrás: Székesfehérvári Egyházmegye

Fotó: Berta Gábor és Ugrits Tamás

*

Veszprémi Főegyházmegye

Augusztus 14-én, vasárnap Udvardy György érsek mutatott be szentmisét a jásdi szentkútnál; koncelebrált Dasek Viktor plébános.

Nagyon sok olyan dolog van az életünkben, ami éppen az ünneplést akarja elvenni tőlünk – fogalmazott az érsek szentbeszédében. – Amikor az ember lemond az ünneplésről, nem akar ünnepelni, vagy úgy gondolja, nincs rá szüksége, akkor egészen biztos, hogy meggyengül. Ezért hív bennünket ünnepelni ma Egyházunk, amikor a Boldogságos Szűz Máriára emlékezünk, kérjük az Ő közbenjárását, aki az ő földi pályájának befejeztével testestül-lelkestül az égbe emeltetett és elnyerte azt a dicsőséget, amit a Fia készített számára.

Óriási ajándék ez. Fölemeljük a tekintetünket Máriára, aki ott van Krisztus dicsőségében, és közben mi magunk is efelé törekszünk. Mennyire szükség van erre, hiszen a mindennapi életben hányszor és hányszor le akarja húzni a tekintetünket, a szívünket a sok nehézség, a küzdelem, a méltatlan életmód.

Hisszük, hogy Isten egy méltó jövőt készít számunkra. Nem a kétségbeesés, nem a félelem az, ami a jövőt építi számunkra, hanem az Isten igéjébe való kapaszkodás. Ezt tesszük most: kérjük égi édesanyánk közbenjárását nagy bizalommal, nagy erővel és egymásra való figyelésben – hangzott el Udvardy György szentbeszédében Jásdon.

A bővebb beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye

Kiemelt kép: Kling Márk

Magyar Kurír