Két éve ünnepelték a mikóházi templom felépítésének 250. évfordulóját. A helyi egyházközségnek Bodolóczki Emil nyugdíjba vonulásával évtizedek után most először nincs helyben lakó parókusa, így különös aktualitása volt a diakónusszentelésen felolvasott evangéliumnak. Az ifjabb Jakab apostol ünnepére előírt szentírási szakasz (Mt 9,36–10,8) szerint Jézusnak megesett a szíve a tömegen, „mert olyan volt, mint pásztor nélkül a juhok”.
„Az aratnivaló sok, de a munkás kevés, kérjétek hát az aratás urát, küldjön munkásokat az aratáshoz” – idézte az evangéliumi szakaszt Orosz Atanáz püspök homíliájában. – Az apostolok a nehéz helyzet „megoldására” kiválasztanak hét jó hírben álló, Szentlélektől vezetett férfit, és kezük rátételével fölszentelik őket diakónusokká. „Ilyen megoldást sugall a gondviselő Isten számunkra is, amelytől Egyházunk gyarapodását remélem” – fogalmazott a főpásztor.
A tanulmányait befejező papnövendék, Figeczki Gábor előtt álló diakónusi szolgálatra Gábor arkangyal szavait adta biztatásul a főpásztor: „Én Gábor vagyok, s az Úr színe előtt állok” (Lk 1,19), mondja az angyal, amikor Zakariás számára viszi az örömhírt Keresztelő János születéséről.
A miskolci megyéspüspök a krisztusi szolgálat hűséges elsajátítására buzdította a szentelendőt, és kérte a hívek imádságát is, hogy az apostoli üzenet utolsó szava – „Legyetek követőim, mint ahogy én Krisztus követője vagyok” (1Kor 11,1) – maradéktalanul megvalósulhasson benne és családjában.
A mikóházi közösséggel együtt ünnepeltek a szentelendő szülőfalujából, Sajópálfaláról érkezett hívek, a hegyközi vendégek, a Miskolci Egyházmegye kispapjai és a Figeczki Gábor tanulmányai során fontos szerepet betöltő papok, szemináriumi elöljárók.
Orosz Atanáz püspök Figeczki Gábort a Mikóházi Görögkatolikus Parókia diakónusává és hitoktatójává nevezte ki.
Forrás: Miskolci Egyházmegye
Fotó: Sajtos László papnövendék
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria