Egyedülálló felfedezések az izraeli Asdód kikötőváros közelében feltárt bizánci bazilikában

Kitekintő – 2021. november 19., péntek | 18:23

2017-ben egy 4–5. századi bizánci templomot fedeztek fel Izrael földközi-tengeri partvidékén, Asdód kikötőváros közelében. Az azóta folytatott ásatások során az országban található eddig ismert egyik legkorábbi és legnagyobb bazilikában most női egyházi személyekre (diakonisszákra) vonatkozó feliratokat is találtak.

A dél-izraeli kikötőváros, Asdód közelében felfedezett, a negyedik vagy az ötödik században épült bazilika feltárásának egyik különlegessége, hogy női egyházi személyekre vonatkozó feliratokat is tartalmazó tömegsírokat találtak a szentély alatt – közölte november 17-én az izraeli Haaretz napilap.

A 2017-ben felfedezett templomot azóta teljesen feltárták a régészek. Az ásatások során egy háromhajós bazilika maradványaira bukkantak, amelyhez több melléképület és kápolna tartozott. Az épületegyüttesben gyönyörű padlómozaikokat is találtak, melyeken keresztek, geometriai motívumok és állatjelenetek láthatók, továbbá férfiakat és nőket – köztük Szent Sophronia anyát, aki valószínűleg egy közeli kolostor elöljárója volt, valamint több diakonisszát – méltató feliratok. Joseph Patrich jeruzsálemi régész egyedülálló felfedezésnek nevezte a bazilikában talált leleteket.

Továbbra is tisztázatlan, hogy kinek szentelték a templomot. A kutatók az apszisban egy sírt fedeztek fel, amely feltehetően a bazilika építése előtti késő római korból származik. A sírban egy csontvázat találtak, mely egy nő földi maradványa. Az egyszerű, tárgyak nélküli temetés a korai keresztény szentekre is jellemző – mondta a felfedezés kapcsán Hila May tel-avivi antropológus.

A bazilika alatti további sírhelyeket a későbbi évszázadokban újabb temetkezésekhez is használták. A tömegsírokban nyugvók vélhetőleg egy pestisjárványban vesztették életüket, amely a 6. század körül pusztított a Bizánci Birodalomban. Válsághelyzet és tömeges elhalálozás időszakára utal, hogy a sírok újabb temetések céljából történő megnyitásakor megsérült padlómozaikokat sietve próbálták javítani, továbbá hogy a halottakat mésszel fedték be, így próbálván gátolni a szagokat és a fertőzést.

A Jusztiniánusz császárról (482–565 körül) elnevezett pusztító járvány (Jusztiniánusz-pestis) a történészek szerint több millió ember életét követelte, és nagymértékben hozzájárult a Bizánci Birodalom hanyatlásához. Eddig azonban kevés régészeti lelet igazolta a pestisjárvány hatását.

A feltárás kapcsán III. Teofil jeruzsálemi görög ortodox pátriárka azon kívánságát fejezte ki, hogy a templomot a későbbiekben tegyék elérhetővé a tudósok és zarándokok számára. Ugyanakkor a leleteket egyelőre újra befedték, hogy megvédjék őket az időjárás viszontagságaitól és a vandalizmustól.

Forrás és fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír
(gj)

Kapcsolódó fotógaléria