Dokumentumfilm készült a Váci Egyházmegye Szent Lászlóhoz kötődő három templomáról

A tereskei Nógrád megye legrégibb apátsági temploma. Hóman Bálint és Szekfű Gyula Magyar történet című munkája szerint már a 11. században állt. Az északi falon látható Szent László-legenda falképsorozat a 13-14. században készült.

A história szerint az 1068-as cserhalmi csatában a fiatal László herceg felfigyelt egy lovas kunra, aki a nyergébe felkapva elrabolt egy magyar lányt. A herceg utána eredt és megszabadította a lányt. László Gyula régész professzor szerint a szájhagyomány után lejegyzett írások László számtalan hősi küzdelmét és legendáját őrizték meg, ezek közül azonban csak ez az egy lett templomokban ábrázolva, minden jelenetében László feje körül gloriolával, tehát már szentként. A professzor harminc ilyen templomi ábrázolást jegyzett le, részben székelyföldi, részben szepességi határőrző falvak templomaiban. Egy azonban a trianoni határon belül, Tereskén bukkant elő 1969-ben a templom műemléki restaurálásakor.

Feltehetően a 16. században, amikor a templom áldozatul esett egy tűzvésznek, az épületet egy hosszanti dongaboltozattal befedve tették használhatóvá. A középkori oldalfalakat akkor nem tarthatták elég erősnek a donga oldalnyomása felfogására, ezért hosszanti irányban mindkét oldalon körülbelül fél méter vastagságban bélésfalat emeltek, amivel elfedték az északi falra festett Szent László-legendát, valamint a szentély gótikus mennyezete és a két déli fal hatalmas gótikus ablakainak osztóköveit. A reneszánsz pasztofórium (szentségfülke) nem lett befalazva, ez így ismert maradt.

A műemléki helyreállítás során, 1968-ban napvilágra került festett legenda a művészettörténészek világában jelentős csodálatot keltett. A pártállam ideje volt akkor, így a freskó restaurálása műemléki támogatást nyert, de a 15. századi gótikus részek helyreállítása már nem, mint ahogy a teljes feltárás és helyreállítás is önerőből történt. A kis nógrádi faluban előkerült műemlék művészettörténeti értéke mindmáig egyedülálló a mai Magyarország területén.

A filmben szereplő második templom az egyházasdengelegi. László nemcsak megszilárdította a magyarországi kereszténységet, hanem 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával oltárra is emeltette első királyunkat, Istvánt, Gellért püspököt és Imre herceget. A Szent Imre herceg tiszteletére épült első templom feltehetően az egyházasdengelegi. Az égetett téglából emelt kis épület a magyar romanika szép arányú, nagyszerű példája. Később kibővítettek, mennyezetboltozata, a jelenleg is látható hajó és a sekrestye feltehetően gótikus stílusban épült.

A harmadik bemutatott templom a 20. század végén, naszálykőből épült csörögi Szent Jeromos, Szent Kristóf és Boldog Vác remete-kápolna. A templom kőanyagának szilárdsága példázza az itt élők évezredes hűségét a kinyilatkoztatásból nyert hitigazságok iránt. Ezért a templom főbúcsúja a bibliafordító Szent Jeromos napja. A kenyérkeresetet alig találó, mindig úton lévő csörögiek számára Szent Kristóf példázza a szolidaritást, az egymás segítését. A templom harmadik patrónusa, Boldog Vác remete pedig arra tanít, hogy a pártoskodás helyett testvérként álljunk egymás mellé. A váci Hétkápolna körüli erdőségtől Gödöllőre vezető út volt Géza és László hercegek felvonulási hadi útja a mogyoródi csatába (1074. március 14.). Az út néhány kilométer után kettévágja a csörögi szőlőhegy lankáját. A hagyomány szerint Vác remete figyelmeztette a Salamon ellen hadba induló két herceget, hogy bár unokatestvérük gyenge jellemű ember, mégis bánjanak vele keresztényi módon.

A dokumentumfilm megtekinthető online a Mediaklikk.hu oldalán.

Forrás: Váci Egyházmegye/Pálos Frigyes

Fotó: Médiaklikk.hu; Wikipédia

Magyar Kurír