Erdő Péter bíboros megáldotta a felújított szalézi oratóriumot és tartományfőnökséget Óbudán

A Don Bosco Szalézi Társasága (közkeletű nevükön: szaléziak) budapesti központjának épületeit nem csupán átalakították, illetve felújították, hanem új épületrészeket is kialakítottak. A beruházás összértéke 2,2 milliárd forint volt, és teljes mértékben vissza nem térítendő állami támogatás révén valósult meg. Az oratórium a szalézi lelkiség egyik alapköve, az informális nevelés színtere. Az ide látogató fiatalokat vallásos alapokon nyugvó, szeretetteljes légkör fogadja, mely megfelelő arányban biztosítja az oktatás-nevelés és a játék lehetőségét. Segítik a rászorulókat is: 40-50 fiatalnak szociális alapon néhány éve a reggeli mellett vacsorát is adnak. Az udvaron található focipályán és kosárlabdapályán is sok fiatal tölti sportolással szabadidejét. Nyaranta több száz gyereknek biztosítanak napközis tábort.

Andrásfalvy János tartományfőnök az épület átadása alkalmából mondott köszöntőjében felidézte, hogy lassan hat évre tekint vissza annak az előkészítése, hogy a szaléziak óbudai megtelepedésük, valamint az óbudai Don Bosco Oratórium megalapításának századik évfordulóját új épületek létesítésével ünnepelhessék.

A korábbi szalézi tartományfőnök, Ábrahám Béla munkatársaival együtt minden követ megmozgatott, hogy az óbudai dohos, omladozó szalézi épületek helyébe újak kerülhessenek. „Az 1920-as szalézi megtelepedés után kicsit több mint száz évvel most együtt örvendezhetünk a bontás, majd újjáépítés vége felé” – mondta Andrásfalvy János tartományfőnök, majd ismertette az épületek átalakítási és felújítási költségét.

A beruházás összértéke 2,2 milliárd forint volt, mindez 100 százalékban vissza nem térítendő állami támogatás révén valósult meg. Kiemelte, hogy a Don Bosco Oratórium a három szinten összesen 1714 négyzetméteres területével, aulájával, minikonyhájával, előadótermével, közösségi tereivel, játszótereivel, a sportpályával mind a keresztény társasági, társadalmi élet előmozdítását célozza meg.

Andrásfalvy János kiemelte továbbá, hogy a szaléziaknak nem is lehetne magasztosabb elképzelésük, mint hogy közösséget építsenek Don Bosco szellemében. Rendalapítójuk „jó keresztény és becsületes állampolgárokat” kívánt nevelni a társadalom számára, és ezért minden áldozatot meghozott.

A tartományfőnök emlékeztetett arra is, hogy a szaléziak Óbudán a kommunizmus előtt árva gyerekeket fogadtak be, a vészkorszakban pedig zsidó gyerekeket mentettek. Mindig gyerekzsivaj töltötte be ezeknek az épületeknek és az udvarnak az elődjét. A rendszerváltás után pedig sportolás, játéknapok, focibajnokságok, hittanórák, baba-mama klub, cserkészet, nyugdíjasklub, lecsófesztiválok, lelkinapok népesítették be a közösségi tereket.

Andrásfalvy János beszéde végén köszönetet mondott mindazoknak, akik az építkezést nagy gondossággal végezték. „A most megépült közösségi terek segítségével nagyobb lendülettel folytathatjuk a keresztény társadalmi élet szolgálatát, a családok és hátrányos helyzetű fiatalok megsegítését Óbudán.”

Varga Mihály pénzügyminiszter beszédében kiemelte, hogy Don Bosco személyisége és szellemisége utat mutat nekünk a mai nehéz helyzetben is.

Elmondása szerint a kormány nagyra értékeli a szaléziak pedagógiai hagyományait és azt a munkát, amelyet a fiatalokért, különösen a hátrányos helyzetűekért végeznek. Don Bosco ugyanis nem csupán rendet alapított, hanem egy lelki családot is az Egyházon belül, akik szalézi lelkülettel élnek és dolgoznak. A pénzügyminiszter örömét fejezte ki, hogy a rend tagjai és az önkéntes segítők mostantól új épületekben fogadhatják a fiatalokat, gondoskodhatnak oktatásukról és tartalmas időtöltésükről.

A köszöntőbeszédek után Erdő Péter bíboros megáldotta az épületet.

Erdő Péter megjegyezte, hogy a szent és a profán nem egymástól független, egymással nem érintkező valóság, és az ember nem „átlép” az egyik világból a másikba.

A szent jelen van a mindennapi életben, a játékban, a sportban és a tanulásban is. Isten különböző módon lehet jelen az életünkben, és ahol egység van, ott található meg a kultúra.

A bíboros szólt arról is, hogy a katolikus oktatás és nevelés az elmúlt harminc évben „kibontakozott” Magyarországon, az intézmények számának növekedése pedig Európában is egyedülálló kihívás elé állítja a Katolikus Egyházat. Reményét fejezte ki, hogy az óbudai szalézi oratórium a keresztény és európai kultúra egyik jeles központja lesz.

Forrás: Zsuffa Tünde/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye; MTI

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír