A bátai Szent Vér-kegyhelyre vezetett a Pécsi Egyházmegye zarándoklata

Hazai – 2013. október 10., csütörtök | 13:44

A Pécsi Egyházmegyében található Magyarország egyetlen Szent Vér-kegyhelyére zarándokolt az egyházmegye közössége.

A Tolna megyei Báta Szent Vér-kegyhelye 2015-ben ünnepli 600 éves jubileumát. Az előkészítő év megnyitása alkalmából Udvardy György püspök vezetett egyházmegyei eucharisztikus zarándoknapot Bátára.

„Szeretnénk, ha ez az egyházmegyénkben lévő páratlan érték a hívek előtt is ismertté válna, s az előkészítő évben és a jubileumi évben szervezett zarándoklat formájában egyre több plébánia keresné fel a bátai Szent Vér-kegytemplomot” – fogalmaztak a szervezők.

A szentmisében Udvardy püspök arról beszélt, hogy a kegyhely évszázadokon keresztül erősítette a zarándokokban az üdvösség vágyát. Ez jelentkezik a békesség, egység utáni vágyakozásunkban, az örülni, lelkesedni tudó képességünkben, a szeretetigényünkben – értelmezte a főpásztor az üdvösség fogalmát annak fényében, hogy Krisztus önként és szabadon az emberért áldozta életét.

„Krisztus egy csepp vére az üdvösséget eredményezi mindannyiunk számára. Ebben a mondatban fogalmazódik meg az ember szabadságának, boldogságának útja” – mondta a megyéspüspök. Krisztus azért lép be az ember világába, hogy megmentse. Az átlépés újjáteremti szabadságunkat és új élettel ajándékoz meg mindnyájunkat. Elsődleges fontosságú, tudnunk, hogy az embernek szabad útja van Istenhez. Az Egyház megadja számunkra ehhez a segítő eszközöket. A Krisztust követő élet küzdelmet kíván tőlünk, de ez a reményből forrásozó élet az öröm forrása – fogalmazott Udvardy György püpsök. Arra kérte a zarándokokat, gondolják át, mit jelent ma, mindennapi életük számára a megváltottság tudata. „Legyen a Szent Vér tisztelete erőforrás a mi számunkra is.” A főpásztor arra buzdított, hogy minél többen keressék fel a kegyhelyet.

A bátai Klastrom-hegy a középkorban az ország egyik vallási központja volt, ahova az egész országból, sőt a határainkon kívülről is tömegek zarándokoltak. Kedvelt kegyhelyként tarották számon a királyainknak is, akik gyakran keresték fel és imádkoztak az Oltáriszentség, „Krisztus vérző teste előtt". A török időkben elpusztult a kegyhely, de Krisztus drágalátos Vére tiszteletére 1938-ban felszentelt kegytemplom ma is várja a zarándokokat, és jelként áll előttünk. Eleink azért tisztelték a Szent Vért, mert tudták azt, hogy Krisztus erejében képesek bizonyos lehúzó erők fölött győzedelmeskedni.

Pécsi Egyházmegye/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria