Hamvas Béla és a hely szelleme – Szakmai nap a váci Apor Vilmos-főiskolán

A cím az ötven éve elhunyt Hamvas Béla gondolataira utal, aki Az öt géniusz című munkájában élesen elkülönítette egymástól a tereket mint mérhető, geometriai, földrajzi, illetve építészeti fogalmat, valamint a hely szellemét, amely művészi kvalitás.

Az első napon irodalmárok, építészek és szociológusok párbeszéde zajlott. Miközben a szociológia és az építészettudomány élesen elkülöníti egymástól a tér és a hely fogalmát, az irodalom számára nincsen tér hely nélkül, egészen pontosan nincsen olyan tér, amelynek ne lenne többletjelentése, érzelmi töltete. Egy másik érdekes vitapont a helyek születése körül bontakozott ki: Petőfi már a 19. század negyvenes éveiben leírta azt a modern nagyvárosi élményt, amely építészeti és szociológiai értelemben csak jó fél évszázad múltán lett valóság Budapesten; máskor viszont az építészet technikai fejlődése hozott létre olyan nagyvárosi környezetet, amelynek elemei, a gangtól a liften át a lichthofokig az úgynevezett „urbánus” irodalom kedvelt metaforáivá váltak.

A második nap a pedagógiai munkáról szólt. Baksa Brigitta, a főiskola oktatója segítségével a részvevők épületek „önéletrajzát” írták meg, asszociációs technikákat sajátíthattak el, majd – miközben elkészítették egy-egy váci műemlék modelljét – a csoportdinamika működésére is reflektálhattak. Délben a Miklós utcai épület folyosóján már egy „makettvárosban” sétálhattak a részvevők.

A második blokk témája a kortárs gyermekirodalom város- és faluképe volt. Az előadó, Szekeres Nikoletta szerint különös paradoxon, hogy miközben egyik oldalról állandó a panasz a nem olvasó gyerekekre, a másik oldalon valóságos gyermekirodalmi reneszánszt láthatunk. Elsősorban Budapesten, mivel itt él az a jellemzően középosztálybeli fogyasztói réteg, amely fontosnak tartja gyermeke irodalmi nevelését. A könyv azonban akkor töltheti be kultúraközvetítő szerepét, ha mindenkihez szól. A kortárs gyermekirodalom rendkívül széles palettája ebben segíthet; a mai témákról mai nyelven szóló könyvek ugyanis olyan gyerekeket is megszólíthatnak, akik nem hozzák magukkal a klasszikusok szeretetét, általában nem látnak otthon könyveket.

A szakmai nap utolsó két előadója, Kollár Árpád József Attila-díjas költő és Jeney Zoltán író, műfordító a gyerekkönyvírás műhelytitkaiba engedett betekintést.

A kétnapos főiskolai rendezvény a Magyarország Felfedezése Alapítvány szervezésében, a Fiatal Írók Szövetségének közreműködésével, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósulhatott meg.

Forrás és fotó: AVKF

Magyar Kurír