Folytatja útját a Kárpát-medencében a Boldogasszony-vándorkiállítás

Petrás Mária: Angyalos Mária, 2014, mázas, lüszterezett, samottos kerámia, 49x35x3 cm

Az Áder János köztársasági elnök fővédnökségével Kárpát-medence-szerte bemutatkozó tárlat ez év szeptember 6-i komáromi megnyitója a kezdetek óta összességében a huszonhatodik alkalom, ahol az érdeklődők megtekinthetik ötvenöt kiemelkedő kortárs magyar képzőművész Mária-ábrázolását.

A kiállítás elmúlt közel két és fél évéről kérdezte Szász Jenőt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnökét Varga Gabriella. Az interjúban elhangzott: „A Nemzetstratégiai Kutatóintézet küldetése a nemzeti re-integráció elősegítése a Kárpát-medencei-, illetve a diaszpórában élő magyarság körében. Hitvallásunk szerint felelősséggel és hűséggel viseltetünk minden magyar iránt, éljen a mai Magyarország, a Kárpát-medence vagy a világ bármely pontján. Valljuk, hogy nincsenek különböző magyar ügyek, hanem egy közös ügy van, amelynek megkerülhetetlen része az egységes nemzeti emlékezet és kultúra. Ennek megteremtése érdekében hoztuk létre az immár negyedik éve működő Kárpát-haza Galériát, amelyben eddig negyvennégy külhoni kortárs magyar művészt mutattunk be Budapesten, a nemzet fővárosában, illetve indítottuk útjára 2015-ben a nagyszabású Boldogasszony-kiállítássorozatunkat.”

Varga Gabriella kérdésére Szász Jenő ismertette a Nemzetstratégiai Kutatóintézet kezdeményezését, amellyel a Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és a csíksomlyói kegytemplom által a Szűz Mária-kegyszobor születésének ötszázadik évfordulója tiszteletére 2014 őszétől 2015 őszéig hirdetett jubileumi Mária-évhez csatlakoztak. Elmondta: 2015 januárjában felkértek ötvenöt kortárs magyar képzőművészt, iparművészt és fotóművészt, hogy fogalmazzák meg a maguk művészetében a Boldogasszony-képet. Az alkotók kiválasztásánál különös hangsúlyt kapott a külhoni magyar közösségek kiemelkedő alkotóinak részvétele és a korosztályok közötti párbeszéd kialakításának elősegítése is. A művészi ábrázolások változatos műfaji eszközökkel születtek: megjelenik bennük a festészet, a grafika, a szobrászat, az ötvösmunka, a kerámia, a textil és a fotó is. Az alkotóművészek más és más oldalról világítják meg a Boldogasszony, Szűz Mária, Patrona Hungariae és Regnum Marianum, a Szűzanya és a magyarság közötti, szerte a Kárpát-hazában kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatot.

„A Kárpát-medence és a nagyvilág szétszórt magyar közösségeihez eljuttatni kívánt kiállítás-sorozat megszervezésével az volt a célunk, hogy felmutassuk a nemzet megmaradásának zálogát jelentő keresztény hitet és értékrendet az anyaországban, a külhonban, a szórványban és a diaszpórában, illetve hogy a ma is elevenen élő magyar összetartozást jelképező Mária-kultusz tudatosításával is szolgáljuk a nemzet újraegyesítését. Szándékunk volt kortárs módon újrafogalmazni, kanonizálni és beágyazni a közösségek mindennapi életébe a Boldogasszony-képet.

A Boldogasszony-kiállítás közel két és fél éve, 2015. május 9-én Budapesten, a Várkert Bazárban tartott megnyitása után indult határokon átívelő vándorútjára: Kárpátalján, Erdélyben, Délvidéken és Felvidéken összesen huszonhat helyszínt keresett fel. A kérdésre, hogy milyen tapasztalatok jellemzik a tárlat eddig megtett útját, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke kifejtette: „Szent István megkoronázásával nemzetünk több mint millenáris keresztény története kezdődött el, amelyet Isten és a magyarság közötti lelki megújulás hajnalaként is értelmezhetünk. E lelki kapcsolat legkedveltebb szentje a mennybe fölvett Boldogasszony, a Magna Domina Hungarorum, a Magyarok Nagyasszonya, Nagyboldogasszonya, akinek tisztelete azóta is töretlen népünk körében. Több mint ezer éve – és mindazzal együtt, ami ezer év alatt értékrombolásban történt – a Boldogasszonyhoz való hűségünk oly ép maradt, mintha tegnap ajánlottuk volna fel az országot Máriának. Eddigi tapasztalatunk azt mutatja, hogy külhoni nemzettársaink számára hitükben való megerősítést és az anyaország odafigyelését egyaránt jelenti ez a tárlat.”

Az interjúból az is kiderül, hogy a megnyitó rendezvényeken rendszerint teltház van, és több helyen is – a megnyitó beszédeket követően – a közönség maga kezdte el énekelni a Boldogasszony anyánk című régi magyar himnuszt, vagy a jelenlévő egyházi főméltóságokkal együtt imádkozták el az Üdvözlégy Máriát. „Úgy gondolom, ennél nemesebb és igazabb visszajelzést nem is kaphattunk volna” – fogalmazott Szász Jenő.

„Ötvenöt kiemelkedő kortárs magyar képzőművészt kértünk fel arra, hogy a maguk szemszögéből és saját műfajukban mutassák meg a Boldogasszony és a magyarság közötti, szerte a Kárpát-hazában kitüntetett tiszteletnek örvendő kapcsolatát. Úgy gondolom, hogy a részt vevő művészek, életpályájukon és életpéldájukon keresztül egyfajta zsinórmértéket képviselnek. A kiállítás két és fél éve az eredeti koncepcióban, változatlan összetételben járja a Kárpát-medence magyarlakta vidékeit.”

A kérdésre, várható-e, hogy a kiállítás Őrvidékre, Muravidékre és a nyugati diaszpórába is eljut, Szász Jenő elmondta: nem áll szándékunkban kihagyni egy olyan helyszínt sem, amely lehetőségeinkhez mérten és a fogadókészség tekintetében is alkalmas a tárlat befogadására. A lehető legtöbb, magyarok által lakott területre szeretnék eljuttatni a kiállítást, amely idén Felvidéket járja végig – reményeik szerint krakkói kitérővel –, majd Őrvidék,  Muravidék és a nyugati diaszpóra néhány helyszínére indul tovább.

Szöveg és fotó: Varga Gabriella

Magyar Kurír